Hónap: 2019. április

Kutatók hálózatelemzés segítségével mutatják be a túlhalászat problémáját

~
hal

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire „fontos” a tengeri életközösség számára. A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. A nemzetközi együttműködés célja az, hogy olyan halak fogyasztását szorgalmazza, amelyek hiánya a lehető legkevésbé árt az ökoszisztémának, vagyis amelyek a táplálék-hálózatban betöltött szerepükből kiindulva kevésbé hatnak a többi fajra – olvasható az MTA…

Olvass tovább>>

A légszennyezettség húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek életét

~
szmog

A levegőszennyezettség világszerte húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet – ezt állapította meg egy nagyszabású tanulmány. A levegőszennyezettség minden tíz halálozásból egyben közrejátszott 2017-ben, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, annyit, amennyit a dohányzás is okoz – ismertette a világ levegőjének állapotáról szerdán kiadott 2019-es State of Global Air (SOGA) jelentés. Ázsia déli részén a mai gyermekek várható életkora 30 hónappal lesz rövidebb, a szubszaharai afrikai térségben pedig 24 hónappal a közlekedés és ipar okozta…

Olvass tovább>>

Az egyik legősibb fáraódinasztia korából származó sírt tártak fel Szakkarában

~

Az egyiptomi Óbirodalom V. dinasztiája egyik magas rangú állami tisztségviselőjének, Kuvinak a sírját fedezték fel és bizonyítékot találtak egy eddig nem ismert királynő létezésére is cseh régészek Szakkara déli részén, Dzsedkaré Iszeszi fáraó piramisegyüttese mellett – közölte honlapján a Cseh Egyiptológiai Intézet. Kuvi sírhelyét, amelyben megtalálták a főtisztviselő mumifikált testének maradványait is, a Mohamed Megahed egyiptomi régész által vezetett cseh régészeti kutatócsoport találta meg. A hatályos szabályok szerint külföldiek Egyiptomban csak hazai régészek vezetése és felügyelete mellett folytathatnak ásatásokat. Szakkarában jelenleg több külföldi régészcsoport is kutat. A sírkamra falát egy…

Olvass tovább>>

MTA-vizsgálat: nagyon rendben van minden

~

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye. A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében…

Olvass tovább>>

Még ez is: metánszivárgást észleltek a Marson

~
Mars

Metánszivárgást észleltek a Mars felszínén. A jelenséget először a NASA Curiosity marsjárója észlelte, majd ezt a vörös bolygó körül keringő európai űrszonda, a Mars Express is megerősítette. A marsi légkörben lévő metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok. A feltételezések szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én…

Olvass tovább>>

A súlyosan veszélyeztetett nyugati-afrikai csimpánzok többsége a védett területeken kívül él

~

A Nyugat-Afrika nyolc országában élő nagyjából 52 800 nyugati-afrikai csimpánz (Pan troglodytes verus) döntő többsége a védett területeken kívül él – derült ki a közönséges csimpánz súlyosan veszélyeztetett alfajának egyedszámát felmérő új kutatásból. Az Environmental Research Letters című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Ape Populations, Environments and Surveys (A.P.E.S.) elnevezésű – az emberszabású majmok eloszlásáról és helyzetéről pontos és objektív képet adó – adatbázisát használták munkájuk során. Az adatok felhasználása révén a kutatók készítettek egy térképet a csimpánzpopulációk sűrűségéről és eloszlásáról, továbbá azonosították azokat a trendeket és…

Olvass tovább>>

Az inkák előtti időkbe nyúlik vissza az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlata Bolíviában

~

Már nagyjából ötszáz évvel az inkák felbukkanása előtt ismerték az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlatát a bolíviai Titicaca-tóban elterülő Nap-szigetének (Isla del Sol) környékén élő népek. „Az emberek gyakran az inkákkal hozzák összefüggésbe a Nap-szigetét, mivel az fontos zarándokhely volt számukra, és számos ceremoniális épületet, valamint áldozati ajándékot hagytak hátra a szigeten és annak környékén” – mondta Jose Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológiaprofesszora. Hozzátette: „a kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a Titicaca-tó környékén 500 és 1100 között virágzó Tiahuanaco állam lakói voltak az elsők a régióban, akik értékes tárgyakat ajánlottak…

Olvass tovább>>

Héber feliratos 2600 éves pecsétnyomót találtak Jeruzsálemben

~

Héber feliratos, 2600 éves, kőből készült pecsétnyomót találtak a régészek Jeruzsálemben egy ásatáson – jelentette a Jediót Ahronót. Jeruzsálem mai óvárosának közvetlen közelében, a Dávid városa nevű dombon, a mai Giváti parkoló helyén folyó ásatásokon tárták fel az ókori kincset. Az első szentély idejében, vagyis a babiloniak hadjárata előtt készült pecsétnyomó egy emeletes középület maradványai között volt, melyet valószínűleg a hódító babiloniak romboltak le Kr. e. 586-ban, a város elfoglalásakor. A pusztítást a leomlott kőfalak, az égett fagerendák, a törött cserepek sokasága bizonyítja, az épület hajdani pompájára a gondosan megmunkált építőkövek…

