Hónap: 2021. június

Kutatók magyarázatot találtak az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulására

~
Atom

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig…

Olvass tovább>>

Megvalósulhat az Alfa holdbázis

~
Alfa Holdbázis

Egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról jött létre orosz-kínai kormányközi memorandum Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz és Csang Ko-csien, a Kínai Nemzeti Űrhivatal vezetőjének kedden megtartott videokonferenciáján. A Roszkoszmosz közleménye szerint a dokumentumot a két ország közötti űrkutatási egyezmény alapján készítették elő. Az orosz kormány február 12-én tett javaslatot a memorandum aláírására, az erről szóló rendeletet Mihail Misusztyin miniszterelnök írta alá. A Roszkoszmosz január 25-én közölte, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai holdkutatási projektből, mivel meglátása szerint ezen belül az együttműködés nem az egyenlőség elvei szerint alakul, de kész a szakmai párbeszéd…

Olvass tovább>>

Az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a SeqOmics Kft.

~
mezőgazdaság

A vetőmagoknál és a palántáknál egyaránt alkalmazható, az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a mórahalmi székhelyű SeqOmics Kft., a projekt mintegy 212 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – közölte a társaság. A közlemény szerint az elmúlt évtizedekben az aszályos időszakok száma és intenzitása drámaian emelkedett Európában. Az előrejelzések szerint Magyarországon a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a csökkenő nyári csapadékmennyiség mind gyakrabban okoz vízhiányos időszakokat. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek mérséklésére, megelőzésére elsősorban a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése, valamint új termesztéstechnológiai…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
csillag

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

A nagytestű állatok kiirtása nyomán fejlődött ki az emberi agy

~
mammut vadászat

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban. A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a túléléshez egyre találékonyabbá kellett válniuk az embereknek, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez. Vadászatuk miatt egyre csökkent a lassan szaporodó nagy állatok száma, majd fokozatosan kihaltak, és ezért az ősi emberfélék kénytelenek voltak…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses mezejét térképként használva igazodnak el a cápák

~
megalodon, cápa

Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be. A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa. Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze…

Olvass tovább>>

A Nap légkörét felmelegítő Alfvén-hullámokat észleltek a kutatók

~
nap

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani. Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – közölte az ELTE. A hullámok létezését elméleti alapon már 1947-ben előre jelezte Hannes Alfvén, aki úttörő felfedezéséért 1970-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat – emlékeztetnek a közleményben. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszanak e hullámok a…

Olvass tovább>>

Új anyagot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen

~
zacc

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból – közölte a felsőoktatási intézmény. A tájékoztatás szerint két fiatal mérnök közös ötlete oldja meg a kávézacc újrahasznosítását, az általuk kidolgozott technológiával egyedi tárgyakat, akár divatos lámpabúrát is lehet készíteni 3D technológiával. Borsodi Eszter és Tamási Kinga ötlete a kávézacc felhasználására kávézás közben született, amikor megfigyelték, hogy milyen sok zaccot dobnak ki az éttermekben. Azt sokan tudják pedig, hogy ennek az anyagnak számos jótékony hatása van. Az általuk kimunkált technológiával jutottak el a 3D nyomtatáshoz, ezzel pedig szinte bárki képes lehet arra,…

Olvass tovább>>

Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói

~
Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…

Olvass tovább>>