Három évvel a koronavírus-járvány okozta válság kezdete után a párizsi múzeumok látogatottsága tavaly jelentősen emelkedett, és megközelítette a 2019-es szintet, annak ellenére, hogy az ázsiai turisták még nem térhettek vissza a francia fővárosba. Más külföldi országokból, elsősorban az Egyesült Államokból érkező turisták viszont ismét jelentős számban látogatták tavaly a nagy párizsi kiállításokat – derül ki a francia főváros önkormányzatának közleményéből. A világ legnagyobb múzeumának számító Louvre-ot 7,8 millióan keresték fel tavaly, ami 170 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, de még 19 százalékkal elmaradt a 2019-es évtől, amikor is 9,6 millióan váltottak…
Olvass tovább>>Hónap: 2023 január
Magyarország megközelítőleg évi ezermilliárdot költ kutatás-fejlesztésre
Magyarország mára évente közel ezermilliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, és ha ez az ütem tartható, akkor 2030-ra az első tíz k+f innovációval bíró országok közé fog kerülni – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke egy szakmai konferencián Budapesten. Birkner Zoltán hozzátette: 2021-ben 907 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ez 18 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Mint mondta, az elmúlt években a kutatás-fejlesztés erősítése, az új egyetemi struktúra kialakítása, valamint a kutatóhálózati helyek és a piaci szereplők kapcsolatának szorosabbra fűzése mind az ország innovációs erősítését hozza magával. A…
Olvass tovább>>Áttörést értek el amerikai kutatók a fúziós energia területén
Történelmi tudományos sikerként és a tiszta energiák terén áttörésként értékelte az Egyesült Államok energiaügyi minisztere azt, hogy amerikai tudósoknak sikerült úgynevezett nettó energianyereséget elérni fúziós reakció által. Jennifer Granholm Washingtonban tartott sajtótájékoztatót azt követően, hogy a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatói bejelentették, első alkalommal sikerült az úgynevezett fúziós gyújtás által nettó energianyereséget elérni, azaz több energiát termelni, mint amennyit felhasználtak a reakció megindításához. Ezzel több évtizedes tudományos célt sikerült elérni, amely gyakorlatilag arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként nyeri az energiát a Nap és az egyéb csillagok.…
Olvass tovább>>Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére
Magyar kutatók újfajta detektort fejlesztenek a radioaktív sugárzás mérésére, a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársai egy különleges ásványcsalád, a perovszkitok tulajdonságait vizsgálták. A kutatók célja, hogy ezek felhasználásával a mérési pontosság megtartása mellett miniatürizált detektorokat fejlesszenek ki, amelyeket többek között az űrkutatásban, az atomerőművekben, valamint a fúziós reaktorokban lehet majd speciális mérésekre használni – közölte hétfőn az MTI-vel az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az ATOMKI és az SZTE munkatársai kutatási eredményeiket a rangos Advanced Functional Materials tudományos szakfolyóiratban közölték, valamint a vizsgált perovszkitok felhasználásával készült…
Olvass tovább>>Napelemes autót és elektromos motort fejlesztettek ki a Neumann János Egyetemen
Napelemes autót és egy elektromos motort fejlesztettek ki menetképesre a kecskeméti Neumann János Egyetemen. Mint a közleményükben írják, a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszékén világszínvonalú kutatásfejlesztés folyik a hidrogén és a napelem hajtású járművek kialakításában. A kutatók úgy vélik, nem megoldhatatlan már a közeljövőben sem a fosszilis tüzelőanyagok (benzin, dízel) helyettesítése. „Hármas gondolkodásban lehet a megoldás: a napenergia felhasználása a napelemekkel, akkumulátor a tároláshoz és a hidrogén”, amit a kutatások szerint lehet cseppfolyósítani és a benzinkutakon akár majd üzemanyagként használni, ezáltal a hidrogénből akkor is lehet…
Olvass tovább>>Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer éves barlangfestményt
Vandálok semmisítettek meg egy 30 ezer évesre becsült szakrális barlangfestményt Ausztráliában – írta a BBC. A Nagy-Ausztráliai-öböl partvidékén található Nullarbor-fennsík Koonalda barlangjának mészkő falába vésett rajzokat a terület művészetének egyik kiemelkedő alkotásának tartották, szervesen hozzátartoztak a területen élő őslakos mirningek kultúrájához. Kyam Maher, Dél-Ausztrália főügyésze és őslakosok ügyeit felügyelő minisztere első nyilatkozatában elmondta, „döbbenetes bűnügy történt, mert ezek a barlangrajzok az ausztrál őslakosok letelepülésének legkorábbi nyomait és bizonyítékait hordozzák az országnak ebben a részében”. Dél-Ausztrália állam őslakos örökségvédelemről szóló törvénye szerint tízezer ausztrál dolláros (mintegy 2,5 millió forint) bírság vagy…
Olvass tovább>>Szerencsejáték az online kaszinókban: Alapvető szabályok
Lehetetlen úgy élni az életet, hogy ne hallanánk a Las Vegas-i kaszinókról, a csillogó, elegánsan öltözött látogatókról vagy a szerencsejátékok színterét uraló pókerzsetonokról. Tekintve, hogy csak az Egyesült Államokban a lakosság mintegy 39 százaléka naponta folyamodik a fogadások valamilyen formájához, ezért nem meglepő, hogy most már nem csak szeméjesen lehet űzni ezt a szórakozási formát. Online szerencsejáték Még ha szívesen is fedeznénk fel többet és járnánk be a világ gyönyörű részeit, különösen a több mint két évig tartó globális zárlat után, aktív életmódunk nem teszi lehetővé, hogy bármikor szünetet tartsunk,…
Olvass tovább>>Együtt épít holdbázist Moszkva és Peking
Oroszország és Kína között megszületett a tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Boriszov emlékeztetett arra, hogy a két ország a nemzetközi holdbázis megépítéséről 2021-ben memorandumot írt alá. Hozzátette, hogy „nemrég” megállapodás is született a közös munkáról ezen a területen. Oroszország és Kína 2021 márciusában egyetértési megállapodást írt alá az együttműködésről a Holdon létrehozandó nemzetközi tudományos állomás ügyében. Idén decemberben Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy aláírásra kész a holdállomás létrehozásáról szóló kétoldalú kormányközi…
Olvass tovább>>Kissé innovatívabbak a családi cégek a vállalati szektor átlagánál egy kutatás szerint
Kissé innovatívabbak a hazai családi cégek, mint a vállalati szektor általában – derül ki a K&H innovációs kutatásából. A tájékoztatás szerint Magyarországon a családi vállalkozások száma meghaladja a 900 ezret, a hazai vállalkozások kétharmada ilyen jellegű cég. A kutatás eredménye szerint a családi vállalatok 48 százaléka vezetett be új, vagy jelentősen javított terméket, illetve szolgáltatást az elmúlt két évben, míg az összes vállalatot nézve ez az arány 45 százalék. A családi vállalatok a vállalati szektorhoz hasonlóan jellemzően az elmúlt két év bevételének 2-10 százalékát forgatták vissza innovációs tevékenységre. A cégek negyede…
Olvass tovább>>