Neurodegeneratív betegségek lehetséges gyógyszereit kutatja a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja (MTA SZBK) egy mintegy 720 millió forintos uniós támogatással indult projekt keretében – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A 2020 végéig tartó program három fő területe: azonosítani az új gyógyszerjelölt-vegyületeket, felderíteni ezek továbbfejlesztési lehetőségeit és hatásmechanizmusait, valamint megvizsgálni az új típusú nanorészecskék alkalmazásának módját a gyógyszerek bevitelére a központi idegrendszerbe. A kutatásoktól a gyógyszerfejlesztés eredményei mellett a technológiai színvonal emelkedését, a kutatócsoportok nemzetközi kiválósági programokban való sikeres részvételét, a hazai és a…
Olvass tovább>>Hónap: 2019 február
Bemutatják a pécsi mamut maradványait
A kilencven évvel ezelőtt feltárt pécsbányai mamutleletek fellelhető preparátumaiból és a jégkorszak állatainak ősmaradványaiból nyílik kiállítás március elsején a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) természettörténeti osztályán – tájékoztatta a közgyűjtemény. A tárlaton látható lesz a Rihmer László (1904-1982) bányamérnök, geológus és jogász által feltárt úgynevezett pécsi mamut a JPM munkatársai által fellelt összes maradványa – írták a közleményben. A leletről felidézték: 1928. március 6-án az Első Duna Gőzhajózási Társaság pécsbányatelepi homokbányájában az addig és azóta legteljesebbnek számító magyarországi mamutleletanyag került elő, ugyanis akkor a mamutcsontváz 75 százalékát találták meg. Az ősállat…
Olvass tovább>>Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja
Újra felbukkant a világ legnagyobb, kihaltnak vélt méhfaja Indonéziában – írja a The Guardinan. A hüvelyujjnyi hosszúságú, szarvasbogár-állkapcsú, a háziméhnél négyszer nagyobb óriásméhet (Megachile pluto) utoljára 38 éve látták, ezért félő volt, hogy kihalt, ám az indonéziai Észak-Maluku tartományban újra felbukkant egy példány. Ausztrál és észak-amerikai biológusok egyetlen nőstény egyedet fedeztek fel egy fán lévő termeszvárban, több mint kétméteres magasságban. „Lélegzetelállító volt megpillantani ezt a repülő bulldogot, azt sem tudtuk, él-e még belőle akár egyetlen is. Hihetetlen volt látni, milyen gyönyörű, óriási a rovar a való életben, csodálatos volt hallani hatalmas…
Olvass tovább>>A drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban többszöröse a fejlett országokénak
Egy amerikai tanulmány szerint 3,5-szer magasabb a drogtúladagolás miatti elhalálozás az Egyesült Államokban, mint a fejlett országokban, a járványos méretű gyógyszer- és kábítószer-túladagolás miatt egyre nő a szakadék a várható élettartam tekintetében az Egyesült Államok és más fejlett országok között. A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének gerontológiai kutatói a Population and Development Review című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban az Egyesült Államok és 17 fejlett ipari ország mutatóit vetették össze. Azt találták, hogy a 2000-es évek eleje előtt Finnországban és Svédországban volt a legmagasabb arányú a drogtúladagolás miatti elhalálozás. Ma azonban az Egyesült…
Olvass tovább>>A széndioxid-kibocsátás 140 év múlva elérheti a Föld legszélsőségesebb globális felmelegedési eseményének szintjét
Az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátása kevesebb mint öt nemzedék múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve – figyelmeztettek amerikai tudósok. Az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberek jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe , mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások…
Olvass tovább>>Három milliárd forinttal támogat a kormány egy nemzetközi innovációs házépítő versenyt
Három milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a jelen és a jövő házait bemutató Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi házépítő verseny megrendezésére – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. György László (képünkön) kifejtette, hogy a Solar Decathlon Europe 2019 elnevezésű nemzetközi rendezvényen a világ minden tájáról érkező innovatív fiatalok, tapasztalt mentorok segítségével olyan házakat építenek, amelyek a jelen és a jövő házépítészetét tükrözik: energiatakarékosak, olcsók, gazdaságosak, fenntarthatóak, energia-hatékonyabbak és kényelmesebbek. Az államtitkár beszélt arról, hogy a verseny keretében megépülő házakból a kormány kiállítóközpontot szeretne…
Olvass tovább>>Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés
A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a…
Olvass tovább>>Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét
Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget. „Felfedezésünk…
Olvass tovább>>Lezárult a 27. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat
A 2018. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az Országházban, március 28-án adják át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 43 pályázatot nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók 2018-ban elért többleteredmény vagy többlet árbevétel, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2018. évben legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból különösen az egészségügy, agrár és informatikai területről érkeztek, kreatív és kiemelkedő…
Olvass tovább>>Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét
Felmentették a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökét. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Magyar Közlöny pénteki számában jelent meg. A rendelete szerint Luszcz Viktor Stanislaw (képünkön) megbízatása március 14-ei hatállyal szűnik meg.