Olvass tovább>>

Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában

~

Az elmúlt 12 hónap volt a legforróbb Ausztriában a rendszeres mérések több mint 250 éve alatt – áll az Osztrák Központi Meteorológiai és Geodinamikai Intézet (ZAMG) friss közleményében. 2018 volt a legmelegebb a naptár szerinti évek közül, a 2018 áprilisából 2019 márciusáig tartó időszak pedig a legforróbb 12 hónap a hőmérséklet 1767-ben kezdődő feljegyzései óta. Alexander Orlik, a ZAMG meteorológusa elmondta, hogy az 1981 és 2010 közötti időszak átlaghőmérsékletéhez képest az elmúlt 12 hónap 2,2 Celsius-fokkal volt melegebb. Ha az 1961-1990 közötti időszak átlagához hasonlítjuk, 2,9 fokot melegedett a levegő. Az előző…

Olvass tovább>>

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett LIGO és a Virgo

~
LIGO

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki. Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy negyven százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése. A LIGO két ikerdetektorból áll,…

Olvass tovább>>

Szalad az idő: tizedik alkalommal rendezik meg a Smart konferenciát

~

Megnyitotta kapuit a 10. SMART konferencia, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezésében. A szervezet célja ezzel a rendezvénnyel is, hogy fellendítse és katalizálja a hazai piac innovációs törekvéseit és kezdeményezéseit. A konferencia sikeresen mozgósította és ösztönözte az innovációs tér szereplőit arra, hogy újragondolják működésüket, egyéni, vállalati és intézményi szinten. Ez nagy lehetőség minden szektor számára, mert a digitalizáció demokratizálja az innovációt. Tizedik alkalommal kerül sor a SMART konferenciára, ebben az évben már az IVSZ szervezésében. A több, mint ezer vendég öt teremben követheti a legkülönbözőbb témákat, melyeknek…

Olvass tovább>>

Átadták a 2018. év Innováció Nagydíj elismeréseket

~

A múlt évben elért kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítmény elismeréseként átadták a pályázaton elnyerhető 2018. évi Innovációs Nagydíj elismeréseket. A 2018. évi Innovációs Nagydíjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta az újgenerációs transzplantációs genetikai teszt fejlesztéséért, globális piaci bevezetéséért. A díjátadón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ünnepi beszédében kiemelte: fontos feladat megtalálni és beindítani a fenntartható fejlődés motorját jelentő kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenységet. Hozzátette, a magyar kormány számos lépést tett, és tesz annak érdekében, hogy a globális kihívásokhoz alkalmazkodó, az ország versenyképességét növelő innovációs ökoszisztémát hozzon létre. Palkovics hangsúlyozta, meg kell…

Olvass tovább>>

Globális felmelegedés: betegségterjesztő szúnyogok terjedhetnek el világszerte

~
szúnyog

Világszerte egymilliárd ember válhat a betegségterjesztő szúnyogok új áldozatává az évszázad végéig a globális felmelegedés nyomán – figyelmeztetnek a kutatók. „A klímaváltozás jelenti a legnagyobb és legátfogóbb fenyegetést a globális egészségbiztonságra” – mondta Colin J. Carlson, a washingtoni Georgetown Egyetem doktorandusza, a PLOS Neglected Tropical Diseases című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: „a szúnyogok csupán a probléma egy részét képezik, ám a 2015-ben, Brazíliában kirobbant zikajárvány után, komolyan aggódunk, hogy mire számíthatunk a jövőben”. Carlson és a Floridai Egyetemen dolgozó Sadie J. Ryan azt tanulmányozták, hogy mi történne, ha…

Olvass tovább>>

Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek a Thor Heyerdahl által elhurcolt tárgyakat

~

Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek azt a több ezer tárgyat – köztük faragványokat és emberi csontokat -, amelyet Thor Heyerdahl, a világhírű norvég felfedező vitt magával a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről. A restitúcióról az oslói Kon-Tiki múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást Santiago de Chilében, a Chilei Nemzeti Könyvtárban – írja a BBC az AFP tudósítását idézve. A 2002-ben, 87 évesen elhunyt Heyerdahl végezte az első rendezett ásatásokat a Húsvét-szigeten (az őslakosok nyelvén: Rapa Nui) 1955-1956-os és 1986-1988-as expedíciója alkalmával. A norvég utazó azáltal lett világhírű, hogy 1949-ben egy…

