Nincs ország, amely meg tudna birkózni az előtte álló társadalmi és gazdasági kihívásokkal tudósai közreműködése és kutatói felfedezései nélkül. Ennek alátámasztására kapott kiemelt helyet a Magyar Tudomány Ünnepe ez évi rendezvénysorozatában a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely Magyarország eddigi legnagyobb, egy tudományterületre összpontosuló kutatási vállalkozása. A többnapos rendezvénysorozat a NAP példája segítségével általában is fel kívánta hívni a figyelmet a kutatás, fejlesztés, innováció harmonikus egységének jelentőségére a társadalmi terhek mérséklésében és a gazdaság versenyképességében.
Mindez a tudomány és a közélet, a politika és a közigazgatás vezetőinek találkozását, párbeszédét is igényli. Ezt szolgálta a Tudomány és Parlament című rendezvény, amely idén először szerepelt a Magyar Tudomány Ünnepe programjai között. A programra meghívást kapott az Országgyűlés, illetve az Európai Parlament több képviselője, a kormányzat és a felső közigazgatás érintett vezetői, a kiemelkedő kutatóhelyeknek otthont adó települések helyi politikusai, továbbá a bioinnovációban érdekelt legfontosabb szakmai szervezetek, intézmények képviselői és természetesen a média is.
Tudomány, tradíció, kommunikáció
„Az idegtudománnyal foglalkozó, egymást követő magyar tudósgenerációk sikerének titka egyetlen szóban rejlik: tradíció. A magyar agykutatók az elmúlt egy évszázadban sikeresen adták tovább a fiatalabbaknak a kutatás iránti lelkesedést, az egyedi látásmódot biztosító kreativitást és a témához szükséges alázatot” – idézte a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatának új típusú rendezvényén Mess Béla agykutatót Lovász László, az MTA elnöke.
Mint mondta, ezt a lelkesedést, kreativitást és alázatot látja a két évvel ezelőtt a kormány tizenkétmilliárd forintos támogatásával elindított, a legkiválóbb akadémiai és egyetemi műhelyek szoros együttműködésére épülő Nemzeti Agykutatási Program résztvevőinél is. Szerinte a programot a benne részt vevők erős elkötelezettsége egy rendkívül fontos társadalmi-gazdasági probléma megoldása iránt, valamint a szinte példa nélküli széles és erős összefogás teszi egyedivé.
„A NAP jól mutatja, hogy egy ilyen hatalmas tudományos vállalkozást a kutatók önmagukban nem tudnak sikerre vinni. A valódi, széles körű, a társadalom számára is érzékelhető eredményekhez szükség van az akadémiai és egyetemi vezetők, valamint a gazdasági és a politikai döntéshozók rendszeres párbeszédére is. Az ő kitartó, következetes és tettekkel hitelesített együttműködésük válthatja be a programhoz fűzött reményeket” – mondta Lovász.
Együttműködés és bizalom
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke, aki 2014-ben még akadémiai elnökként írta alá az MTA képviseletében a NAP elindításáról szóló dokumentumot, arról beszélt, hogy egyensúlyra kell törekedni a tematikus megkötés nélkül közzétett felhívások és a tematikusan meghirdetett programok között. Bejelentette, hogy az NKFI Hivatal 2017-es stratégiájában három jelentős program – köztük a központi idegrendszerrel kapcsolatos kutatások, biotechnológia, intelligens gyártások – meghirdetését tervezi.
A támogatásoknak csak akkor van értelmük, ha végiggondolt, kiszámíthatóan jól működő rendszer keretében érhetők el” – mondta Pálinkás. Ugyanilyen fontosnak nevezte azt is, hogy együttműködésre törekvés és bizalom jellemezze a kutatók, a döntéshozók, az ipari szereplők és a társadalom kapcsolatát, valamint azt, hogy a kutatásoknak középtávon legyenek hasznosítható eredményeik is.
Az agykutatás évszázada
Freund Tamás, az MTA alelnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) igazgatója, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke a program társadalmi-gazdasági jelentőségével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy egy 2010-es felmérés szerint harminc európai ország agyi betegségekből eredő éves összköltsége 798 milliárd eurót tett ki. Ez az összeg pedig meghaladta a szív- és érrendszeri betegségek, a rák és a diabétesz kezelésével kapcsolatos együttes kiadásokat. Freund Tamás szerint a következő évszázad az agykutatás évszázada lesz.
A mentális és neurológiai kórképek egyre nagyobb arányú növekedése ugyanis a következő évtizedekben sem áll meg. Ennek oka részben az, hogy a lakosság elöregedése miatt emelkedni fog az idős korban gyakoribb Alzheimer- és Parkinson-kórban szenvedők száma, másrészt pedig a kommunikációs nyomás és az állandósult stressz miatt egyre több lesz a szorongással és a krónikus depresszióval küszködő ember. Az MTA KOKI igazgatója a magyar idegtudomány hagyományait méltatva azt mondta: a tradíciót napjaink kutatói is folytatják.
