A címben feltett kérdésre a válasz: igen, de csak akkor, ha okosan csinálod. Megnéztük, mi kell egy használt luxusautó megvásárlásához, valamint megemlítünk néhány buktatót is, amit érdemes megjegyezned, majd messziről elkerülnöd. Kezdjük! Luxus használtan? Látszólag képzavar a kifejezés, hiszen akinek van pénze luxusautóra, az általában újat vesz a megálmodott modellből. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mivel akár a legmagasabb kategóriájú kocsikból is találni használt, ám kiváló állapotú, az árát tekintve pedig könnyebben elérhető, jó befektetésnek számító modelleket, amelyekre nem feltétlenül kell legyinteni. Hogy miért nem? Mert a luxusautókat az esetek…
Olvass tovább>>Év: 2021
Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat
Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra. A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Mint Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC News-nak elmondta:…
Olvass tovább>>Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat
Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön. A szaktárca ismerteti: az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet…
Olvass tovább>>Először repül el a Merkúr mellett a BepiColombo európai-japán űrszonda
Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette. A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil…
Olvass tovább>>Egy aszteroida holdjával fog ütközni a NASA DART nevű missziójának űrszondája
November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. A technológia tesztelésének célpontja a Dimorphos, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő kisméretű hold. Ez lesz az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés. Az űrszondát november 23-án indítják útnak – adta hírül a CNN honlapja. Földközeli objektumnak számítanak azok az aszteroidák és üstökösök, amelyeket…
Olvass tovább>>Az eddigi legöregebb síléceket találták meg Norvégiában
Jó állapotban megőrződött, fából készült sílécekre bukkantak régészek egy norvég hegycsúcson, az 1300 éves leletek a legöregebb sílécek, amelyeket valaha feltártak. Az első sílécet 2014-ben találták meg a hegycsúcson, ahol mintegy 1300 éven át volt a jégben fagyva. Nemcsak a lécre bukkantak rá, hanem egy ép kötésre is, amely nyírfa fonatból és bőr szíjakból készült. Mivel a sílécet párban használják, a régészek elkezdték figyelni a nyári olvadás idején a térségben lévő jégfoltokat, hogy előkerül-e alóluk a másik. Hét évet kellett várniuk, szeptember végén az első síléc megtalálásának helyétől öt méterre…
Olvass tovább>>A testedzés gátolhatja a daganat növekedését
Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…
Olvass tovább>>A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat
A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…
Olvass tovább>>Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót
Először fedezhettek fel három csillag körül keringő bolygót. A Las Vegas-i Nevadai Egyetem (UNLV) tudósai a chilei Atacama sivatagban található ALMA obszervatórium segítségével vizsgálták a GW Orions csillagrendszert. Az ebben lévő három csillag körüli három porgyűrűt elemezték, amelyek kulcsfontosságúak a bolygóképződés szempontjából – írja a PhyOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Eközben bukkantak egy jelentős, de titokzatos résre a hármas csillaglemezen. A szakértők a jelenség több különböző, lehetséges okát megvizsgálták, köztük annak lehetőségét is, hogy a rést a három csillag gravitációs ereje hozta létre. Elemzéseik szerint azonban jóval valószínűbb és izgalmasabb magyarázat, hogy…
Olvass tovább>>Használni tudja az érintőképernyőt, de nem érti a virtuális és a valós közti különbséget a kea
Használni tudja az érintőképernyőt az új-zélandi papagáj, a kea, de nem képes különbséget tenni a virtuális és a való világ képei között – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói. A kea (Nestor notabilis) különösen intelligensnek és kíváncsinak ismert új-zélandi madár. A faj arról is hírhedtté vált, hogy előszeretettel támadja meg a hegyekbe látogatók autóinak gumi ablaktörlőit. De azért is cikkeztek róluk, mert turisták táskáiból vittek el dolgokat. A gazdákat pedig a juhok megtámadásával haragították magukra. Amalia Bastos, Patrick Wood és Alex Taylor kutatók ezúttal arra voltak kíváncsiak, képesek-e különbséget tenni…