Olvass tovább>>

Tesztrepüléseket hajtottak végre a NASA Mars-helikoptereivel

~
Mars

Tesztrepüléseket hajtottak végre a 2020-ra tervezett Mars-utazás helikopterével az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei a NASA pasadeniai bolygókutató intézetében (JPL). Az 1,8 kilogramm súlyú jármű a tervek szerint 2021-ben érkezik a vörös bolygó felszínére egy marsjáróhoz erősítve. Néhány hónappal később fogják munkába állítani és elvégezni vele az első, mintegy 90 másodpercig tartó tesztrepüléseket – olvasható a NASA honlapján. A tesztrepülések többségének célja, hogy demonstrálják, miként lesz képes működni a Marson, hogyan működik a vörös bolygón uralkodó hőmérsékletek közepette. Képes-e a helikopter túlélni a marsi hideget és működőképes maradni, amikor éjszakánként…

Olvass tovább>>

Az óraátállítás hatása a szervezetre akár 7-10 napig is tarthat

~
idő

Az óraátállítás hatása hét-tíz napig is tarthat azoknál, akik erre érzékenyek – állítja Pintér Ferenc meteogyógyász. A szakember szerint elsősorban azokat sújtja az óraátállítás, akik rendszeres életet élnek, a kisgyerekeket és az időseket. Mivel a belső óra a szervezet teljes működésére hatással van, így nem szabad bagatellizálni az egyórás csúszást – tette hozzá. Az óraátállítás elsősorban alvási problémákat, vérnyomás-ingadozást okoz, csökkenhet a munkavégzés hatékonysága, illetve nőhet a balesetek száma – mondta.

Olvass tovább>>

A tudósok és az ipari szereplők kapnak főszerepet az új biotechnológiai parkban

~

Biotechnológiai tudásparkot hoznak létre három egyetem és egy fővárosi kerület támogatásával, ennek az a jelentősége, hogy a tudósokat és az ipari szereplőket összehozza – mondta Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese. A rektorhelyettes szerint az Egészségipari-Biotechnológiai Science Park célja, hogy „felpörgesse” az innovációt és hasznot hajtson az egész országnak. Ugyanakkor a park az oktatás minőségére is hatással lesz, és hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a legfiatalabb tudósjelölteket bevonják a munkába – tette hozzá. A Semmelweis Egyetem (SE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem…

Olvass tovább>>

Növelik a cégek a digitális technológiákba való befektetéseiket egy felmérés szerint

~

A cégek több mint nyolcvan százaléka a következő egy évben növeli befektetéseit a digitális technológiákba – derül ki a The Economist Intelligence Unit és a DXC Technology informatikai szolgáltató cég közös globális kutatásából. A világszerte több mint hatszáz nagyvállalati vezető megkérdezésével készült kutatás szerint 2019 az igazi változások éve lesz: a digitális transzformáció szinte végigsöpör majd az egyes ágazatokon. A cégek valóban felismerték, hogy a digitalizáció elengedhetetlen az üzleti sikerhez, így a technológiai innovációk – a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence), a gépi tanulás (ML – Machine Learning), a…

Olvass tovább>>

Új módszerrel küzdenek a vérmérgezés ellen

~

Új módszerrel, az úgynevezett patronos vértisztítással küzdenek a szepszis ellen – mondta Molnár Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének vezetője. A szakértő elmondta, az új módszer lényege, hogy a testben keringő vért kivezetik, így a fertőzés nem tud eljutni a sérülés helyétől a létfontosságú szervekhez. A vért egy speciális patronon, a benne lévő úgynevezett biokompatibilis gyöngyökön vezetik át, amelyek képesek megkötni a gyulladásos anyagokat. Azzal, hogy nagy mennyiségben kivonják a szervezetből ezeket, tompítják a gyulladást, és így megmenthetik a beteget. Az eljárás nagyjából a művesekezeléshez hasonló –…

Olvass tovább>>

A Jupiter vándorlását bizonyították svéd csillagászok

~
Jupiter

A Jupiter Naprendszert átszelő vándorlását bizonyították a svéd Lundi Egyetem tudósai. A csillagok körül keringő gázóriások pályája gyakran nagyon közel halad el napjuk mellett. A bevett elmélet szerint ezek a bolygók, mint Naprendszerünkben a Jupiter, a csillagtól nagy távolságra alakultak ki, majd innen vándoroltak közelebb hozzá. A Lundi Egyetem és más intézmények kutatói bonyolult számítógépes szimuláció segítségével szereztek új ismereteket a Jupiter 4,5 milliárd évvel ezelőtti útjáról a Naprendszeren át. Ekkoriban alakult ki a gázóriás – miként a Nap többi bolygója is – a fiatal Nap körüli gázok és szemcsék korongjából. A…

Olvass tovább>>