„Ceremoniális kivégzés” nyomait találtak egy egyiptomi fáraó múmiáján

Szekenenré múmiája

Harcmezőn végrehajtott „ceremoniális kivégzésre” utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain, amelyeket CT-vizsgálatnak vetettek alá. Az i.e. 1560/1558 és 1555 között uralkodó Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója volt. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A harc utódja, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré bebalzsamozott maradványait az 1880-as években fedezték fel a Nílus nyugati partján. A múmián végzett vizsgálatok számos fejsérülést felfedtek, ám a test többi…

Olvass tovább>>

Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…

Olvass tovább>>

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygón

NASA Perseverance kereke

Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance marsjárója. A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>

Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet egy közeli csillag körül

csillag

Egy eddig ismeretlen bolygó keringhet a Földhöz legközelebb található csillagok egyike körül – ismertette legfrissebb kutatási eredményeit egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport a Nature Communications című folyóiratban. A kutatók a Naphoz legközelebbi csillagrendszer egyik tagja, az Alfa Centauri A csillag közelében észleltek egy fényes foltot, amelyre egyelőre csak bolygójelöltként hivatkoznak – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Észleltünk valamit. De ez lehet akár műszerhiba, vagy egy bolygó, vagy aszteroidák, vagy por” – mondta Pete Klupar, a Jurij Milner orosz milliárdos nevéhez kötődő Breakthrough Initiatives projekt vezető mérnöke. A…

Olvass tovább>>

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját

Jupiter, és az Európa

Kitűzték a Jupiter holdjához tartó NASA űrszonda indításának időpontját: az Európé Clipper 2024 októberében indul útnak. A Jupitert kísérő jeges Európé fagyott külső héja alatt óceán rejtőzik, így Földön kívüli élet otthona lehet. A tudósok régóta úgy tekintenek a holdra, mint a Naprendszer legígéretesebb égiteste az élet utáni kutatásban. A tervek szerint az Európé Clipper 2030 áprilisában érkezik meg az égitesthez – olvasható a BBC News honlapján. A misszió részleteit Robert Pappalardo, a projektet vezető tudós ismertette a NASA külső bolygókat értékelő csoportjának (Opag) virtuális tanácskozásán. A szondát egy kereskedelmi rakéta fogja szállítani.…

Olvass tovább>>

Az Amazonas „aranyfolyóit” feltáró ritka felvételeket közölt a NASA

Amazonas

Az Amazonas „aranyfolyóit”, vagyis az illegális aranybányászat nyomait feltáró ritka felvételeket közölt a NASA. A felvételeken felvillanó „aranyfolyók” tulajdonképpen vízzel telt bányagödrök, melyeket engedély nélküli bányászok ástak az amerikai űrhatóság közlése szerint. Az általában rejtve maradó bányák visszaverik a napsugarakat, ezért válnak láthatóvá a képeken, amelyeket a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó egyik asztronauta készített decemberben – írja a BBC hírportálja. A képek újabb bizonyítékul szolgálnak a Peru délkeleti részén lévő Madre de Dios régió romboló hatású aranybányászatának jelentős méreteire. Az ország vezető aranyexportőr, Madre de Diosban pedig szabályozatlanul zajlik a bányászat,…

Olvass tovább>>

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországban

ógermán feliratos csont

Ógermán rúnaírásos emléket találtak Dél-Morvaországba, így már nem a glagolita, hanem az ógermán rúna a legrégibb, régészetileg is dokumentált írott emlék a szláv népek lakta területen. Cseh régészek a dél-morvaországi Breclav városhoz közeli Lány településen végzett ásatások folyamán ugyanis az úgynevezett prágai kerámia darabjai mellett olyan állati csontot találtak, amelybe az ógermán rúnaírás több jele volt bevésve – közölte csütörtökön a brünni Masaryk Egyetem. A rendkívül értékes régészeti leletről a Journal of Archaelogical című európai tudományos folyóirat legfrissebb számában adnak részletes tájékoztatást. Az ásatásokon talált prágai kerámia egyértelműen arra utal, hogy szláv…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájaféléket

fűrészesrája

Kihalás fenyegeti a fűrészesrájafélék családjának képviselőit a természetes élőhelyeik elvesztése, a túlhalászat és a halászfelszerelésekbe gabalyodás miatt – figyelmeztetnek a szakértők. A fűrészesrájafélék egykor kilencven ország partjainál úszkáltak, ma már azonban 55 nemzet, köztük Kína, Irak, Haiti, Japán, Kelet-Timor, Tajvan és Dzsibuti vizeiből is eltűntek – írja a BBC News. A családba tartozó öt faj közül három a súlyosan veszélyeztetett, kettő a veszélyeztetett állatok között szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat felvonultató vörös listáján. „A fűrészesrájafélék helyzetét nyomon követve dokumentálhatjuk az egyik első esetét annak, ahogy egy korábban széles körben…