Olvass tovább>>Szünetelteti marsjárói földi irányítását a NASA
Október közepéig szüneteltetni fogja a kommunikációt a vörös bolygón lévő marsjáróival a NASA a bolygók együttállása miatt, amikor a Nap a Föld és a Mars között tartózkodik – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Bár a mérnökök nem fognak utasításokat küldeni, a missziók folytatják az adatgyűjtést a Marson a bolygók együttállása idején is, amely kétévente következik be. A bolygók együttállása idején a Napból kilövellt gázok zavarhatják a rádiójeleket, amikor a mérnökök megpróbálnak kommunikálni a marsjárókkal. Ez elronthatja az utasításokat és az űreszközök „váratlan magatartását” eredményezheti – közölte a NASA bolygókutató…
Olvass tovább>>Az Adriai-tenger védelmére szólítottak fel tudósok Horvátországban
Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlementhez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez – írta a helyi sajtó. Mint mondták, az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása évek óta folyik, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokban, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok azt állítják: a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri…
Olvass tovább>>Kamerák segítségével vizsgálják a vadmacskákat
Kamerák segítségével vizsgálják a szakemberek a Pilisben, a Visegrádi-hegységben és a Budai-hegyekben élő vadmacska-populáció nagyságát és a hibridizáció mértékét a Vadmacska Fajmegőrzési Program részeként – közölte a Budakeszi Vadaspark. A vadmacskák jelenlétének igazolásán túl a program első lépései közé tartozik a genetikai vizsgálathoz szükséges minták gyűjtése – közölték. A vadmacska (Felis silvestris) Európában, Ázsiában és Afrikában is jelen lévő faj, a Kárpát-medencében és a hazai erdőkben az európai vadmacska alfaj (Felis silvestris silvestris) éli rejtőzködő életét. Mint írják, a kisragadozó a korábban már ismert előfordulási helyeken túl felbukkant a főváros környéki,…
Olvass tovább>>Betegellátásba is beépíthető eredményekkel járt a pécsi és a debreceni egyetem kutatási programja
A gyógyítás és a diagnosztika terén is születtek új – a betegellátásba is beépíthető – eredmények a debreceni és a pécsi egyetem szakemberei által megvalósított, négy és fél évig zajló, 1,3 milliárd forintos kutatási programnak köszönhetően — közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE). A PTE hétfői közleménye szerint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében biztosított, 1,3 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással a baranyai felsőoktatási intézmény és a Debreceni Egyetemen (DE) tizenkét kutatócsoportja tett olyan felfedezéseket, amelyek a későbbiekben „sok ember életminőségét javíthatják Magyarországon és a világon egyaránt”. A kutatások…
Olvass tovább>>Az „óceán Amazonasára” bukkantak a Fülöp-szigetek térségében
Az „óceán Amazonasára” bukkant egy nemzetközi kutatócsoport egy Fülöp-szigeteki tengerszorosban, a térségben ugyanis olyan szuperkorallok nőnek, amelyek jól gyarapodnak a tengervíz magas szén-dioxid-szintje ellenére. Bayani Cardenas, a Texasi Egyetem hidrológusa 2019-ben azt kutatta a Luzon és Mindano szigeteket elválasztó Verde Island-szorosban, hogy az ember által kibocsátott káros anyagok a talajvízen keresztül eljuthatnak-e a tengerben elterülő törékeny korallzátonyok térségébe. Cardenas és nemzetközi kutatócsoportja a tengervízben lévő szén-dioxid és más gázok, valamint tápanyagok forrását a talajvíznek tulajdonította. A kutatók szerint felfedezésük megmutatta, hogy a tengerben élő korallzátonyok sebezhetőek a közösségek kibocsátotta szennyvíz,…
Olvass tovább>>Egymilliárd forintos támogatás ösztönzi a nemzetvédelmi kutatómunkát
