A többi között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET), melyben Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd – közölte az ELTE. Az ELTE Természettudományi Karának Csillagászati Tanszéke és az Erdélyi Róbert által vezetett, gyulai központú Magyar Napfizikai Alapítvány részvételével nemzetközi konzorcium alakult plazmaasztrofizikai kérdések kutatására. A hét ország tudósait összefogó társulást a Helsinki Egyetem koordinálja – olvasható az…
Olvass tovább>>Év: 2020
Pécsi Tudományegyetemen: csontprotézis a nyomtatóból
Gyógyszerkutatáshoz, onkológiai terápiák tökéletesítéséhez, sőt emberi testbe beültethető protézisnek is alkalmas mesterséges szövetek előállításával foglalkozik a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja. Az egyetemi Tématerületi Kiválósági Program keretében biológusok, orvosok és mérnökök dolgoznak együtt az életminőségünket javító fejlesztéseken. A szövetnyomtatás vagy bioprinting elsőre futurisztikusan hangzó, de nagyon is aktuális kutatási terület, amely nemzetközileg is a figyelem középpontjában van. A Pécsi Tudományegyetemen, a Centre for Biomedical Engineering and Innovation keretében dolgozó kutatócsoport fontos, az egészségügy több területén hasznosítható újdonságokkal foglalkozik. „Maga a szövetnyomtatás egy többlépcsős folyamat. Elsőként egy bioreaktorban, lényegében egy tápoldattal teli, gondosan…
Olvass tovább>>A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában
A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető – derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentős tudástranszferrel járult hozzá. „A humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az elmúlt évtizedben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni. A kísérletek emberi szöveten…
Olvass tovább>>Tény: a rózsaszín agresszívvá tesz
A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért – állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai. A kutatók szerint az élénk rózsaszín tollazat a jó egészségi állapotot is jelzi a flamingófélék közé tartozó kis flamingóknál (Phoeniconaias minor) – idézte a tanulmányt a The Guardian. Paul Rose, az Exeteri Egyetem zoológusa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a flamingók nagy csoportokban, összetett társadalmi struktúrában élnek. Ebben a tollazat színe fontos szerephez jut. A tollak színe a táplálékban található karotinoidból származik,…
Olvass tovább>>Feltárták a Kínai Nagy Fal elfelejtett mongóliai részét
Izraeli tudósok vezetésével tárták fel a Kínai Nagy Fal elfelejtett, mongóliai részét – számolt be róla a The Jerusalem Post. Egy izraeli kutatók vezette régészcsoport „Dzsingisz kán rejtélyes falára” bukkant, amit korábban a Kínai Nagy fal részének tekintettek. A hétfőn az Antiquity című tudományos folyóiratban közzé tett tanulmányuk feltérképezte a falrészlet szerkezetét és új megvilágításba helyezte az építményt. A mongol sztyeppén található, 737 km hosszú falszakaszról korábban azt hitték, hogy a 13. század elején birodalmat építő, legendás Dzsingisz kántól védte a helyi lakosságot, de Gideon Selach-Lavi, a jeruzsálemi héber egyetemen…
Olvass tovább>>Néhány hét múlva indulhat az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója
Néhány hét múlva indulhat az Egyesült Arab Emírségek Mars-missziója, az üzemanyag-feltöltés már a jövő héten kezdődhet – számolt be róla a BBC. A 493 millió kilométeres út a vörös bolygóig hét hónapon át tart, ezután állhat Mars körüli pályára az űrjármű, hogy nagy jelentőségű adatokat küldjön a bolygó éghajlatáról és légköréről. A szonda egy teljes marsi évet, vagyis 687 napot marad a pályán, hogy elegendő adatot gyűjthessen. 55 óra alatt éri körbe a bolygót. A program tudományos vezetője, Szarah Al-Amiri a hétfői tájékoztatón elmondta, a Mars-misszióval arra szeretnék ösztönözni a fiatal…
Olvass tovább>>Eldőlt a 29. tudományos és innováció ifjúsági verseny
A 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny zsűrije a 99 benyújtott pályázatból 10-et díjazott, 11 témát pedig kiemelt dicséretben részesített – közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A szövetség a versenyt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, az NKFI Alapból valósította meg, a verseny fővédnöke Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter, a zsűrielnök Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar professzora volt. Az Ericsson Magyarország Kft. által felajánlott első díjat Ecsedi Boglárka kapta a Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély neurális…
Olvass tovább>>Az év gyógyszere díjat kapott a Richter antipszichotikuma