Olvass tovább>>

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

A NASA támogatja a Puli „holdi vízszimatolójának” fejlesztését

A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. A nemrég sikeresen végrehajtott kínai Csang’e-5 Hold-expedíció után indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services,…

Olvass tovább>>

Az EU négymilliárd eurót fordítana a rák elleni küzdelemre

Az Európai Bizottság szerdán a rák elleni küzdelemmel kapcsolatos átfogó uniós tervet mutatott be, amely az Európai Egészségügyi Unió részeként négymilliárd euróval finanszírozná a daganatos betegségek kutatásával, kezelésével és a megelőzéssel kapcsolatos tevékenységeket. A stratégia egyik célja, hogy 2025-re az unió lakosságának 90 százaléka nehézségek nélkül hozzáférhessen az olyan szűrővizsgálatokhoz, amelyek által a rákos megbetegedés még a kóros elváltozás korai állapotában felismerhetővé válik. A fertőzések okozta daganatos betegségek megelőzése érdekében az EU előmozdítaná a kockázatnak kitett korcsoportok legalább 90 százalékos beoltottságát 2030-ra. Az EU emellett – a nemzeti egészségügyi rendszerek…

Olvass tovább>>

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves csontot fedeztek fel

csont

Vésetekkel díszített, 120 ezer éves szarvasmarhacsontot fedeztek fel Izrael középső részén, Ramla közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A kutatók szerint az ábrázolás, amelyet egy ősi tehénfajhoz tartozó csontba véstek, az eddig ismert legrégebbi absztrakt szimbólum a Földközi-tenger partvidékén. A mintegy négy centiméter hosszú bemetszéseket élesített kovakővel készítették. A középső paleolitikumból nagyon ritkának számítanak a köveken vagy csontokon található szimbolikus ábrák. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a Haifai Egyetem és a CNRS francia kutatóintézet-hálózat kutatói együtt jutottak arra a következtetésre, hogy a mindkét oldalán törött csonton látható hat mély, hosszú…

Olvass tovább>>

A Vénusznál is gyorsabban kering a napokban felfedezett kisbolygó

Vénusz

Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is,…

Olvass tovább>>

Két hullámban népesítette be az ember a karibi térséget

karibi-térség

Két különböző hullámban népesítette be az ember a karibi térséget az eddigi legátfogóbb, ősi DNS-elemzésen alapuló kutatás szerint. A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kőeszközöket használó kultúra népessége (archaikus kor) először mintegy hatezer évvel ezelőtt telepedett le a karibi szigeteken. Három- vagy négyezer évvel később a kőeszközök átadták a helyüket az agyagedényeknek, és a szigetvilágban új korszak kezdődött, a kerámiák kora. Az Atlanti-óceánt átszelő európai hódítók érkezésére újabb ezer évet kellett várni. Az úttörő genetikai elemzés révén olyan kérdésekre kaphatnak választ a tudósok, hogy honnan származtak a…

Olvass tovább>>

A washingtoni Biblia Múzeum mintegy ötezer műtárgyat adott vissza Egyiptomnak

múmia

Mintegy ötezer műtárgyat adott vissza gyűjteményéből a washingtoni Biblia Múzeum Egyiptomnak, ahonnan annak idején kicsempészték azokat. A hatalmas visszaszolgáltatott gyűjteményben ókori koporsók, múmiák, halotti maszkok, kőszobrok fejei, papiruszok és más antikvitások kerültek vissza az észak-afrikai országba. Illegális ásatásokból lopták el a kincseket – mondta el Saban Abdul-Gavad, a restitúcióért felelős egyiptomi intézmény illetékese az al-Ahram egyiptomi napilapnak. Az amerikai és az egyiptomi hatóságok között hosszú éveken át folytatott tárgyalások vezettek ahhoz, hogy a nemzeti kincsek visszajuthassanak az országba. Számos műtárgyról úgy vélik, hogy a Hoszni Mubarak elleni felkelés idején kialakult…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Február 10-ig lehet pályázni a 29. Magyar Innovációs Nagydíjra

Magyar Innovációs Nagydíj

Február 10-éig lehet pályázni az 29. Magyar Innovációs Nagydíjra – hívta fel a figyelmet a közelgő határidőre a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). Kiemelték, hogy a Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázat beadási határideje 2021. február 10-én, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek 2020-ban jelentős üzleti hasznot értek el kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítményükkel. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további nyolc kategóriában is díjazzák a pályázókat.…

Olvass tovább>>