Védelmi kutatás-fejlesztést célzó alprogrammal bővül a fiatal magyar kutatókat támogató Kooperatív Doktori Program (KDP). Az egymilliárd forint keretösszegű felhívás célja a magasan képzett, tudományos ismeretekkel rendelkező munkavállalók számának növelése a nemzetstratégiai ágazatban – jelentette be kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs alapból meghirdetett Kooperatív Doktori Program (KDP) speciális ösztöndíjprogramként az ipari és szolgáltatói szektorok igényeihez igazodva támogatja a tehetséges magyar fiatalok pályakezdését. A kezdeményezés idén az egymilliárd forintos keretösszegű Nemzetvédelmi Alprogrammal (NVKDP) bővül – tették hozzá a közleményben. Az NVKDP pályázatra a felsőoktatási…
Olvass tovább>>BAKONYI 100 EMLÉKKONGRESSZUS
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Balatoni Szövetség, a Magyar Növénynemesítők Egyesülete, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, az MTA Növénynemesítési Tudományos Bizottság, Keszthely Város Önkormányzata, Cserszegtomaj Nagyközség Önkormányzata, Csopak Község Önkormányzata és a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége nevében nagy tisztelettel meghívjuk Bakonyi Károly, világhírű szőlőnemesítő születésének 100. évfordulója alkalmából 2021. november 4-én (csütörtökön) kerül megrendezésre a Bakonyi 100 Emlékkongresszus c. rendezvény. További információk és regisztráció: http://bakonyi100.hu/ Az esemény facebook oldala: https://www.facebook.com/events/529656798397981 Programtervezet: 10:00 Ünnepélyes mamutfenyő-ültetés Keszthely, Várkert (Google…
Olvass tovább>>Okosabbá vált Pepper robot
Egy hazai fejlesztésnek köszönhetően okosabbá vált Pepper robot. A humanoid robot eddig csak a „megtanult” információs készletéből tudott válaszokat adni, ám mostantól az olyan valós idejű információkkal is képes segíteni, amelyek a folyamatos változó adattartalmú, élő információs rendszerekből származnak, mint például a pillanatnyi árukészlet. A Pepper bevethető már áruházi eladóként is, igaz, a terméket még nem tudja a vásárlóknak átnyújtani. Az itthon főként ügyélszolgálati munkákban, egyszerű kérdések megválaszolására, információadásra alkalmazott Pepper robottal lassan kiskereskedelmi boltok ügyélterében is találkozhatunk, hiszen egy új fejlesztésnek köszönhetően még több helyen segíthet hús-vér kollégáinak. Az…
Olvass tovább>>Nyolcezer évesek is lehetnek a Szaúd-Arábiában talált tevefaragványok
Akár hét-nyolcezer évesek is lehetnek azok a dromedárokat ábrázoló sziklafaragványok, amelyekre néhány éve bukkantak régészek Szaúd-Arábiában – állapította meg egy új tanulmány. Az egypúpú tevéket ábrázoló életnagyságú sziklafaragványokat Szaúd-Arábia északnyugati részén fedezték fel 2016-17-ben, és a felfedezésről szóló tanulmányukban, 2018-ban kétezer évesre becsülték a korukat. A természetes erózió erősen megrongálta az alkotások egy részét. Az állatokat hám nélkül, természetes testhelyzetben örökítették meg. A faragott jelenetek egyike különösen szokatlan: egy dromedár és egy, a sziklaműveken nagyon ritkán ábrázolt szamár találkozását örökíti meg. A régészek a faragványok korának első becslését a jordániai…
Olvass tovább>>Űrcentrumot alapított az ELTE, űrtudományi képzés is indul
Asztrofizikai és űrtudományi centrumot alapított az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Természettudományi Kara (TTK), amely az asztrofizikai, csillagászati és űrtudományi kutatásokat hivatott összehangolni és koordinálni. A felsőoktatási intézmény által kedden az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a június elsején megalapított űrcentrum igazgatója Frei Zsolt asztrofizikus, tanácsának tagjai a Fizikai Intézet, a Kémiai Intézet és a Földrajz- és Földtudományi Intézet delegált professzorai, létrehozásáról az ELTE TTK kari tanácsa februárban döntött. A centrumnak köszönhetően a tudományterületek képviselői hatékonyabban és eredményesebben tudják végezni az asztrofizikai, csillagászati és asztrokémiai kutatásokat, valamint az űreszközök fejlesztését és az…
Olvass tovább>>