Nyesteket alkalmaznak „kidobóemberként” Skócia keleti partvidékén és az A9-es út mentén, hogy távol tartsák az északra vándorló szürkemókusokat – írta a The Guardian online kiadása. Több mint 35 mesterséges nyestodút alakít ki a skót erdészeti és mezőgazdasági hatóság (FLS) a szürkemókusok észak felé tartó vándorlásának stratégiai helyein, hogy megvédje a Skót-felföld vörösmókus-populációját. A vörösmókusok szinte teljesen eltűntek a brit vidék nagy részéről, mióta a viktoriánus időkben megérkeztek a szürkék, és magukkal hozták a mókushimlő vírusát, amely a szürkékre ártalmatlan, a vörösöket azonban elpusztítja. Friss kutatások azonban azt találták, hogy a ragadozó…
Olvass tovább>>Hónap: 2022 március
Az eddig azonosított legközelebbi fekete lyuk nem is létezik
Azok a csillagászok, akik úgy vélték, felfedezték a legközelebbi fekete lyukat, most azt mondják, tévedtek: egy két csillagból álló rendszert találtak, a párosból az egyik egy „csillagvámpír”. A Telescopium csillagkép HR 6819 jelű rendszere 2020-ban került a hírek élére, amikor a csillagászok bejelentették, hogy fekete lyuk található benne. A Földtől csak ezer fényévre lévő égitest volt az eddig azonosított fekete lyukak közül a legközelebbi. A felfedezést tevő kutatócsoport akkor azt írta, a fekete lyuk léte szükséges volt, hogy értelme legyen a rendszer két csillaga mozgásának, ami arra utalt, hogy egymás körül…
Olvass tovább>>A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában
A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön. A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168…
Olvass tovább>>A Svábhegyi Csillagvizsgálóba érkezik a Tapintható Univerzum kiállítás
A Svábhegyi Csillagvizsgálóban március 13-án ingyen látogatható a Tapintható Univerzum című kiállítás; az egynapos tárlaton kilencven, tapintható, domborított, egyedileg fejlesztett modellen keresztül ismerhetik meg a vak és gyengénlátó látogatók a Naprendszer égitestjeit – áll a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont közleményében. Mint írják, a kiállítás anyaga, amelyet a Bakonyi Csillagászati Egyesület hozott létre, a Svábhegyi Csillagvizsgáló közreműködésével most Budapesten is megismerhető lesz. A hallható és tapintható interaktív tárlat célja, hogy hiánypótló módon a vak és gyengénlátó emberek számára is megismerhetővé váljanak az univerzum csodái. A tájékoztatás szerint a Tapintható Univerzum program megalkotóinak…
Olvass tovább>>Erősíti a kutatás-fejlesztést és a gyártást Magyarországon a Bosch
Erősíti Magyarországon az elektromobilitáshoz kapcsolódó kutatás-fejlesztési és gyártási tevékenységét a Bosch-csoport. „Célunk, hogy Budapest Kelet-Közép-Európa kutatás-fejlesztési központja legyen az elektromos- és hibrid hajtásláncok, valamint az egyéb műszaki megoldások fejlesztése révén” – mondta Szászi István, a Bosch csoport vezetője a dokumentum szerint. Magyarországon is folyamatosak voltak az elektromobilitással összefüggő fejlesztések és beruházások az elmúlt években. A vállalatcsoport a kiterjedt K+F tevékenység mellett elektromos hajtástrendszereket és az e-mobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket is gyárt miskolci, maklári és hatvani telephelyein – tudatták. Budapesten a vállalat háromezer munkatársa dolgozik a jövő autóipari technológiáin, közülük több száz mérnök…
Olvass tovább>>A világ legrégebbi virágbimbó-maradványát találták meg Kínában
A világ legkorábbról fennmaradt virágbimbójának megkövesedett maradványaira bukkantak kínai kutatók az ország északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség. A feltárt fosszíliában egy növényszárat, egy levelekkel rendelkező ágat, egy gyümölcsöt és egy apró virágbimbót találtak – mondta el Vang Hszin, a kutatást vezető szakértő. A bimbó kisebb, mint négy milliméter. A megkövesedett maradványokat a Belső-Mongólia délkeleti részén található Ningcseng megyében találták. A tudósok szerint a növény a jura időszakban, mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Bár a fosszíliában csupán a rügyet és a gyümölcsöt találták meg,…
Olvass tovább>>Az Európai Szabadalmi Hivatal központi rendszerében a magyar adatok is elérhetővé válnak
Már a Magyarországon hatályosított európai szabadalmak is elérhetőek lesznek az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) által létrehozott European Federated Patent Register (EFPR) szolgáltatásban: a rendszer segítséget nyújt az európai szabadalmak aktuális jogi státusza megismeréséhez. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) közleménye szerint az EFPR-nek több mint 30 nemzet a tagja, és már a magyar adatok is a rendszer részei. Így ezeknél a szabadalmaknál könnyen, egy helyen lesz követhető az országonkénti, aktuális jogi státusz, például, hogy egy-egy oltalom fennáll-e még. A közlemény idézte Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki elmondta, a magyar…
Olvass tovább>>Vegyipari mikroreaktor-rendszert helyeztek üzembe a Pannon Egyetemen
Több mint 466 millió forintból helyeztek üzembe egy vegyipari mikroreaktor-rendszert a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékén. A berendezésnek helyt adó reaktorkísérleti kutató-fejlesztő laboratórium hétfői sajtóbejárásán Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora kiemelte: a MOL és a Pannon Egyetem együttműködése hét évtizedes múltra tekint vissza. Úgy fogalmazott: az üzembe helyezett reaktor alkalmas arra, hogy nagy volumenű finomítási folyamatokat lehessen vizsgálni vele. Hancsók Jenő, a projekt szakmai vezetője elmondta: a berendezés négy, egymástól különálló reaktorkört tartalmaz, amelyek párhuzamosan működtethetők, így egyszerre több kísérletet is lehet végezni rajta teljesen számítógépes vezérléssel. Nemcsak…
Olvass tovább>>Akár 900 kilométert is megtehet éjszakánként az erdei szalonka
Műholdas nyomkövető eszközökkel két éven át vizsgálták az erdei szalonkák vonulását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói. Az új adatok alapján néhány egyed egyetlen éjszaka alatt 900 kilométert is megtett, megállókkal együtt pedig hazánkból mintegy ötezer kilométer távolságra, az Urál-hegységen túlra is eljutott. A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet kutatói 2020 tavasza óta követik nagy pontosságú műholdas jeladókkal tizenöt erdei szalonka viselkedését. Mint a MATE közleményében olvasható, az Agrárminisztérium támogatásával szűk két év alatt gyűjtött adatok részben kiegészítik, részben felülírják a korábbi ismereteket a faj tavaszi és őszi vonulásáról.…
Olvass tovább>>