Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…
Olvass tovább>>Hónap: 2022 június
Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban
Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…
Olvass tovább>>Átadták a Nemzeti Biotechnológiai Laboratóriumot
Antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni terápiák, illetve mRNS-alapú vakcinák fejlesztésével kapcsolatos kutatások folynak majd a Nemzeti Biotechnológiai Laboratórium új épületében, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban (SZBK). Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese azt mondta, 18 nemzeti laboratórium kialakítása indult el négy területhez – ipar és digitalizáció, kultúra és család, egészség, valamint biztonságos társadalom és környezet – kötődve. A laboratóriumokban közös, hogy széles körű együttműködéssel jelentős szaktudást koncentrálnak, munkájuk pedig a társadalmat érintő globális kihívásokra keresi a választ. A laboratóriumok kialakításának és működésének finanszírozására hazai és uniós forrásokat is fölhasználnak,…
Olvass tovább>>Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál
Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…
Olvass tovább>>Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás
Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…
Olvass tovább>>Kína újabb űrhajósokat küldött űrállomása kiépítésének befejezésére
Kína három újabb űrhajóst küldött vasárnap az űrállomása kiépítésének befejezésére – jelentette a kínai állami média. Az űrállomásra harmadikként küldött, háromfős legénységet vasárnap, helyi idő szerint 10 óra 44 perckor, a Sencsou-14 (Varázshajó) fedélzetén bocsátották fel az északnyugat-kínai Kanszu tartományban található Csiucsüen kilövő bázisról. Kevesebb mint tíz perccel a kilövést követően az űrhajó levált a hordozórakétáról, és a tervezett röppályájára állt. Az űrhajó a tervek szerint Föld felett mintegy 400 kilométeres magasságban keringő, Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomás központi moduljához csatlakozik majd. Az űrállomásra tavaly október 16-án felküldött, Sencsou-13-as…
Olvass tovább>>Okosszélvédőt fejlesztett a Salgglas
Okosszélvédőt fejlesztett a salgótarjáni Salgglas Zrt. vezette konzorcium, a közel másfél milliárd forint összköltségű projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatta – közölte a társaság. Mint írták, az úttörő megoldás lehetővé teszi, hogy egy jármű szélvédője kijelzőként is tudjon funkcionálni, így tartalmakat lehessen megjeleníteni a teljes felületén. Kétféle prototípust is létrehoztak: a „demobox” egy könnyen szállítható szimulátor, a másik pedig egy ténylegesen működő Jeep Wrangler-be épített szélvédő. A Salgglas Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a TravelSoft Online Kft. 977,9 millió forint uniós támogatást nyert a GINOP…
Olvass tovább>>Meglepően ép maradt a tengerfenéki tűzhányó a januári vulkánkitörést követően
Új-zélandi tudósok nemrég befejezték a Tonga-szigetek környéke kontinentális talapzatának feltérképezését, és a kutatócsoport ezt követően bejelentette: meglepően ép maradt az a vízalatti tűzhányó, amelyben szokatlanul heves tengerfenéki vulkánkitörést észleltek január 15-én – jelentette a BBC. A brit közszolgálati médium honlapján megjelent tudósítás szerint a tongai Hihifo településtől 24 kilométerre délkeletre a tengerfenéken fekvő Hunga-Tonga Hunga-Ha’apai nevű, vízalatti tűzhányó szerkezete és felépítése a januári kitörést követően alig változott, holott sokan azt feltételezték, hogy szétrobbant az óriási erejű vulkánkitörésben. A tongai tűzhányó januári kitörése az elmúlt több mint száz év legnagyobb légköri…
Olvass tovább>>A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói
A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik – derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából. Az ELTE Biológiai Intézet és az ELKH Ökológiai Kutatóközpont kutatói elektroretinográfiával mérték a dunavirág összetett szemének spektrális érzékenységét lárva és kifejlett állapotú egyedeken egyaránt. A kettő között jelentős különbségeket találtak – áll az ELKH közleményében. „A lárvák szeme a zöld spektrális tartományra volt érzékenyebb, míg a kifejlett kérészeké az ultraibolya fényre” – magyarázza a közleményben Egri Ádám, az ELKH Ökológiai Intézet munkatársa, a Proceedings of the Royal Society B…
Olvass tovább>>Zseniális ifjú innovátorok
Nyolcvankettő fiatal versenyző dolgozta ki kiemelkedő természet-tudományos, illetve műszaki projektjét a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor. Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el: a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített…
Olvass tovább>>Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben
Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól mintegy hat kilométerre felfedezett uradalom kiváló állapotban maradt fenn. „A tárgyak azon a helyen hevertek, ahova az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, talán katonai fenyegetés miatt” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője. A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, mintegy 2100 évvel ezelőtt működő majorságnál egy épület alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a…
Olvass tovább>>Itt a nyár, Nyíregyháza élményekkel vár
Sokak számára Nyíregyháza nem több, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, azonban a Nyírség fővárosa az év bármely időszakában, így nyáron is számtalan élményt rejt magában. Ezt bizonyítja, hogy 2010 és 2019 között nem kevesebb mint 100%-kal növekedett a vendégforgalom a városban. Ezért összeszedtünk most 5+1 nyári programlehetőséget, amelyet kár lenne kihagyni, ha az ország keleti részében járunk. Mindenki kedvence a helyi állatpark Nagy valószínűséggel Nyíregyháza – és a közigazgatásilag a városhoz tartozó Sóstógyógyfürdő – legismertebb nevezetessége a Nyíregyházi Állatpark, vagy ahogyan sokan ismerik, a Sóstó Zoo. Az Európa egyik legnagyobb állatállománnyal…
Olvass tovább>>Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantáció Nagy-Britanniában
Sikeres volt az úttörő kettős kéztranszplantációs műtét, amelyet egy 48 éves brit férfin végeztek el – számolt be róla a BBC News. Steven Gallagher (képünkön) 13 évvel ezelőtt az arcán észlelt kiütések és jobb karjában tapasztalt fájdalom miatt fordult orvoshoz. Először kéztőalagút szindrómát diagnosztizáltak nála, amit megműtöttek, de miután a fájdalom mindkét kezébe visszatért, egy szakorvos szklerodermát, a bőr és a belső szervek sebesedését okozó autoimmun betegséget állapított meg. Két keze a betegség miatt teljesen ökölbe szorult, többé nem tudta az ujjait kiegyenesíteni, nem tudott fogni. A Dreghornból származó, háromgyermekes…
Olvass tovább>>Csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája
Egy chilei tudós szerint csaknem 5500 éves lehet a világ legöregebb fája, a Dédnagyapának becézett, négy méter vastag törzsű patagónciprus. A spanyolul Alerce Milenariónak is nevezett tűlevelű fáról készített tanulmányában Jonathan Barichivich, a párizsi Éghajlat- és Környezettudományi Laboratórium chilei tudósa arra a megállapításra jutott, hogy a fa akár 5484 éves is lehet, vagyis legalább 600 évvel idősebb, mint a korábbi csúcstartó. A The Guardian cikke szerint Maisa Rojas Chile környezetvédelmi minisztere, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének tagja „csodálatos tudományos felfedezésnek” nevezte a hírt. A patagónciprus (Fitzroya cupressoides) Chilében és Argentínában őshonos…
Olvass tovább>>