Hónap: 2019. december

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

~

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll

~

Az afrikai trópusi növények egyharmada a kihalás szélén áll egy új kutatás szerint. A növényfajok kipusztulása legjobban Nyugat-Afrikát, Etiópiát, Tanzánia egyes részeit és a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtja: ezek a térségek növényeik több mint negyven százalékát veszíthetik el. A veszélyeztetett fajok között fák, cserjék, gyógynövények és liánok is szerepelnek. „A biodiverzitás számtalan hasznot hoz az embereknek, és ennek elvesztése veszélybe sodorja a jövőnket” – idézte a BBC News Thomas Couvreurt, a francia Nemzeti Fenntartható Fejlődés Intézet vezető kutatóját. A faji sokszínűség csökkenése különösen nagy gond a trópusi Afrikában, ahol „rendkívül…

Olvass tovább>>

Először észleltek kozmikus óriásrobbanásokat földi gammasugár-teleszkópokkal

~

Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek. A kitörések megközelítőleg akár százmilliárdszor akkora energiájúak voltak, mint a látható fény alapján várható volt. A H.E.S.S. és a MAGIC űrteleszkópokkal dolgozó kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikálták megfigyeléseiket az első földi gammasugár-teleszkópokkal észlelt gammasugárzás-kitörésekről. A Német Elektronszinkrotron, a DESY fontos szerepet játszott mindkét megfigyelésben – olvasható a phys.org tudományos portálon megjelent cikkben. A tudósok korábban műholdakkal tanulmányozták a gammakitöréseket. A szatellitek azonban…

Olvass tovább>>

Havi adagolású fogamzásgátló tablettát fejlesztettek ki

~

Havi egyet kell bevenni abból a fogamzásgátló tablettából, amelyet egy amerikai orvoscsoport fejlesztett ki, a szert egyelőre állatokon tesztelték – írta a BBC. Lenyelés után a pirula heteken át a gyomorban marad és lassan bocsátja ki a hormonokat, amelyek megakadályozzák a teherbe esést. Úgy tervezték, hogy gyomorsavak támadásának ellenálljon. A Bill és Melinda Gates alapítvány finanszírozta kutatócsoport sertéseken tesztelte a szert. A kutatók remélik, az emberi klinikai vizsgálatok néhány éven belül elkezdődhetnek. A hagyományos tabletta – melyet a világon nők milliói használnak – hatásossága 99 százalékos, vagyis százból egynél is kevesebb…

Olvass tovább>>

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar kutatók

~

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közötti átkelését vizsgálják magyar kutatók egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében. Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási témájuk a fülemülesitke – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében. Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége miatt hamar reagál az élőhelyi változásokra, ezért állományának nyomon követése fontos természetvédelmi feladat. A kutatók idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják. Az elmúlt évtizedekben csökkent a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület ezért…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indult a régió rómaiak utáni népességének feltérképezésére

~

Magyar kutatók is részt vesznek abban a hatévesre tervezett, títmillió eurós támogatást nyert nemzetközi programban, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. Az osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével megvalósuló projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is bekapcsolódnak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).…

Olvass tovább>>

Őssejt-transzplantációval visszafordították a központi idegrendszer egyik autoimmun betegségét

~
műtét

Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben. Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest. A betegek mintegy nyolcvan százalékánál az agyi vízelvezető rendszert szabályozó fehérje, az aquaporin-4 (AQP4) ellen termelődnek…

Olvass tovább>>

A Ryugu változatos geológiai történetét mutatják a becsapódási kráterekből gyűjtött adatok

~

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat. A Kobei Egyetem közlése szerint a kisbolygón keletkezett krátereket a szonda által készített felvételeket elemezve vizsgálták. A Hirata Naojuki, a japán Kobei Egyetem tudósa vezette kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki – írja az Eurekalert tudományos hírportál. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és…

Olvass tovább>>

A rossz élmények feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket fedeztek fel az MTA-n

~
agy

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet. A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek. A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat…

Olvass tovább>>

Moliere műveit minden bizonnyal maga Moliere írta

~

Két francia kutató egy új tanulmányban cáfolta azt a régóta terjedő elméletet, hogy Pierre Corneille volt Moliere „szellemírója”. A Science Advances folyóiratban publikált kutatásban leszögezik, hogy kétségtelenül maga Moliere (képünkön) volt a mesterművek szerzője. Pierre Louys francia költő-író vetette fel egy 1919-ben született cikkében, hogy Pierre Corneille (1606-1684) írta az Amphitryont és más drámákat is, amelyeket Moliere-nek (Jean-Baptiste Poquelin, 1622-1673) tulajdonítanak. A gyanút a 2000-es évek elején nyelvész kutatók is felkarolták, akik azzal érveltek, hogy Corneille és Moliere stílusa annyira hasonló volt, hogy ez alapján akár Corneille is írhatta a műveket.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Alekszej Leonov, az első űrhajós, aki kilépett a világűrbe

~

Elhunyt Alekszej Leonov (képünkön) szovjet űrhajós, aki a világon elsőként lépett ki a világűrbe – közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata. Az űrséta 1965. március 15-én 12 percig és 9 másodpercig tartott és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, a kozmonauta mellé szegődött. Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson. A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas…

Olvass tovább>>

Láthatóvá tették a rejtőzködő rákos sejteket az immunrendszer számára a Yale kutatói

~

Egy új módszerrel kutatók láthatóvá tették a rákos sejteket az immunrendszer számára és segítették, hogy az megsemmisítsen olyan daganatokat, amelyeket az immunterápia más formái nem képesek észlelni. A rákos sejtek a rejtőzködés mesterei, de a Yale Egyetem tudósai által kifejlesztett új módszer lehetővé teszi, hogy láthatóvá váljanak és segíti az immunrendszert abban, hogy észlelje és megsemmisítse a daganatokat – olvasható a Nature Immunology című tudományos folyóiratban. Az új módszer csökkentette vagy megsemmisítette a melanoma, a mellrák egy rosszindulatú típusa, a tripla negatív emlőrák és a hasnyálmirigyrák daganatait egerekben, még az olyan…

Olvass tovább>>