A Richter Gedeon Nyrt. saját fejlesztésű, cariprazine hatóanyagú antipszichotikumának ítélte a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) Az év gyógyszere 2019 elismerést – közölte a gyógyszeripari vállalat. A cariprazine magyar fejlesztésű, originális, atípusos antipszichotikum, amely az Egyesült Államokban Vraylar márkanév alatt 2015-ben kapott forgalombahozatali engedélyt skizofrénia és I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok kezelésére, 2019-ben pedig bipoláris depresszió indikációban is. Az európai unió 28 tagállamára érvényes törzskönyvi engedélyt Reagila márkanéven 2017-ben kapta meg a skizofrénia kezelésére. A közlemény szerint a díjátadón Ferdinandy Péter, az MFT elnöke…
Olvass tovább>>NKFIH: újra megnyílt a TéT-felhívás, amely idén 200 millió forinttal támogatja a kutatói mobilitást
Idén is pályázható a kutatók nemzetközi együttműködéseit ösztönző, 200 millió forint keretösszegű felhívás – közölte a pályázatot kiíró Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-vel. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázat a közlemény szerint a résztvevők mobilitása és a szakembercsere támogatásával segíti a nemzetközi kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködések keretében folytatott kutatások elindítását és a már létező együttműködések elmélyítését. A globális kihívásokra adható válaszok, a legnagyobb horderejű tudományos eredmények egyre inkább nemzetközi összefogásban születhetnek meg. Az államközi tudományos és technológiai együttműködések éppen ezen a stratégiai…
Olvass tovább>>Addig méricskéltek egy kis vizet, amíg szenzációs eredményt nem találtak
Az ELTE Természettudományi Karának kutatói az eddigieknél több tízezerszer pontosabban mérték meg a vízmolekula aprólékos gonddal kiválasztott színképvonalait. Az új módszer segíti a fizikai világ működésének megértését. A Nature Communications folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is – közölte az ELTE. Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert. A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot…
Olvass tovább>>Űrállomás és űrsikló fejlesztésére készülnek az oroszok
Oroszország egy űrállomás és egy űrsikló fejlesztésébe készül belekezdeni – jelentette ki Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űripari vállalat vezérigazgatója hétfőn a Komszomolszkaja Pravda című lap rádiójának. Rogozin szerint még nem dőlt el, hogy az űrállomás nemzeti vagy nemzetközi lesz-e, de a műszaki előkészítésnek már most meg kell kezdődnie. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ezen a területen mindig vezető szerepet töltött be. Úgy vélekedett, hogy a jelenlegi Nemzetközi Űrállomás még mintegy hét-tíz évig maradhat fenn. Meglátása szerint az amerikai asztronautáknak a saját űrhajó használatához való visszatérése nyomán növekedni fog az orosz…
Olvass tovább>>Ötezer éves textíliára utaló lenyomatot találtak a skóciai Orkney-szigeteken
Újkőkori textíliára utaló lenyomatot fedeztek fel a régészek egy agyagedény-töredéken a skóciai Orkney-szigeteken. Az országban korábban mindössze egyszer azonosítottak ilyen ritka leletet. A lenyomatot a Ness of Brodgar nevű régészeti területen találták – olvasható a Belfast Telegraph című északír lap online kiadásában. A szakértők szerint a történelem előtti időkből való szerves anyagok csak nagyon specifikus, oxigénhiányos környezetben maradnak meg, ezért az újkőkori textíliák tanulmányozásakor a másodlagos bizonyítékokra kell támaszkodni. A Felföldi és Szigeteki Egyetem (UHI) régészeti intézetének szakemberei még 2019-ben kezdték tanulmányozni a Ness of Brodgar-i edénytöredékek felszínén lévő lenyomatokat. A szakemberek…
Olvass tovább>>Ősi titkokat tár fel a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata
A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre – jelentette a helyi média. A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált kétezer éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére. A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi…
Olvass tovább>>Keveset léptek félre, ki is haltak
Genetikai sokszínűségének hiánya okozhatta a neandervölgyi ember kihalását egy új kutatás szerint. Számos elmélet született arról, mi okozhatta a Homo neanderthalensis kihalását, miközben a faj látszólag szinte ugyanolyan kapacitásokkal rendelkezett, mint a Homo sapiens. Daniel Garcia-Martínez, a spanyolországi Nemzeti Evolúciókutató Intézet (CENIEH) tudósa és kollégái több neandervölgyi egyed első nyakcsigolyáját vizsgálták. Megállapították, hogy a populáció kismértékű genetikai sokszínűséggel rendelkezett, ami korlátozta képességüket a környezet változásaihoz való alkalmazkodásra és ezáltal a fennmaradásuk lehetőségét is. Eredményeikről a Journal of Anatomy című tudományos lapban számoltak be. A neandervölgyiek nagyjából harmincezer évvel ezelőttig lakták…
