A magyar lakosság több mint hatvan százaléka hasznosnak tartja az okos városi fejlesztéseket, a legtöbben a jobb közbiztonságot támogató megoldásokat ítélik fontosnak – tájékoztatott a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) legfrissebb felmérésének eredményéről Veres Mihály vezérigazgató.
Veres úgy vélte, a közeljövőben számos hazai város és település indít majd olyan fejlesztési programokat, amelyek a modern technológiát használják a lakosság életminőségének javítása érdekében. Az NMF felmérésében megkérdezettek 14 százaléka, mintegy 1,2 millió ember hallott már a „smart city” kifejezésről. A társaság augusztusban, mintegy kétezer ember megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatásával segíti a döntéshozókat, hogy a lakossági igények alapján mely fejlesztési területekre érdemes koncentrálni.
A válaszadók túlnyomó többsége a közbiztonságot érintő újításokat – például megfigyelési rendszerek kiépítését – tartja szükségesnek. Szintén magas – hetven százalék feletti azok aránya -, akik olyan egészségügyi és közigazgatási fejlesztéseket részesítenének előnyben, amelyekkel otthonról is elintézhetők a mindennapi kötelezettségek. A vezérigazgató példaként említette a vérnyomásmérő okosórák összehangolását az egészségügyi adatbázissal, amely csökkenthetné az orvoslátogatások számát.
Az intelligens közlekedési szolgáltatásokat, ezen belül is a digitális valósidejű utastájékoztatást és a városi forgalomirányítási rendszereket is a válaszadók több mint hetven százaléka támogatja, továbbá a lakosság kétharmada tartaná hasznosnak az intelligens parkolási megoldásokat és az elektronikus kártyarendszer bevezetését.
A vezérigazgató a nemzeti elektronikus jegyrendszer idén őszre tervezett bevezetésének várható időpontjáról elmondta: a projekt akadálymentesen halad, azonban majd csak 2016-ban valósul meg, hogy az utasok egységes rendszerben elektronikusan válthatnak jegyet a helyi és a helyközi buszjáratokra, vonatokra az intelligens közlekedési rendszer segítségével.
A kutatás rámutatott azonban arra is, hogy Magyarországon a mintegy 8,5 millió mobiltelefont használónak 57 százaléka rendelkezik okostelefonnal, a megkérdezettek csupán 19 százaléka használt valaha mobilfizetési megoldásokat és mindössze kilenc százalékuk használta az alkalmazást mobilszámla terhére.
Veres az MTI-nek elmondta, a 2014-2020-as költségvetési ciklusban várhatóan több millió euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az intelligens fejlesztésekre, amelyeknek a célja a hatékonyság javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A Nemzeti Smart City projekt keretében jelenleg önerőből több tízmillió forintot szán a társaság arra, hogy a fejlesztések műszaki és gazdasági keretrendszerét kialakítsa.