A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok. A PhysOrg.com tudományos portálon ismertetett dolgozat szerint – mely a Biology Letters folyóiratban jelent meg -, a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. A kokibéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét. A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben. David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány…
Olvass tovább>>Hónap: 2020 október
A világjárvány miatti korlátozások több tízezer idő előtti halált előzhettek meg
A világjárvány megfékezésére hozott korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, ez több tízezer idő előtti halálozást előzhetett meg Európában és Kínában – állapította meg egy új kutatás. A The Lancet Planetary Health tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.…
Olvass tovább>>Ludovika Collegium néven tehetséggondozó programot indít az NKE
Ludovika Collegium néven tehetséggondozó programot indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közigazgatás számára vezetőket képző programról szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy a program névadója Mária Ludovika magyar királyné, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel a magyar tisztképzés bázisának felépítésére. A miniszter ismertette: az elmúlt években a közigazgatás „elitképzés” általánosságban is az NKE-n valósult meg. Úgy értékelt, helyes volt a kormány 2011-ben hozott döntése az integrációról, hogy az államtudományi és a közigazgatási képzés is az NKE-n legyen. Emlékeztetett arra is, hogy a 70-es…
Olvass tovább>>Az innovációs környezet fejlesztése segíti a magyar kutatókat, vállalatokat
A magyar innovációkat támogató pályázati és intézményrendszer fejlesztésén dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – hangsúlyozta Gulyás Tibor, a tárca innovációért felelős helyettes államtitkára. A tárca célja, hogy egy értékes ötlet se vesszen el, ehhez fontos a megfelelő intézményrendszer biztosítása – fogalmazott nyitó beszédében. A helyettes államtitkár kulcsfontosságúnak nevezte a tudósok jelenlétét, közreműködését a hazai innovációk ellenőrzésében, véleményezésében. A finanszírozási politikáról szólva egyebek mellett kiemelte: sok olyan induló vállalkozás van, amelyek egyes pályázati kiírásoknak nem tudnak megfelelni, az ITM célja olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely a magyar invenciókat megfelelően…
Olvass tovább>>A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében
A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején. Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb – a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest. „Azért páratlan a kutatásunk, mert aprólékosan összegyűjtött, szinte valós idejű adatokra alapul. A Carbon Monitor kutatási kezdeményezés által összegyűjtött napi adatok alapján jóval gyorsabban és pontosabban kaphattunk egy átfogó képet, egyebek között arról, hogyan csökkent a kibocsátás a koronavírus-járvány feltartóztatására hozott járványügyi…
Olvass tovább>>Magyar technológiai vállalkozásokat is jelöltek az év innovációs díjára
Huszonnyolc európai, közöttük kettő magyar vállalkozást is jelöltek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2020-as innovációs díjára – közölte a Budapesten működő uniós intézet. A tájékoztatás szerint az innovatív vállalkozásokat kitartásuk és kreativitásuk, úttörő termékeik és szolgáltatásaik miatt jelölték a díjra, amelyek a remények szerint felgyorsítják Európa átállását a zöldebb, egészségesebb és digitálisabb jövő felé. A magyar kezdeményezések közül az Entremo nevű távmonitoring-készülék érdemelte ki a jelölést. A készülék automatikusan méri a betegek életjeleit a nem intenzív osztályokon lévő kórtermekben. Abban segít az ápolóknak, hogy képesek legyenek több beteget…
Olvass tovább>>Jövőre embereken is elkezdik tesztelni a magyar fejlesztésű izomgörcs-csökkentő gyógyszert