A magyar agykutatók a világ élmezőnyében vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy az Európai Kutatási Tanács által meghirdetett pályázatokon az idegtudományi témákban pályázók kimagaslóan jól szerepelnek. A NAP eddigi eredményei közül kiemelte azokat az autizmussal és az internetfüggőséggel kapcsolatos új felismeréseket, amelyekről a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozatában részletesebben is hallhatnak az érdeklődők.
Az akadémiai, egyetemi háttér
Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója az eredményes kutatási programok egyik fontos tényezőjeként említette azoknak a kutatóknak az itthon tartását, akik vonzerőt jelentenek a tehetséges fiatalok számára. Elmondta, hogy a kutatásoknak – bár például a gyógyszerkutatásban évtizedek is eltelhetnek a konkrét termék megjelenéséig – kézzelfogható eredményeket kell hozniuk.
Példaként említette a cégük által kifejlesztett és a közelmúltban az Egyesült Államokban is kereskedelmi forgalomba hozott antipszichotikumot. Szerinte az új gyógyszerhez a Richter Gedeon mögött álló akadémiai, egyetemi háttérre éppúgy szükség volt, mint a hosszú évek munkájának nehézségeit áthidaló hitre és eltökéltségre.
Sok fiatal, széles körű együttműködések, magas színvonalú publikációk
Oberfrank Ferenc, az MTA KOKI ügyvezető igazgatója, a NAP igazgatója a program eddigi eredményeit ismertetve elmondta: hatékonyan és transzparensen működő rendszert alakítottak ki, amelyben szigorú kontroll mellett működnek az egyes egységek. A NAP A alprogramjában 58, a B alprogramjában pedig 31 új kutatócsoport jött létre. A kutatók között számottevő a fiatalok, a tudományos diákkörösök, a doktoranduszok, valamint a doktori értekezésüket a közelmúltban megvédők aránya. Új munkahelyek jöttek létre, és jelentős a külföldről hazatért kutatók száma is.
A NAP igazgatója elmondta, hogy valamennyi konzorciumi tag olyan fejlesztéseket tudott megvalósítani, amelyek a következő években is lehetővé teszik a világszínvonalú tudományos munkát. „Az egymás mellett, de egymástól függetlenül működő tudományos elefántcsonttornyok nem jelentenének érdemi előrelépést” – fogalmazott Oberfrank, aki szerint a programban részt vevő intézmények között rendkívül szoros és intenzív a kapcsolat.
Az ország 19 megyéje közül 13-ban van a NAP-nak olyan partnerintézménye, amely tudományos eredményeket publikált NAP együttműködésben és támogatással. A program hazai résztvevőinek intenzív nemzetközi kapcsolataik vannak: a NAP szervesen beágyazódik az Európai Kutatási Térségbe, partnerei pedig Japántól az Egyesült Államokig, Brazíliától Új Zélandig megtalálhatók. Oberfrank a NAP eredményeit a tudományos publikációk száma és minősége szempontjából is értékelte. A cél: kevesebb közlemény, de a vezető, magas idézettségű tudományos folyóiratokban. Így is lett: a kutatócsoportok vezetőinek ugyan valamennyivel kevesebb közleményük jelent meg a program elindulása óta, mint az azt megelőző három évben, ugyanakkor a publikációik aránya a legolvasottabb, legidézettebb, legmagasabb presztízsű tudományos folyóiratok felső tíz százalékában (D1) több mint tíz százalékkal, a felső negyedében (Q1) pedig 16 százalékkal nőtt.
Támogatás a döntéshozóktól
A kutatók és döntéshozók új fórumaként létrehozott Tudomány és Parlament programon megjelent mintegy ötven országgyűlési képviselő, illetve európai parlamenti mandátummal rendelkező politikus közül Sonkodi Balázs stratégiai ügyekért felelős államtitkár méltatta a társadalmi-gazdasági problémák felismerése nyomán elindított programot. Több felszólaló reményét fejezte ki, hogy hasonló programok indulnak majd más tudományterületeken is.
Konferenciasorozat a NAP eredményeiről
A NAP kutatói és vezetői konferenciasorozat keretében osztották meg eredményeiket a többi kutatóval és az azokat a gyakorlatba átültető pszichiáter, ideggyógyász és idegsebész szakorvosokkal, családorvosokkal és természetesen a betegekkel, továbbá a széles közvéleménnyel is. Az orvosszakmai programrész a 126 orvosszervezetet tömörítő Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségével (MOTESZ) együttműködésben, a hagyományos Magyar Orvostudományi Napok keretében valósul meg, ami a résztvevők számára egyúttal akkreditált szakmai továbbképzésnek is minősül.
A szélesebb közvélemény képviselői egy-egy előadásban ismerhették meg az autizmus és az internetfüggőség neurobiológiai alapjait és a felfedezések mindenki számára levonható tanulságait a telt házas kora esti előadásokon. A programsorozat méltó zárása volt a három Nobel-díjast nevelő, magyar származású Stephen W. Kuffler nevét viselő magyar alapítvány díjátadó ünnepsége.