Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken

Öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a Magyarországon tanuló külföldi egyetemisták aránya, ami azt is jelzi, hogy egyre jobb a magyar egyetemek nemzetközi megítélése – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. Rétvári Bence kiemelte: a felsőoktatás megerősítése miatt a kormány az elmúlt években növelte az egyetemek és főiskolák költségvetési támogatását, ami 2010-ről 2019-re 46,1 százalékkal emelkedett. Az államtitkár ismertette: az Oktatási Hivatal adatai szerint 2012 és 2017 között 7-ről 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya a teljes hallgatói létszámon belül. A magyar egyetemekre járó külföldi hallgatók legtöbbje (64…

Olvass tovább>>

Egyre több a pajzsmirigybeteg

Egyre nő a pajzsmirigybetegek száma, ami összefügg az életmóddal, a stresszel, a dohányzással, a környezetszennyezéssel – mondta Koppány Viktória endokrinológus. A szakértő hozzátette, hogy emellett a vizsgálati eljárások is finomodtak, illetve a betegek az ismeretterjesztések miatt hamarabb felismerik azokat a tüneteket, amelyek miatt orvosi vizsgálatra van szükség. A pajzsmirigy-eltérés az egyik leggyakoribb hormonális elváltozás. A pajzsmirigy alulműködésének jellemző tünetei között említette a szakértő a fáradékonyságot, hízékonyságot, hajhullást, illetve a nőknél a menstruációs zavarokat vagy a teherbeesés nehézségét, míg a felülműködést egyebek mellett a remegés, verejtékezés, gyors fogyás, szapora szívműködés és…

Olvass tovább>>

A következő 20-30 év vezető problémája a nyaki gerinc megbetegedése lesz

A mobiltelefonokat előrehajtott fejjel kell nézni, ami prognosztizálja, hogy a következő húsz-harminc év vezető problémái a nyaki gerinc megbetegedései lesznek, és ez a fiatalokat, tinédzsereket kifejezetten érinti – mondta Erbszt András, a DoctorFit Gerincambulancia alapítója, vezető főorvosa. A szakorvos azt mondta, látni egy tendenciát: ahogy az emberek egyre kevesebbet mozognak, kevesebb fizikai aktivitást végeznek és kevesebb a fizikai munkájuk is, annál több lesz a mozgásszervi betegség, ezen belül pedig ugrásszerűen megnő a gerincpanaszok száma. Tapasztalatai szerint a kopásos eredetű gerincproblémák, amelyek a felnőttkor derekára kellene, hogy datálódjanak, időnként megjelennek már tinédzserkorban,…

Olvass tovább>>

A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát

sport

A mozgás erősíti a szervezet védekező mechanizmusát, de szükséges mellette a vitaminpótlás is – közölte Gödény György fitneszedző. Mint mondta, a mozgás mellett a táplálékkiegészítőket tudatosan kell szedni. Meg kell nézni, hogy a táplálkozása alapján mi az, amire az adott ember szervezetének szüksége van. A C- és a D-vitamin alapvető fontosságú a szervezetnek – emelte ki, hozzátéve a D-vitamin az anyagcsere-folyamatokban játszik nagy szerepet, a C-vitamin pedig szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint infarktusos halálozások megelőzője lehet. Ismertette, ennek ellenére a magyar lakosság 80-90 százaléka D-vitamin-hiányos a tél végére. Kitért arra is, minden…

Olvass tovább>>

Gömbhal ihlette, felfújódó tabletta segíthet a gyomordaganatok gyógyításában

Tudósok olyan kocsonyás állagú tablettát fejlesztettek ki, amely a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódik fel, akár egy gömbhal, és segítségével meg lehet figyelni a fekélyeket és daganatokat – írja a BBC News. A tabletta a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint egy gömbhal, amely pillanatok alatt felfújja magát, ha fenyegetést érez. Egyelőre csak sertéseken tesztelték, de azok gyomra és bélrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. A tapasztalatok szerint a pirula egy hónapig marad a gyomorban – közölték a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó…

Olvass tovább>>

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma – állapította meg egy friss brit tanulmány. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények – idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát. Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott. „Az amerikai…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben – derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából. Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. „A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme” – mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató. A Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól a globális felmelegedés miatt

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak –…

Olvass tovább>>

Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

Orion űrhajó

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján. Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt…

Olvass tovább>>

A dalszövegek dühösebbek és szomorúbbak lettek az elmúlt évtizedekben

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek. A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent. A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két…

Olvass tovább>>

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét

rakéta

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat. A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő. A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…

Olvass tovább>>

Traumatológus: új módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt

Új műtéti módszerrel gyorsítják a síbaleset utáni rehabilitációt – mondta el Gáspár Szabolcs traumatológus. A baleseti sebész, főorvos elmondta, a térdízületben két keresztszalag van. Gyakrabban – sokszor síelés közben – az elülső sérül. Az elszakadt elülső keresztszalag nem tud meggyógyulni, így instabilitás marad a térdízületben. Ezért a szalag helyére inakat ültetnek be. Gáspár kifejtette: az új eljárás a rögzítésében különbözik, külső rögzítőt nem is alkalmaznak a térden. Eddig a műtét után három hétig csak mankóval járhatott a beteg, az új eljárásban viszont már a műtét másnapján saját lábán járhat –…

Olvass tovább>>

A British Múzeum ismét kizárta a Parthenon-frízek visszaadását

A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>