Jövő év elején kezdődhet a klinikai tesztje annak a magyar fejlesztésű gyógyszernek, amely többek között a stroke-on átesett, fájdalmas izomgörcsökkel küzdő emberek kezelésében hozhat nagy változást néhány éven belül. A gyógyszert az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Motor Farmakológia Kutatócsoportja fejlesztette ki Málnási-Csizmadia András vezetésével. A nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számító magyar eredményekről a Cell című élettudományi szaklap csütörtöki száma közölt cikket – közölte a kutatócsoport. A szaklapban megjelent cikkben részletes beszámoló olvasható a Málnási-Csizmadia és kollégái által kifejlesztett, MPH-220 jelű gyógyszerjelölt preklinikai (emberi kipróbálás előtti) vizsgálatairól. A közlemény szerint a világelsőnek…
Olvass tovább>>Szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyagot fedeztek fel, igaz csak bazi nagy nyomáson
Az energiahasználatot forradalmasíthatja egy újonnan felfedezett, szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedő anyag. Az első olyan anyagot, amelynek nem kell lehűlnie ahhoz, hogy elveszítse elektromos ellenállását, amerikai kutatók alkották meg – olvasható a BBC hírportálján. A szupravezetők az elektromos áramot zéró ellenállással vezetni képes anyagok; ez azt jelenti, hogy az elektronok akadálytalanul mozognak anélkül, hogy egyáltalán bármennyit is veszítenének energiájukból. Ezidáig a szupravezetés feltétele az volt, hogy az adott anyag nagyon alacsony hőmérsékletre hűljön le. Amikor 1911-ben felfedezték a fizikai jelenséget, csak az abszolút zéróhoz (mínusz 273,15 Celsius-fokhoz) közeli hőmérsékleten volt tapasztalható. Azóta találtak…
Olvass tovább>>Az erdőtalajjal borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét
Az aszfalt helyett erdőterületről származó talajjal és növényekkel borított játszótér erősíti a gyerekek immunrendszerét – állapították meg finn és cseh kutatók. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány alapjául szolgáló korábbi kutatások eredményei azt sugallják, hogy az autoimmun betegségek, úgy mint gyulladásos bélbetegségek, 1-es típusú diabétesz, ekcéma és asztma, világszerte megnövekedett arányának egyik oka, hogy a gyerekek nem találkoznak olyan természetes anyagokkal, amelyek biztosítják az immunrendszerük megfelelő érését. Ezen elmélet szerint a porral, földdel és pollennel való rendszeres érintkezés erősíti az immunrendszert a gyermekkorban – olvasható a Medicalxpress című tudományos…
Olvass tovább>>Új fajként azonosítottak egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát
Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát. Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint ötven éven át hevert érintetlenül. A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt – olvasható a PhysOrg…
Olvass tovább>>Már a Betelgeuse sem olyan mint régen
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport. A Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, az Orion csillagkép bal vállát jelöli ki. Egy nemzetközi kutatócsoport Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának részvételével most részletes vizsgálatnak vetette alá az égitestet. A csillagászok az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent munkájukban arra jutottak, hogy a vörös óriáscsillag kisebb és közelebb is található a Földhöz, mint…
Olvass tovább>>Kincset találtak Simontornyán
A török hódoltság kezdetén elrejtett éremleletet találtak Simontornyán, a több mint ezerhatszáz darabos kincs nagy hányada ezüstérme, de vannak köztük Hunyadi Mátyás és Szapolyai János által veretett aranyforint is – közölte a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A múzeumnak még szeptemberben jelentették be helybeli lakosok azt, hogy egy ház udvarán a véletlennek köszönhetően bukkantak a kerámia edénybe rejtett érmékre. A kis méretű, füles korsó a talajfelszínhez közel, az oldalán feküdt. Az éremleletet a múzeumban laboratóriumi körülmények között restaurátorok és régészek bontották ki numizmata részvételével; a lelet legalább 1625 érmét tartalmaz –…
Olvass tovább>>Tizenegymillió éves óriásteknős maradványait találták meg Németországban
