A már kihalt fekete emu egy csaknem teljesen ép tojását fedezték fel

fekete emu

A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója – számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmányukban Julian Hume és Christian Robertson részletesen leírja a leletet és összevetik a többi – már szintén kihalt – törpe emu, valamint az ausztrál kontinensen élő emu tojásaival. Az emu egy röpképtelen madár, amely kizárólag Ausztráliában és a hozzá tartozó szomszédos szigeteken honos. Jelenleg az emu a világ második legnagyobb…

Olvass tovább>>

Magyar innováció a rákdiagnosztikában

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki - ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója.

Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója. A fejlesztéshez vezető projektre – többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához – a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége…

Olvass tovább>>

Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban

tokamak

Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort. „Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (képünkön) üzembe helyezésekor. Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány,…

Olvass tovább>>

A Nap koronakidobódásait rögzítette a Solar Orbiter

Nap koronakidobás

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól – tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek. 2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek. Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar…

Olvass tovább>>

A hosszú távú űrutazás agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálták a TTK kutatói

Mars

Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Mint a közleményben írják, annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. A kutatócsoport elsőként mutatott…

Olvass tovább>>

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók

cement

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját. A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód – írja a TechExplore.com tudományos portál. A tudósok hosszas kísérletezés után alkották meg…

Olvass tovább>>

Harmadszor szerepel az OTP LAB a világ legjobb innovációs központjai között

OTP Bank

Az OTP Bank innovációs központja, az OTP LAB 2019 és 2020 után harmadszor is elnyerte a Global Finance Magazine „Best Financial Innovation Labs” díját – közölte a pénzintézet. A kiadvány idén is azokat a pénzügyi innovációs központokat ismerte el a díjjal, amelyek folyamatosan új utakat keresnek és új megoldásokat alkalmaznak a pénzügyek világában, és a jövő banki szolgáltatásait és termékeit fejlesztik – közölte az OTP Bank. Hozzátették, hogy a rangos nemzetközi mezőnyben a szakmai bírálóbizottság mintegy 60 világcég innovációs központja között díjazta az OTP LAB-et. Ezek között szerepel a Barclays,…

Olvass tovább>>

Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben

Pomázi Gyula

Magyarország a 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, ezáltal megelőzte az izraeli, a lengyel és a kanadai gazdaságot is – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta ötven egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A közleményben…

Olvass tovább>>

Megrémülnél tőle, akkora lepkét fedeztek fel

Endoxyla cinereus lepke

A farontó lepkefélék családjának egy gigantikus tagját fedezték fel egy délkelet-queenslandi általános iskola szomszédságában. Az Endoxyla cinereus faj képviselőjére építőmunkások találtak rá a Mount Cotton State School új tantermei számára kijelölt építési területen – írja az abc.net.au. Az iskola igazgatója szerint az új épületszárny az esőerdő szélén épül. „A dolgozóinkat és a diákokat nem hökkentette meg a felfedezés, mivel Mount Cotton térsége a legkülönfélébb állatoknak ad otthont, mindazonáltal ilyen éjszakai lepkét még sosem láttunk” – jegyezte Meagan Steward. A munkások lefényképezték a lepkét, majd biztonságba helyezték az erdőben. Az Endoxyla cinereus a…

Olvass tovább>>

Sziklasírokat tártak fel egy felső-egyiptomi nekropoliszban

Nekropolisz, sziklasír

Sziklasírokat tártak fel régészek a felső-egyiptomi Szóhág kormányzóságnál lévő nekropoliszban. Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a különböző építészeti stílusokat képviselő sírok több szinten helyezkednek el a hegyoldalban – írja az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű internetes kiadása. A kamrák egy vagy több aknasírt rejtenek, vannak köztük olyanok, amelyekben ereszkedő folyósok vezetnek az aknákhoz. A sírok az Óbirodalom vége és a Ptolemaida-dinasztia alkonya közötti időszakból származnak. Az Óbirodalom idejéből származó egyik sírhoz egy álajtó is tartozik, amelyen hieroglifákkal írt szövegtöredékek, valamint a sír gazdáját áldozatbemutatás közben ábrázoló jelenetek…

Olvass tovább>>

Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén

dns

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…

Olvass tovább>>

Nem csökkenti a halálozást a petefészekrák szűrése

orvos

Nem sikerült csökkenteni rendszeres éves szűréssel a petefészekrák miatti elhalálozást – derült ki a University College London kutatóinak a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányából. A szakemberek több mint 200 ezer nő adatait elemezték, akik 50-74 év közöttiek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 16 éven át követtek a petefészekrák-szűrés egyesült királyságbeli klinikai vizsgálatairól (UKCTOCS) készült tanulmányban. A nőket véletlenszerűen osztották három csoportra: az első csoportot nem szűrték, a második ultrahangos szűrésen vett részt évente, a harmadik csoport esetében teljes körű szűrést, azaz vérvizsgálatot, majd ultrahangvizsgálatot alkalmaztak. A kutatók…

Olvass tovább>>

Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén

Koki béka

Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…

Olvass tovább>>

Új terápiával bővülhet a vérképzőszervi daganatos betegségek kezelése

sejt

Megkezdődött a legkorszerűbb sejtterápiás eljárás, az úgynevezett CAR-T kezelés szakmai feltételeinek kialakítása, az új terápia egyes vérképzőszervi daganatos betegségek gyógyításában lehet eredményes – közölte a projektben részt vevő Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Az Európai Unió támogatásából a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló kétéves projekt célja, hogy a CAR-T technológiához szükséges eszközök és szakmai tudás hamarosan Magyarországon is rendelkezésre álljon. Azt írták, a CAR-T kezelés a sejtterápiát és az immunterápiát ötvöző innovatív eljárás, amely bizonyos hematológiai daganatos betegségek kezelésében – így a gyermekkori akut limfoblasztos leukémia és…

Olvass tovább>>

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

Bicellum Brasierre

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…

Olvass tovább>>

Valószínűleg megtalálták a jáki templom alapítójának csontjait

Megtalálhatták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait

A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette. „Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére” – fűzte hozzá a szakember. Pap…

Olvass tovább>>

Második mélyűrkutató antennáját építi Ausztráliában az Európai Űrügynökség

ESA deep space network

Még egy 35 méter átmérőjű tányérantennát épít az Európai Űrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyűrt kutató új antennát Perthtől 140 kilométerre északra állítják fel. A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – közölte honlapján az ESA. A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt. Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói

HD 163296 bolygókeletkezés

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…

Olvass tovább>>

Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói

ELTE HPC

Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>