Koncepciózusabb kutatás-fejlesztési projekttervekre, felelősebb intézményfejlesztési döntésekre, és megalapozottabb költségvetési tervekre van szükség – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke szerint.
Pálinkás József a szakpolitikai véleménykérésre benyújtott kutatás-fejlesztési és innovációs projekttervek értékelésének első tapasztalatait foglalta össze.
Az NKFIH honlapján arról tájékoztat, hogy a hivatal eddig két felhívás esetében végezte el a pályázat benyújtásához előírt kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) szakpolitikai szempontú támogató vélemény kéréséhez összeállított projekttervek értékelését.
A Kutatási infrastruktúra megerősítése – nemzetköziesedés, hálózatosodás (GINOP-2.3.3-15) és a „Stratégiai k+f műhelyek kiválósága” (GINOP-2.3.2-15) című felhívásokhoz szakpolitikai véleménykérésre benyújtott projekttervek igazolták a felhívás iránti igényt, mert számos olyan kiválósági műhely működik az országban, amelyik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes programjai megvalósítását tovább ösztönözheti a pályázati támogatás, és a rendelkezésre álló összegnél lényegesen több igényt nyújtottak be.
A projektjavaslatok értékelésének tapasztalatai összegezve Pálinkás kiemelte, hogy számos kiemelkedő színvonalú, koncepciózus kutatás-fejlesztési pályázati terv érkezett valóban stratégiai kiválósági műhelyek ösztönzésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézményvezetők gyakran nem vállalják fel a benyújtani tervezett pályázatok egyetemi-kutatóintézeti stratégiai fejlesztési irányokhoz igazodó koordinálását. Ezért fordulhatott elő olyan például, hogy ugyanarról az egyetemről 75-80 százalékban ugyanolyan kutatási infrastruktúra beszerzésére érkezett két külön projektjavaslat két, egymástól kétszáz méterre működő szervezeti egységtől.
Az egyes intézmények kutatásfejlesztési stratégiai irányainak kijelölését nem lehet „központosítani”, az innovációs célú pályázatok intézményi koordinációjában megkerülhetetlen felelőssége van az intézmények menedzsmentjének. Annak érdekében, hogy a projektjavaslat kiérlelt intézményi fejlesztési koncepciót tükrözzön, lényeges, hogy az intézmény felelős vezetői felvállalják az intézményen belül megfogalmazódó pályázói célok és a stratégiai fejlesztési irányok összehangolását – fejtette ki az NKFI Hivatal elnöke.
Pálinkás arra is felhívta a figyelmet, hogy a projekttervekben az intézményi stratégiai fejlesztési szempontok mellett a kiválósági szempontokat is maradéktalanul érvényesíteni szükséges ahhoz, hogy az uniós strukturális alapokból származó kutatás-fejlesztési forrásokat eredményes és fenntartható k+f programokra használjuk fel. Szakpolitikai szempontból nem támogatandók azok a projektjavaslatok, amelyek több különböző színvonalú kutatási egység általános intézményfinanszírozási igényeit gyűjtik össze egy-egy „ernyőpályázatba”, nem pedig egy koncepciózus, ígéretes kutatásfejlesztési program megvalósítását tűzik ki célul a felhívás keretében. Amennyiben a pályázók a fenntarthatóság szempontját nem tartják szem előtt, az később az intézmények finanszírozásának ellehetetlenüléséhez is vezethet.
A korábbi évekhez képes jelentősen megnövekedett forrás óriási pályázói érdeklődést vonzott már a erre a két kiválósági felhívásra is, az értékelők tapasztalatai alapján ugyanakkor a projektjavaslatok költségvetési terve sok esetben túlzó volt, nem volt összhangban a tervezett kutatási projekt tartalmával, várható hatásával. A nem reális költségtervekkel benyújtott javaslatok szűkíthetik a minőségi kutatásfejlesztési programok terét – magyarázta a Hivatal elnöke.
Pálinkás végül arra is figyelmeztetett, hogy a kutatás-fejlesztési pályázatok megvalósulását érintően szigorú ellenőrzések várhatók, mind a hazai, mind az EU hatóságai részéről, amelyek során azt vizsgálják, valóban szervesen és fenntarthatóan kapcsolódnak-e az adott régióhoz a kevésbé fejlett régióban létrejött intézmények, együttműködési programok. Súlyos következményekkel jár, amennyiben ebben a tekintetben bármilyen kétség merül fel. A támogató szakpolitikai vélemény kiadásához a beadott projekttervben ennek a szempontnak az érvényesüléséről is meg kell győzni az értékelőket.
Az NKFIH elnöke reméli, hogy a kutatás-fejlesztési pályázati bőségben a terület érdekelt szereplőinek döntő többsége elkötelezett a hosszú távú értékteremtés mellett, és a közfinanszírozású k+f+i támogatásra pályázók tényleges felelősségvállalása kifejeződik a projektcélok meghatározásakor, a pályázatok előkészítése, megvalósítása és hasznosítása során csakúgy, mint az értékelők és bírálók munkájában.