Tizenegymillió éves, kétméteres óriásteknős maradványait találták meg Hamburgtól északra, egy agyagbányában folytatott ásatáson. Gerhard Höpfner (képünkön), az ásatás vezetője elmondta, hogy a hatalmas teknős csontjait és páncéljának több száz lemezét is sikerült kiásni a Gross Pampauban felfedezett helyszínen. A kérgesteknős maradványainak feltárásán egy szakértőkből álló csoport több hétig dolgozott. A leleltet a lübecki természettudományi múzeumban állítják majd ki. A kutatók a kérgesteknős mellett egy kisebb tengeri teknős maradványait, korallokat, egy delfin állkapcsát és egy viharmadár megkövesedett csontjait is kiásták. A lelőhely 8-20 méterre a földfelszín alatt húzódik, és szinte a teljes biodiverzitása…
Olvass tovább>>Ha az emberek között nő fel egy farkas, akkor sem lesz teljesen szelíd
Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban. Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé…
Olvass tovább>>Valószínűleg mégsem Anatóliában háziasították először a lovakat
Nagy valószínűséggel mégsem Anatóliában, hanem az eurázsiai sztyeppén háziasították először a lovakat és csak később exportálták őket a Kaukázus és Anatólia területére – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmány készítői Ázsia keleti részeiről, a Kaukázus és Anatólia térségéből származó ókori lómaradványokon végeztek genetikai vizsgálatokat – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy a lovakat Anatóliában háziasították először, nagyjából 5500 évvel ezelőtt. A szakemberek azonban most olyan bizonyítékokat találtak, amelyek azt sugallják, hogy a lovakat valójában az eurázsiai sztyeppén…
Olvass tovább>>Alapkutatás: magyar tudósok érdekes eredménye az élet eredetével kapcsolatban
Magyar kutatók munkájáról jelent meg összefoglaló cikk a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, a Nature Review Chemistryben, amelyben a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként keletkezett az élet. A tudományos cikk Szathmáry Eörs, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója nevével fémjelzett magyar elméleti biológiai iskola elmúlt három évtizedének az élet keletkezésével kapcsolatos eredményeit mutatja be, kiegészítve külföldi kutatócsoportok kapcsolódó kísérleti eredményeivel. A cikk társszerzői Szilágyi András, Czárán Tamás és Kun Ádám voltak – közölte az Ökológiai Kutatóközpont. Mint a közlemény hangsúlyozza, a több mint 3,5 milliárd évvel ezelőtti események…
Olvass tovább>>Nobel-díj: a hepatitis C vírus felfedezéséért hárman kapják az orvosi Nobel-díjat
A hepatitis C vírus felfedezéséért két amerikai és egy brit tudós, Harvey J. Alter, Charles M. Rice és Michael Houghton kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint a három tudós eredményei döntő jelentőségűek voltak a vér útján terjedő májgyulladás (hepatitis) elleni küzdelemben. A hepatitis világszerte jelentős egészségi probléma, amely májzsugort és májrákot is okozhat – tették hozzá. Alter, Houghton és Rice felfedezései elvezettek egy új vírus, a hepatitis C azonosításához, és magyarázatot adtak azon krónikus májgyulladások okára, amelyeket nem…
Olvass tovább>>Bebizonyították, a Mars nemcsak egy kősivatag
Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – jelentette ki Kiss László csillagász. Kiss elmondta: két évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express felszín alatti radarméréseiből a tudósok kimutatni véltek egy nagyobb víztömeget a Mars déli pólussapkája alatt. A problémát az okozta, hogy a felfedezést a marsi körülmények miatt sokak vitatták. Hozzátette: ezt követően hét évnyi méréssort vizsgáltak meg a…
Olvass tovább>>Nem az iskola, hanem a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban
Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései. A tanulmány szerzőit meglepte, hogy az általános iskolások körében nincs szignifikáns kapcsolat az iskola és a tanítóhoz köthető képességek, valamint a matematika elsajátítása között. A pozitív iskolai légkör, a szeretetteljes diák-tanító kapcsolat és a tanár…
Olvass tovább>>Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve
Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…
Olvass tovább>>