A híd az alap- és az alkalmazott kutatások között nagy mértékben oktatási kérdés. Olyan kutatói utánpótlásra van szükség, amely világszínvonalú tudást képvisel a saját területén, és nyitott más területek problémái és gondolkodásmódja irányában is – fogalmazott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlését megnyitó beszédében az intézmény elnöke hétfőn.
Lovász László kiemelte: az oktatáson múlik, hogy kiváló kutatóink legyenek, ezért fontos az oktatás módszertanának kutatása. A nyitottságra felkészítést nem elég az egyetemen elkezdeni, az általános iskolától kezdve kell megtanítani a fiatalokat, hogy meglássák az összefüggéseket, együtt tudjanak működni más gondolkodásmódú társaikkal, tudjanak önerőből is új tudást szerezni, valamint saját gondolataikat kommunikálni.
„A tudomány egyik legfontosabb kihívása, hogy ezt milyen pedagógiai és szakmai módszerekkel lehet elérni” – szögezte le az MTA elnöke.
A tudományos kutatások egyik formája, az alapkutatás eredményei megjósolhatatlanok, akár évtizedeket is igénybe vehet egy téma kutatása, a tudományos munkát a tudósok kíváncsisága és szenvedélye hajtja. Ezzel szemben az alkalmazott, felülről megrendelt kutatásokat külső elvárások motiválják, a külvilág gyors választ vár a megfogalmazott problémákra, például az egészség, az éghajlatváltozás, az autók tervezése tekintetében.
„Az alapkutatások jelentősége talán kevésbé nyilvánvaló, de hatalmas hatással vannak mindennapi életünkre” – mondta Lovász.
Az elnök kiemelten fontosnak nevezte, hogy miként lehet e két kutatási formát, ezen keresztül a tudományt és a gyakorlatot jobban összekötni. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a tudósok kíváncsisága nélkül nem lehet elérni igazi tudományos sikert.
Az Akadémia által megfogalmazott három nagy kutatási program is csak az alapkutatásokat az alkalmazott kutatásokkal ötvöző módszerek segítségével lehet sikeres. Az oktatási módszertani programok már elindultak, az agrárinnovációs kutatások továbbfejlesztésére kormányhatározat van, a martonvásári központ fejlesztése megkezdődött, a víztudományi programot megnyitó ülésszak pedig a jövő hétfőn lesz, Áder János köztársasági elnök részvételével.
Lovász kitért az Akadémia nemzetközi kapcsolataira, amelyek lehetőséget adnak felmérni, hol vagyunk lemaradva, hol kell jobban dolgoznunk, hogy a nemzetközi versenyben megálljuk a helyünket. Hozzátette: az Akadémia helyzete attól különleges, hogy a kutatóintézetek hálózatának gazdájaként hatékonyan meg tud szervezni együttműködéseket, interdiszciplináris kutatásokat.
„A 365 akadémikus és 15 ezer köztestületi tag közössége az ország minden egyetemét és kutatóintézetét el tudja érni, be tudja vonni fontos kutatásokba, a magyar kutatási eredményeket hitelesen tudja a társadalomnak kommunikálni és ezzel annak támogatását megszerezni. És attól is különleges az MTA, hogy 190 éve során kivívott nemzetközi és nemzeti elismertséget élvez” – jegyezte meg az elnök.