A Forum Politicum Intézet elemző és tanácsadó intézet filozófiájának szerves részét képezi, hogy Magyarország számára a kutatás-fejlesztés lehet a fenntartható gazdasági és társadalmi jólét alapja. Ezért is szentelte az Intézet a Forum Politicum Könyvek tanulmánykötet sorozatának első kiadványát a kutatás-fejlesztésnek. Az Almássy Kornél, Huber Szebasztián, Dr. Köntös Zoltán és Dr. Vasa László által írt a Kutatás-fejlesztés helyzete és lehetőségei Magyarországon c. kötet nemcsak áttekinti a hazai kutatás-fejlesztés helyzetét, hanem konkrét terveket fogalmaz meg arra, hogyan lehet az ágazat alapja egy tudatos gazdaságfejlesztésnek és hogyan segíthet mindez megválaszolni nemzeti sorskérdéseinket.
A kötetet az érdeklődőknek Lesti Árpád a Forum Politicum Intézet ügyvezető igazgatója mutatta be. Elmondta a Forum Politicum Intézet. egy dinamikusan fejlődő elemző és tanácsadó intézet. Amely a politikai tanácsadással, kutatás-fejlesztéssel, politikai és üzleti marketinggel foglalkozik.
Almássy Kornél országgyűlési képviselő, aki tanulmányában a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos politikai intézkedéseket és lehetséges kormányzati feladatokat értékelte kiemelte, hogy a hazai kutatás-fejlesztés sem tudott sikerágazattá nőni az elmúlt négy esztendőben, a terület is inkább az elfolyt pénzekről, elszalasztott lehetőségekről volt hangos, a szocialista – szabaddemokrata kormányzatnak nem sikerült a gazdaság szolgálatába állítani a hazai innovációs politikát. A hazai K+F ráfordítás továbbra is 1% körül stagnál, a vállalkozások ugyan nagyobb arányban vesznek részt a hazai K+F szektorban mint négy éve, de ez csak az innovációs járulék bevezetésnek köszönhető, melyet egyébként a kormányzat tudatosan és folyamatosan nem egészít ki a ráeső összeggel. Az Európai Neutronkutató elbukása 1000 milliárd forinttól, és 3000 munkahelytől fosztotta meg Magyarországot. Magyarországon minden rendelkezésre állna a K+F szektor hatékony működéséhez, hiszen megfelelő akadémia hálózat, egyetemi struktúra és szakmai háttér áll rendelkezésre, de mégsem tud a rendszer hatékony lenni.
Ehelyett olyan rendszerre van szükség, mely feltérképezi a világpiaci trendeket, és közpénzből az alapkutatásokon túl olyan kutatásokat támogat, melyben valóban újdonságot tudunk felmutatni, és az ennek segítségével kialakított találmány, fejlesztés a világpiacon is értékesíthető. További adó és járulék kedvezmények bevonásával növelni kell a vállalkozási szektor részvételét, hatékonyabban kell részt vennünk a nagy forrásokat jelentő FP7-es uniós keretprogramokban.
Huber Szebasztián, a Forum Politicum Intézet kutatási igazgatója a társadalomtudományok oldaláról közelítette meg a kutatás-fejlesztés kérdését. Tanulmányában kiemelte, hogy a magyar társadalom megosztottságában a kutatás-fejlesztés lehet, amely a hagyományok alapján alkalmas olyan sikerekre, amelyet a nemzet minden tagja magáénak érezhet, hiszen közvéleménykutatások bizonyítják, hogy egység van a magyar találmányok iránti büszkeségben. A kutatás-fejlesztés magyar sajátosságokra építhet, ilyen az a szemlélet, amely az oktatásban kitörési lehetőséget lát, ennek a nézetnek évszázados hagyományai vannak. Ezért az ágazat fejlődése segíthet abban, hogy ne kelljen felsőoktatási intézményeket bezárni, sőt további fejlesztések történjenek. Az ágazat fejlesztése olyan magas anyagi és társadalmi presztízsű munkahelyeket teremhet, amely segíthet a tragikus demográfiai folyamatok megállításában, hiszen az alacsony gyermekvállalási kedvnek Magyarországon elsősorban anyagi okai vannak.
