Az emberi agy az előzetes elvárásoktól, illetve a félelmet kiváltó inger közelségétől, vagy közeledésétől függően eltérően reagál fenyegetésekre – állapították meg brit tudósok, akik a félelem-reakciók típusait vizsgálták – tarantellapókok segítségével.
Egy kísérletben camebridge-i agykutatók MR (mágneses rezonancia) képalkotási eljárással vizsgálták húsz önkéntes agyi reakcióit. A vizsgált személyek lábánál egy tarantellát helyeztek el egy részekre osztott dobozban, ezután a pókot az önkéntes lábához közelebb helyezték, majd távolabb engedték, végül más irányokba szabadon sétált az állat.
Dean Mobbs, a kutatás vezetője elmondta: a kísérlet eredményeiből arra következtetnek, hogy az agyban egy egész „félelemhálózat” működik, amelynek különböző részei együttes munkával hozzák létre a félelemérzetet mint válaszreakciót. A professzor tájékoztatása szerint amikor a tarantella az önkéntesek lábához közeledett, a szorongás pánikba csapott át – függetlenül attól, hogy a pók előzőleg közel volt-e vagy sem. Dean Mobbs úgy véli, kutatási eredményeik sokat segíthetnek a különböző fóbiáktól szenvedő betegek diagnosztizálásában, illetve kezelésében – írta a Reuters.
A kutatás elvégzése előtt megkérdezték az önkénteseket, hogy megítélésük szerint mennyire fognak megijedni majd a tarantellapóktól. Azok, akik már előre rettegtek, utólag úgy emlékeztek, a pók nagyobb volt, mint amekkora valójában. Ez a tévedés lehet a fóbiák kialakulásának kulcsa – állítják a kutatók. Dean Mobbs mindezt úgymagyarázta: ez a kognitív mechanizmus eltúlozza az egyén fejében a fenyegetés mértékét, ami dominóhatást indít be, végül az agy végül pánikba esik és túlreagálja a veszélyt. Forrás: Reuters