A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki Szegeden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar energiapolitika egyik sarkalatos pontjának nevezte, hogy 2030-ra az országban az elektromos energia kilencven százalékát szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítsák elő. Hozzátette: a nukleáris energia nélkül ezeket a célokat nem lehet elérni. A működő, és az újonnan építendő paksi blokkok stabil és biztonságos működtetése mellett fontos a nukleáris hulladék, köztük a kiégett fűtőelemek kezelése. Erre javasolt egy kidolgozandó megoldást a tavaly fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gérard Mourou (képünkön balra). Több nemzetközi szervezet dolgozik egymással együttműködve ezen…
Olvass tovább>>Hónap: 2019 november
Most megtudhatod miért ért Nobel-díjat a Li-ion–akkumulátor
Li-ion-akkumulátor: a találmány, ami Nobel-díjat ér címmel Höfler Lajos egyetemi docens, BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar , 2019. november 12. kedd 15.00 órakor előadást tart a Ch épület C14 előadóban, amelyre minden érdeklődőt várnak. Az előadáson elhangzik majd, hogy 2019-ben a Nobel Bizottság választása három olyan kutatóra esett, akiknek köszönhetően ma a zsebünkben hordhatunk olyan eszközöket, amiket néhány évtizeddel ezelőtt csak a tudományos fantasztikus filmekben láthattunk. A li-ion-akkumulátorok lehetővé tették, hogy egyre több elektromos autó fusson az utakon, és segíthetnek abban is, hogy a megújuló energiaforrások által termelt áramot ne…
Olvass tovább>>A testtömeg-indexnek annyi
A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát – állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak. A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és ebben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izomtömeg és a zsírtömeg között. Pedig amikor az elhízással kapcsolatos eseteket vizsgálják, rendkívül fontos az elhízottság pontos megállapítása – ismertette a…
Olvass tovább>>A Gaucher-kór nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegség
Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva. A szövetség közleménye szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek. A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek…
Olvass tovább>>Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó
Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk. A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza…
Olvass tovább>>Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt 2016-ban az EU-ban
Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). „Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben. A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek. A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a…
Olvass tovább>>Cambridgei kutatók „mesterséges levelet” hoztak létre, amely képes szintézisgázt termelni
A Cambdrige-i Egyetem kutatói „mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet. A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a…
Olvass tovább>>Harminchat évnyi helyreállítás után nyílt meg az egyik legszebb római kori lakóház
Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A hatszáz négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – írja a The Guardian. A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario…
Olvass tovább>>A legkisebb kiterjedésű volt az ózonlyuk 1982 óta
Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta. Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói szerint az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint tízmillió négyzetkilométerre zsugorodott – olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy húszmillió négyzetkilométerre nő – emlékeztettek a szakemberek. Az elmúlt negyven…
Olvass tovább>>Két Szojuzt épít terven felül a Roszkoszmosz
Pótlólagosan két Szojuz-MSz űrhajót fog megépíteni a Roszkoszmosz, az űrhajósok Nemzetközi Űrállomásra szállításakor pedig az orosz keret rovására biztosítanak majd helyet az amerikaiaknak, mert az Egyesült Államok még nem készült el saját új űrhajóival — mondta Dmitrij Rogozin, az orosz állami űripari vállalat igazgatója. „Utasítást adtam arra, hogy a Roszkoszmosz különítsen el eszközöket két űrhajó pótlólagos létrehozására. Gyárunk (a Szergej Koroljov nevét viselő Energia Rakéta- és Űripari Vállalat) kapacitása rendes esetben évi négy űrhajó, de ötöt is el lehet készíteni benne. Van erre lehetőség és élni fogunk vele. A szövetségi…
Olvass tovább>>ITM-államtitkár: jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása
Jó irányba halad az innovációs rendszer megújítása, ugyanis míg az ország 2017-ben még csak a GDP 1,35 százalékát, tavaly már az 1,53 százalékát (654 milliárd forintot) fordította kutatás-fejlesztésre (k+f), jövőre pedig ez az arány elérheti a korábban kitűzött 1,8 százalékot – mondta Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. Az államtitkár hozzátette, a rendszer eredményes működését mutatja az is, hogy a Magyarországon dolgozó kutatók létszáma tavaly meghaladta a 66 ezret. Birkner Zoltán (képünkön), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke kiemelte, az innovációs rendszer megújításának sikerét igazolja…
Olvass tovább>>Nemhogy nem teszi biztonságosabbá a cigarettát, de növelheti is a tüdőrák kockázatát a füstszűrő
Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő – figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak. „A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét” – mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar…
Olvass tovább>>