A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) állásfoglalást tett közzé a szellemi tulajdonnal összefüggő új jogi szabályozás megalkotásáról. Szabó Gábor, a MISZ elnöke és Pakucs János, a szövetség tiszteletbeli elnök az állásfoglalást elküldte Trócsányi László igazságügyi és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter részére is.
A MISZ meggyőződése szerint a sikeres innovációnak elengedhetetlen eleme a szellemi tulajdon hatékony védelme, valamint azt ezt biztosító intézményrendszer megfelelő működése. Magyarországon kormányhivatalként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) a feladat- és hatáskörébe tartoznak a szellemi tulajdonnal összefüggő egyes eljárások.
Az SZTNH előtt folyó eljárások – e jogterületnek a komplexitása és jelentős mértékű nemzetközi és európai uniós jogi beágyazottsága miatt – eltérnek a többi közigazgatási hatósági eljárás szabályozási logikájától. Mindezen eljárások jogi kereteit az egyes ágazati (iparjogvédelmi, szerzői jogi stb.) törvények, valamint háttérjogszabályként, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) megfelelően biztosították.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2018. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg a Ket. rendelkezései hatályát vesztik, amely természetszerűleg veti fel azt az igényt, hogy a szellemi tulajdonnal összefüggő eljárások jogszabályi keretei új jogi szabályozás megalkotásával biztosítsák a továbbiakban is ezen eljárások zavartalan lefolytatását.
A SZTNH vezetőivel folytatott megbeszélések és vonatkozó megoldási javaslatok alapján egyértelművé vált a MISZ számára, hogy a szellemi tulajdonnalösszefüggő eljárások általános szabályaira vonatkozó törvény elfogadása lehet az egyetlen garancia arra, hogy ezek az eljárások 2018. január 1-jét követően is segítsék az iparjogvédelmi, a szerzői jogi és a kutatás-fejlesztés tevékenységek minősítésével összefüggő ügyekben az SZTNH-hoz forduló ügyfelek, innovatív vállalkozások megfelelő kiszolgálását.
Az SZTNH ügyfélbarát és hatékony működésének fenntartása megköveteli, hogy az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokhoz képesti eltérések jogszabályi szinten is elkülönülő megfogalmazást nyerjenek. Így különösen érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az iparjogvédelmi eljárások szakaszolt eljárások, amelyek egymástól elkülöníthető részeredményekre vezetnek, és ahhoz kutatási és vizsgálati tevékenység is kapcsolódik, az egyes határidők meghatározása kapcsán a minél hamarabbi döntéshozatal mellett más, hasonlóan fontos ügyfélérdekek is felmerülnek. A speciális bírósági jogorvoslati rendszer megőrzése szintén kiemelkedő szakmai érdek. Ugyanezek a kérdések a kutatás-fejlesztési tevékenységek (NAV által is elfogadott) minősítésével összefüggő eljárások kapcsán is felmerülnek, amelyeket 2012-től kezdődően a Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezése nyomán lát el az SZTNH.
A szellemi tulajdonnal összefüggő eljárások általános szabályaira vonatkozó törvény elfogadása, az egyes eljárásokra vonatkozó közös jogszabályi rendelkezések egy joganyagba foglalása ugyanakkor meg is könnyíti a jogalkalmazók helyzetét. Az iparjogvédelmi díjakra vonatkozó szabályozás áthelyezésével és a díjkedvezmények kiterjesztésével az új szabályozás pozitív változást érhet el, amely összességében a hazai innováció egészére ösztönző hatással lehet.
Amennyiben a törvény elfogadására ebben az évben nem kerülne sor, akkor gyakorlatilag az Ákr. alkalmazása válna – néhány rendelkezés kivételével – kötelezővé ezekben az ügyekben is. Ez az SZTNH-t érintő számos jogalkalmazási problémát vetne fel, és jelentősen megnehezítené a hazai innovációt támogató szellemitulajdon-védelmi rendszer működését.
Az Ákr. figyelmen kívül maradása és külön eljárási törvény létrehozása egyebekben összhangban lenne a Jedlik-tervvel is, mely célként tűzte ki, hogy az iparjogvédelmi anyagi jogi normák külön ágazati törvényben való szabályozását a későbbiek során egy közös iparjogvédelmi kódex keretében újragondolja.
A szövetség vezetői a tárcavezetők támogatását kérik ahhoz, hogy az SZTNH előtt folyó minden eljárást egy külön törvényben összefoglaló jogszabály tervezete a 2017. évi őszi törvényalkotási programba felvételre kerülhessen, annak érdekében, hogy az új jogszabály 2018. január 1-jétől is biztosítani tudja ezen eljárások zavartalan igénybevételét.