Egy eddig gyógyíthatatlan daganattípus jobb megismeréséhez vezethetnek azok a kutatások, amelyeket az ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatói végeztek, miután egy kétéves projektben számos új, ígéretes kutatási irányt tárt fel az onkológusokból, sejtbiológusokból és biofizikusokból álló csoport.
Idén novemberében sikeresen befejeződött az „Ér- és nyirokhálózatok interdiszciplináris vizsgálata mezoteliómában” című, nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alapkutatási projekt (KTIA_AIK_12-1-2013-0041), amelynek célja egy rendkívül rosszindulatú, jelenleg gyógyíthatatlan daganattípus, a mellkasi mezotelióma kialakulásának és súlyosbodásának megértése volt. Az ELTE kutatócsoportját Czirok András egyetemi docens, az Országos Onkológiai Intézet kutatócsoportját Tóvári József osztályvezető, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kutatócsoportját Döme Balázs osztályvezető főorvos vezette.
A több mint 170 millió forintból megvalósuló program során a kutatók olyan jelzőmolekulákat azonosítottak, amelyek a tumor és a környező vérerek közti kommunikációért felelősek, illetve sejttenyészetben végzett kísérletek és számítógépes szimulációk segítségével javasoltak egy egyedülálló, sejtösszehúzódáson alapuló mechanizmust, amely segít megérteni a mezoteliómákra jellemző, a mellhártyák felszínén kialakuló daganatos „csomók” kialakulását. Az utóbbi megfigyelés – amennyiben további kísérletek is megerősítik – új daganatellenes kezelések lehetőségét is nyújtja.
A kutatók egy új, célzott daganatellenes hatóanyag mezoteliómasejtek mozgását és osztódását befolyásoló hatását, illetve annak molekuláris hátterét is feltérképezték. A konzorcium több, a keringésben (fibrinogén, fibulin-3, activin-A), illetve szöveti szinten (Ki-67) mérhető biomarkert azonosított, amelyek segíthetnek a mezoteliómában szenvedő betegek prognózisának és ideális kezelési stratégiájának meghatározásában. A hazai kutatók nemzetközi partnerintézményekkel együttműködésben tett kiemelkedően fontos eredménye volt továbbá egy új tumor-szuppresszor gén, az ún. integrin-alfa7 azonosítása mezoteliómában, illetve a fibroblaszt növekedési faktor, mint terápiás célpont leírása e rendkívül rosszindulatú daganattípusban. A vizsgálók fenti eredményeiket a szakma legrangosabb nemzetközi tudományos folyóirataiban (Br J Cancer, J Pathology, Scientific Reports) publikálták.
A támogatás eredményeként bővült a három intézmény kutatási infrastruktúrája is: az ELTE Biológiai Fizika Tanszék automatizált mikroszkópos laboratóriuma, az Onkológiai Intézet kisállat-vizsgálati lehetőségei, valamint a Korányi Intézet kísérletes daganatkutatási potenciálja. A támogatás a három intézményben összesen hét fiatal kutatói állást teremtett és hat fiatal doktorandusz kutató pályakezdését támogatta, hét fiatal kutató a PhD, egy résztvevő pedig az MTA doktora címet szerezte meg a pályázat segítségével. A projekt által támogatott előzetes adatokra épülve a konzorcium kutatói számos, a projekttel összefüggő hazai és nemzetközi pályázatot nyújtottak be.