Még hitelből is érdemes elvégeztetni hőszigetelést, mivel már léteznek olyan pénzügyi konstrukciók, melyek önerő nélkül igényelhetőek családi házak energiahatékonysági korszerűsítésre is.
Ennek köszönhetően a hőszigetelés elérhetővé válik azok számára is, akik energiaszegénységben élnek. Mivel már a homlokzati és tető szigetelés alkalmazásával akár negyven százalékkal csökkenthető a rezsiköltség, a hőszigetelés önfinanszírozó lesz, vagyis az azzal elért megtakarítás fedezheti akár egy, a szigetelés finanszírozására felvett hitel törlesztését is.
Energiahatékonysági 22-es csapdája
Az épület energetikai beruházások megvalósulásának a családi házak esetén leggyakrabban az vet gátat, hogy éppen ott lenne szükség a korszerűsítésre, ahol a magas rezsiköltség kifizetése is gondot okoz. Magyarországon a jövedelmük 34 százalékánál magasabb energiaköltségekkel rendelkező, azaz energiaszegénységben (lásd keretes) élő háztartások kb. 85 százaléka családi házban él.
A családi házak a legpazarolóbbak
Ennek okán érthető, hogy a családok döntő többsége nehezen finanszírozza önerőből a nyílászárócserét, a hőszigetelést vagy a kazánok korszerűsítését, mindemellett pedig az állami támogatások sem elérhetőek mindenki számára. Ennek köszönhetően a Magyarországon található 2,8 millió családi ház nyolcvan százaléka energiahatékonysági szempontból nem megfelelő. Energiafelhasználási tekintetben a családi ház állomány háromnegyedét kivető, az 1980-as évek előtt épült otthonok vannak a legrosszabb helyzetben. A háztartási büdzsé 25-50 százalékát a rezsikiadások teszik ki, melynek 75 százalékáért a fűtés és hűtés felel.
„Egy átlagos száz négyzetméteres, hőszigetelés nélküli családi házban élők az év felében havonta átlagosan 45 ezer forintot költenek a fűtési kiadásokra. Ez az összeg hőszigeteléssel – megfelelő nyílászárók és a megváltozott hőigényhez alkalmazkodni képes kazán megléte esetén – akár 45-50 százalékkal is csökkenthető lenne. A legkorszerűbb, húsz centiméter vastagságú homlokzati és tetőtér hőszigetelés egy ekkora házon 1,5-1,8 millió forint ráfordítással végezhető el, amely magába foglalja az anyag és munkadíjat is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvetető igazgatója.
Szigetelés: hosszú távú befektetés, rövidtávú előnyök
Az otthonukat szigetelni szándékozók nagy részét azonban éppen a magas költségek, hitelfelvétel esetén pedig az önerő mértéke tartja vissza a beruházástól. A költségek fedezésére ma már elérhető olyan lakástakarékkal kombinált hitel, amelynek az igénybe vehető harminc százalékos állami támogatás mellett nagy előnye, hogy segítségével akár önerő nélkül bele lehet vágni otthonunk „rezsicsökkentő” fejlesztésébe.
Az OTP Lakástakaréknál például Áthidaló kölcsön segítségével tud az igénylő azonnal hozzájutni a hőszigetelés, nyílászáró vagy kazáncsere elvégzéséhez szükséges összeghez, a kölcsön törlesztése során pedig a havi kiadás nem haladja meg azt az összeget, amit a családi ház tulajdonosok megspórolnak az energiahatékonysági beruházás által. Az otthonukat ilyen konstrukcióban fejlesztők ebben az esetben előbb kamattörlesztés mellett előtakarékosságot folytatnak, majd a megtakarítási idő letelte után a hitel törlesztik a rezsiben elért megtakarításból.
Energiaszegénység: az Energiaklub meghatározása szerint azokat a háztartásokat tekintjük energiaszegénynek, amelyekben a következő három kritérium egyszerre áll fenn: 1. a háztartás éves összjövedelme elmarad a magyar háztartások jövedelmi mediánjának 60 százaléktól, 2. a lakás 20 °C-ra történő fűtéséhez és a melegvíz előállításához elméletileg szükséges energia éves költsége és a háztartás összjövedelmének aránya meghaladja az összes háztartás tényleges, bevallott adataiból képezett medián érték kétszeresét, azaz 34 százalékát, 3. az épület energetikai besorolása F-nél rosszabb.