Olvass tovább>>A washingtoni Bibliamúzeum Gilgames-táblájának eredetét vizsgálja az amerikai ügyészség
Vizsgálatot indított a washingtoni Bibliamúzeum gyűjteményébe került Gilgames-tábla eredetének kiderítésére az amerikai ügyészség – számolt be róla a BBC News. A ritka, ékírásos táblát a Hobby Lobby vállalat vásárolta meg a múzeumnak, amelynek társalapítója a vállalat elnöke. A 3500 éves műkincs a mai Irak területéről származik, és a legrégebbi irodalmi emlék, a Gilgames-eposz részletét őrzi. A New York-i keleti kerületi ügyészség szerint az árverési ház, amelytől a Hobby Lobby a műkincset 2014-ben 1,67 millió dollárért (531 millió forintért) megvásárolta, hogy kiállítsa a Bibliamúzeumban, szándékosan elhallgatta a tábla eredetével kapcsolatos fontos információkat.…
Olvass tovább>>Az önvezető autózáshoz kapcsolódó fejlesztést végez a Bosch és a BME
Az önvezető autózáshoz kapcsolódó közös kutatás-fejlesztést valósít meg a Robert Bosch Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME); a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból támogatott projekt összköltsége több mint 1,66 milliárd forint, a támogatás meghaladja a 993 millió forintot. A projekt indulása kapcsán kiadott közlemény szerint a konzorciumvezető a Budapesti Fejlesztési Központ, amely Németország után a Bosch második legnagyobb európai fejlesztési helyszíne. A konzorciumi partner a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Magyarország egyik vezető kutatóegyeteme. A konzorcium a projekt megvalósításával szeretné meglévő teszt-automatizációs környezetét fejleszteni, illetve a…
Olvass tovább>>Fánkalakú, 11 milliárd éves galaxist sikerült lefényképezni
Fánkalakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A „kozmikus tűzgyűrűnek” nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról. A rendkívül ritka típusú galaxis tömege a Tejútrendszeréhez hasonlatos, alakja azonban fánkra hasonlít, közepén egy lyukkal – áll az ausztrál ARC Centre of Excellence for All-Sky Astrophysics in 3 Dimensions (ASTRO 3D) nevet viselő nemzetközi kutatócsoport közleményében. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról, így megmutathatják, hogy nézett ki 11 milliárd éve. A galaxis, mely az R5519 nevet kapta, ugyanis 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől. A középpontjában…
Olvass tovább>>Az alkoholista nem akaratgyenge, hanem 29 génjével van probléma
Az alkoholproblémák 29 génváltozat számlájára írhatók egy nagyszabású genomvizsgálat eredményei szerint. A Yale Egyetem orvostudományi karának kutatói több mint 435 ezer ember génkészletét elemezve azonosították az alkoholproblémákkal kapcsolatos 29 génváltozatot, tanulmányuk a Nature Neuroscience című szaklap friss számában jelent meg. Az új adatok alapján az eddig véltnél majdnem háromszor több olyan genetikai hely van, amely összefügg az alkoholproblémák kialakulásának kockázatával – mondta el Joel Gelernter pszichiáter, genetikus és neurológus, a több intézmény közreműködésével készült tanulmány vezető szerzője. A tudósok európai eredetű emberek genomját elemezték, az adatok négy különböző biobankból és adatbázisból…
Olvass tovább>>Izraeli kutatók: a letelepedés javította az ember egészségi állapotát
A letelepedett mezőgazdasági életforma javította az emberek egészségi állapotát, amit jelez, hogy ritkábban kaptak középfülgyulladást – állapították meg tanulmányukban a Tel-Aviv-i Egyetem kutatói. A tudósok összehasonlították a különböző korok régészeti feltárásaiból fennmaradt emberi koponyákat és megvizsgálták a csontokon nyomot hagyó középfülgyulladás gyakoriságát, mert ez az emberek általános egészségi állapotának fokmérője – számolt be a kutatásról a Háárec című újság honlapja. Ez a betegség azért is alkalmas az általános egészségi állapotok mérésére, mert nagyon gyakori, a gyermekek mintegy fele szenved tőle és más tanulmányok szerint már a neandervölgyi embernél is igen…
Olvass tovább>>A teljes kutatói életpályát lefedik az új ösztöndíjpályázatok
Megnyíltak az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) idei ösztöndíjpályázatai, a program négymilliárdos keretösszegére június 30-ig pályázhatnak az alap-, mester- vagy doktori képzésben tanuló hallgatók, a posztdoktorok, fiatal oktatók és kutatók – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A felhívásokat az ITM és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mint a program operatív kezelője hirdette meg a 2020/2021-es tanévre. „Az idén ötödik alkalommal megnyitott program legfőbb célja, hogy az egyéni kiválóság támogatásával is erősítse az egyetemek tudományos-alkotói teljesítményét, ösztönözze a kutatás-fejlesztés és az innováció új generációjának kinevelését” – hangsúlyozta Bódis…
Olvass tovább>>