Műegyetemi megoldások címmel tartottak konferenciát november 22-én a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az egyetem számos ipari partnere részvételével zajló rendezvényen a BME kutatói azt a digitális ökoszisztémát mutatták be, amely az információs és kommunikációs technológiák segítségével, az ipar által megfogalmazott igényre válaszolva, hozzájárul a különböző szakterületek versenyképességének növeléséhez.
„A hallgatókkal, az iparral egy csapatban végzett alkotómunka a Műegyetem igazi énje” – fogalmazott Józsa János rektor. Barta-Eke Gyula, a BME kancellárja nemzetközi szintű műegyetemi kutatási hálózat kialakulását szorgalmazta. Kollár László tudományos rektorhelyettes pedig az egyetem nyolc egyenrangú karán átívelő kutatások fontosságát hangsúlyozta.
A Műegyetemen már rendelkezésre áll az az úgynevezett Intelligens környezetek és e-technológiák (IKT) Platform, amely biztosítja, hogy az egyetem különböző szakterületeinek kompetenciái egyesülhessenek, gyorsan reagálva az ipari igényekre és kész ipari alkalmazásokat felmutatva.
Az innovatív, személyre szabott gyógyszerekkel kapcsolatos műegyetemi megoldásként az integrált folyamatos nanogyógyszergyártás eredményeit mutatta be a terület képviselője. Ennek egyik eredménye, hogy olyan új skizofréniaellenes gyógyszer fejlesztésében tudtak közreműködni, amely többek között már az USA-ban is kapható.
A BME-nek elsősorban az energiatermeléshez és elosztáshoz kapcsolódó kihívásokra kell reagálnia, immár sok évtizede, az energetikai iparág pedig ismételten paradigmaváltás előtt áll. A legújabb igények kiszolgálása érdekében a képzés tartalma is folyamatosan változik – hangzott el a rendezvényen a fenntartható energetika kiemelt műegyetemi kutatási terület vezetőjétől.
Az alapvetően a megelőzésre koncentráló műegyetemi katasztrófamenedzsment fókuszterületei is bemutatkoztak, így az árvízi védekezés, a földrengésbiztos tervezés, a környezetszennyezési veszélyhelyzetek, illetve az iparbiztonság (radioaktív anyagok, nukleáris létesítmények veszélyhelyzetei, erőművek iparbiztonsága, robbanások, égésgátlás, repülőgép becsapódások stb.) területén végzett kutatások.
Az előadásokat követően a Richter, a Nokia és Siemens képviselői mellett a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága részvételével zajló panelbeszélgetésen vitatták meg, milyen segítséget jelent az egyetem kutatási portfóliója az ipari problémák megoldásában, illetve az ipari partnerek milyen együttműködési formákat képzelnek el a jövőben a Műegyetemmel.