A gazdaság fejlesztése során a cégeknek és a politikának együtt kell működni. A kutatás-fejlesztésben is fontos az állami szerepvállalás, hiszen egy magas tőkeigényű, széles körű szabályozást igénylő területről van szó. A szerző beszélt a magyar kutatás-fejlesztés történeti hagyományairól, amelynek csúcspontja a dualizmus utáni időszak volt, de a két háború között is kiemelten kezelték a területet. A szocializmus évei erős visszaesést hoztak, a hazai kutatás-fejlesztés elvesztette korábbi szoros kapcsolatát a világ élmezőnyével. Míg a rendszerváltozás előtti időszak visszaesésének elsősorban ideológiai, az utána következő évek csökkenésének gazdasági okai voltak, amely a Bokros csomag alatt érte el mélypontját. Ezután lassú felemelkedés indult meg, amely a ’98-as kormányváltással felgyorsult, de 2002 óta fontos kezdeményezések mellett is összességében stagnál a terület.
Köntös Zoltán arról írt, hogy Magyarország számára a kiemelkedő gazdaság-, és társadalomfejlesztés mellett jelentős presztízs értékkel bírna egy európai kutatási csúcsinfrastruktúra (ESFRI) megvalósítása. Jelenleg reális esély az ELI-re az eúrópai nagylézer program megvalósítására van. Ennek a kutatási infrastruktúrának a megvalósítása, mely orientálna a kutatást, az oktatást és a tudományt, megteremtve a nemzetgazdasági szinten is bevételi forrásként kezelhető, termék-orientált, menedzselt tudomány alapjait. A létrejövő kutatóközpont egyszerre valósítaná meg a kiemelkedő tudományos infrastruktúrát, a magas színvonalú kutatóképzés bázisát, valamint számos technológia-igényes termelő és szolgáltató tevékenység hátterét. Magyarország eddig is ért el nemzetközi eredeményeket a lézerekkel kapcsolatos kutatásokban. A Magyarországon létrejövő ELI kutatóközpont hozzájárulhat az uniós agyelszívás csökkentéséhez, külföldi kutatók, egyetemi hallgatók és doktoranduszok Magyarországon tartásához. Az Európai Unió elvárásaihoz igazodó, – mind a vállalkozások, mind az állam számára bevételt generáló – piacképes, kutatócentrumot kell kialakítani, megtalálva azokat a kutatás-fejlesztési irányokat, ahol Magyarország kutatói kapacitása optimálisan tudja kifejteni hatását, sőt a kiválasztott területen domináns jelentőséggel bír. Az ELI projekt megvalósításának jelen fázisában kiemelt cél, hogy a szélesebb értelemben vett hazai és nemzetközi közvéleményt tájékoztassuk arról, hogy az ELI projekt magyarországi befogadása milyen lehetőségeket teremt mind a megvalósítás helyszínén, mind országos, illetve nemzetközi szinten.
Vasa László az innovációt, mint gazdaságpolitikai kitörési pontot határozta meg. Kiemelte, hogy az innovációs képesség hiánya jelenleg komoly hátrányokat okoz a gazdaságnak és ezen a területen az OECD tanulmánya szerint is kiemelt kormányzati feladatok vannak. Magyarországon hiányzik az átfogó, szektorokon átívelő stratégia hiánya. Az egyes ágazatokon belül a támogatások gazdasági hasznosságot is figyelembe vevő szétosztása. Duális gazdaságfejlesztésre van szükség, amely egyszerre jelenti a versenyképes kis és közepes vállalkozások (KKV) fejlesztését és a korábban említett monopolisztikus nagy kutatási infrastruktúrák fejlesztését. Ennek megfelelő környezet kialakítását.
Az egyetemi szférának is változtatni kell ennek példájára kiemelte a Szent István Egyetemen létrehozott és általa vezetett Innovatív Iparágak Kutatóközpontot(IK2), amely létrehozásának hosszú távú és közvetlen célja, hogy elméleti kutatási hátteret, oktatási platformot biztosítson az innovációra alapozott versenyképes innovatív iparágak megteremtésére illetve megalkossa a termékcentrikus innovációs modellt, azaz olyan szabályrendszert fektessen le, mely egy hosszú távú gazdaság-, és társadalomfejlesztés alapja lehet (a nemzeti sajátosságokhoz igazodó, kevéssé alapanyagigényes, nagy hozzáadott értékű, a világpiacon is eladható terméket produkáló gazdaság).