A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója – számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmányukban Julian Hume és Christian Robertson részletesen leírja a leletet és összevetik a többi – már szintén kihalt – törpe emu, valamint az ausztrál kontinensen élő emu tojásaival. Az emu egy röpképtelen madár, amely kizárólag Ausztráliában és a hozzá tartozó szomszédos szigeteken honos. Jelenleg az emu a világ második legnagyobb…
Olvass tovább>>Hónap: 2021 május
Magyar innováció a rákdiagnosztikában
Áttörést hozhat a Pozitron-Diagnosztika Központ több százmillió forintos fejlesztése a prosztatarákkal diagnosztizáltak életében; az innovatív magyar egészségügyi cég által kifejlesztett nyomjelző anyag ugyanis a betegeknél az áttéteket minden eddigi módszernél pontosabban mutatja ki – ismertette Szakáll Szabolcs nukleáris medicina szakorvos, a Pozitron-Diagnosztika Központ orvos igazgatója. A fejlesztéshez vezető projektre – többek között a PSMA-specifikus nyomjelzők (radiofarmakonok) kutatásához és előállításához – a cég több mint 385 millió forint forrást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által működtetett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatán. A 2023 februárjában záródó projekt összköltsége…
Olvass tovább>>Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban
Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort. „Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (képünkön) üzembe helyezésekor. Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány,…
Olvass tovább>>A Nap koronakidobódásait rögzítette a Solar Orbiter
A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól – tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek. 2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek. Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar…
Olvass tovább>>A hosszú távú űrutazás agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálták a TTK kutatói
Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Mint a közleményben írják, annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. A kutatócsoport elsőként mutatott…
Olvass tovább>>Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók
Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját. A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód – írja a TechExplore.com tudományos portál. A tudósok hosszas kísérletezés után alkották meg…
Olvass tovább>>Harmadszor szerepel az OTP LAB a világ legjobb innovációs központjai között
Az OTP Bank innovációs központja, az OTP LAB 2019 és 2020 után harmadszor is elnyerte a Global Finance Magazine „Best Financial Innovation Labs” díját – közölte a pénzintézet. A kiadvány idén is azokat a pénzügyi innovációs központokat ismerte el a díjjal, amelyek folyamatosan új utakat keresnek és új megoldásokat alkalmaznak a pénzügyek világában, és a jövő banki szolgáltatásait és termékeit fejlesztik – közölte az OTP Bank. Hozzátették, hogy a rangos nemzetközi mezőnyben a szakmai bírálóbizottság mintegy 60 világcég innovációs központja között díjazta az OTP LAB-et. Ezek között szerepel a Barclays,…
Olvass tovább>>Magyarország fejlődési pályán mozog a szellemitulajdon-védelemben
Magyarország a 15. helyen áll az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarájának éves nemzetközi szellemitulajdon-védelmi indexében, ezáltal megelőzte az izraeli, a lengyel és a kanadai gazdaságot is – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A nemzetközi szellemitulajdon-védelmi index (IP Index) azt méri, hogy az egyes országok mennyire motiváló és hatékony rendszert alakítottak ki a kreativitás ösztönzésére. Az IP Index kilencedik kiadása 53 globális gazdaság szellemitulajdon-jogi keretrendszerét vizsgálta ötven egyedi mutató alapján. Magyarország az 53 országot rangsoroló lista első harmadában helyezkedik el, 78,23 százalékos értékeléssel, megelőzve ezzel a régiós átlagot. A közleményben…
Olvass tovább>>Megrémülnél tőle, akkora lepkét fedeztek fel
A farontó lepkefélék családjának egy gigantikus tagját fedezték fel egy délkelet-queenslandi általános iskola szomszédságában. Az Endoxyla cinereus faj képviselőjére építőmunkások találtak rá a Mount Cotton State School új tantermei számára kijelölt építési területen – írja az abc.net.au. Az iskola igazgatója szerint az új épületszárny az esőerdő szélén épül. „A dolgozóinkat és a diákokat nem hökkentette meg a felfedezés, mivel Mount Cotton térsége a legkülönfélébb állatoknak ad otthont, mindazonáltal ilyen éjszakai lepkét még sosem láttunk” – jegyezte Meagan Steward. A munkások lefényképezték a lepkét, majd biztonságba helyezték az erdőben. Az Endoxyla cinereus a…
Olvass tovább>>Sziklasírokat tártak fel egy felső-egyiptomi nekropoliszban
Sziklasírokat tártak fel régészek a felső-egyiptomi Szóhág kormányzóságnál lévő nekropoliszban. Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a különböző építészeti stílusokat képviselő sírok több szinten helyezkednek el a hegyoldalban – írja az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű internetes kiadása. A kamrák egy vagy több aknasírt rejtenek, vannak köztük olyanok, amelyekben ereszkedő folyósok vezetnek az aknákhoz. A sírok az Óbirodalom vége és a Ptolemaida-dinasztia alkonya közötti időszakból származnak. Az Óbirodalom idejéből származó egyik sírhoz egy álajtó is tartozik, amelyen hieroglifákkal írt szövegtöredékek, valamint a sír gazdáját áldozatbemutatás közben ábrázoló jelenetek…
Olvass tovább>>Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…
Olvass tovább>>Nem csökkenti a halálozást a petefészekrák szűrése
Nem sikerült csökkenteni rendszeres éves szűréssel a petefészekrák miatti elhalálozást – derült ki a University College London kutatóinak a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányából. A szakemberek több mint 200 ezer nő adatait elemezték, akik 50-74 év közöttiek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 16 éven át követtek a petefészekrák-szűrés egyesült királyságbeli klinikai vizsgálatairól (UKCTOCS) készült tanulmányban. A nőket véletlenszerűen osztották három csoportra: az első csoportot nem szűrték, a második ultrahangos szűrésen vett részt évente, a harmadik csoport esetében teljes körű szűrést, azaz vérvizsgálatot, majd ultrahangvizsgálatot alkalmaztak. A kutatók…
Olvass tovább>>Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén
Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…
Olvass tovább>>Új terápiával bővülhet a vérképzőszervi daganatos betegségek kezelése
Megkezdődött a legkorszerűbb sejtterápiás eljárás, az úgynevezett CAR-T kezelés szakmai feltételeinek kialakítása, az új terápia egyes vérképzőszervi daganatos betegségek gyógyításában lehet eredményes – közölte a projektben részt vevő Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet. Az Európai Unió támogatásából a Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló kétéves projekt célja, hogy a CAR-T technológiához szükséges eszközök és szakmai tudás hamarosan Magyarországon is rendelkezésre álljon. Azt írták, a CAR-T kezelés a sejtterápiát és az immunterápiát ötvöző innovatív eljárás, amely bizonyos hematológiai daganatos betegségek kezelésében – így a gyermekkori akut limfoblasztos leukémia és…
Olvass tovább>>Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt
Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…
Olvass tovább>>Valószínűleg megtalálták a jáki templom alapítójának csontjait
A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette. „Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére” – fűzte hozzá a szakember. Pap…
Olvass tovább>>Második mélyűrkutató antennáját építi Ausztráliában az Európai Űrügynökség
Még egy 35 méter átmérőjű tányérantennát épít az Európai Űrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyűrt kutató új antennát Perthtől 140 kilométerre északra állítják fel. A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – közölte honlapján az ESA. A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt. Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon…
Olvass tovább>>Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…
Olvass tovább>>Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói
Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…
Olvass tovább>>Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…
Olvass tovább>>