Olvass tovább>>Rendszeres időjárás-jelentést küld a Marsről az Insight űrszonda
Időjárás-jelentést küld kedd óta a Marsról az Insight űrszonda, amely nemcsak a vörös bolygó hőmérsékletéről, hanem a széljárásról és a légnyomásról is naponta küld adatokat – közölte az amerikai űrkutatási hivatal honlapján. Mérései szerint az űrszonda körzetében – az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében, ahol novemberben az Insight landolt – vasárnap tipikusan késő télies idő volt, a napi maximum elérte mínusz 17 Celsius-fokot, a minimum mínusz 95 Celsius-fok volt. A délnyugati szél sebessége elérte az óránkénti 65 kilométert. Az időjárást érzékelő, jegyző és az adatokat továbbító készüléket…
Olvass tovább>>Először kezeltek génterápiával makuladegenerációt
Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt – számolt be róla a BBC. Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Nagyjából 600 ezer embert sújt az AMD az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján. „Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk…
Olvass tovább>>A periódusos rendszer nemzetközi éve alkalmából előadással várják a középiskolásokat az MTA-n
Periódusos rendszer extrákkal címmel középiskolás diákok hallgathatnak ismeretterjesztő előadást február 26-án a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) az elemek periódusos rendszerének nemzetközi éve alkalmából. Az előadást Lente Gábor, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára tartja az MTA Dísztermében. A 2019-es évet az ENSZ Közgyűlése és az UNESCO több nemzetközi tudományos szervezet kezdeményezésére a periódusos rendszer nemzetközi évévé nyilvánította, ezzel megemlékezve az orosz Dmitrij Mengyelejev által írt első, a periódusos rendszer logikáját ismertető tudományos cikk megjelenésének 150. évfordulójáról. Ennek alkalmából 2019-ben világszerte számos tudományos rendezvényt tartanak a periódusos rendszerről. Az ismeretterjesztő programot a kémia…
Olvass tovább>>A térd- és csípőprotézisek zöme 25 évig kitart egy új kutatás szerint
Tízből nyolc térdprotézis, illetve hat csípőprotézis akár 25 évig is kitart – állapította meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. A kutatók szerint az újabb fejlesztésű térd- és csípőprotézisek sokkal hosszabb ideig működnek, ami az orvosoknak és a pácienseknek is segíthet annak mérlegelésében, hogy mikor érdemes elvégezni a műtétet. Jelenleg még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az új térdprotézisekről és csípőprotézisekről, de a The Lancet című folyóiratban publikált tanulmányban több mint félmillió ember protézis-beültetését vizsgálták visszamenőleg hat ország – Ausztrália, Finnország, Dánia, Új-Zéland, Norvégia és Svédország – adatai alapján – emlékeztetett…
Olvass tovább>>Innovatív energetikai szolgáltatót vásárolt fel a Shell
Felvásárolta a Shell a sonnen céget, amely vezető szerepet tölt be a háztartások számára biztosított intelligens energiatárolási rendszerek és innovatív energetikai szolgáltatások piacán – közölte a Shell Overseas Investment B.V. A felvásárlás a Shell 2018 májusában végrehajtott beruházásával jön létre, az engedélyeztetési eljárás lezárulása után a sonnen teljes egészében a Shell leányvállalata lesz. A közlemény szerint a sonnen intelligens energiatárolást és digitális energetikai szolgáltatást biztosít ügyfeleinek a sonnenCommunity platform segítségével. Például napközben a sonnenBatterie optimalizálja a napenergia-felhasználást a háztartásban, és este a napközben elraktározott energiát használja fel. Nemrég a sonnen beüzemelte…
Olvass tovább>>Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban
A világ legtávolabbi, ősi területeire is eljut a műanyag szemét: műanyagból származó kémiai adalékanyagot találtak Észak-Kanadában élő madarak tojásaiban. Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban – írja a The Guardian online kiadása. A fertőzés valószínűleg műanyagszemétből származik, amellyel a madarak akkor találkoztak, amikor halra, rákra és tintahalra vadásztak az Északnyugati átjáró bejáratánál lévő Lancaster tengerszorosnál. A…
Olvass tovább>>Csillagfolyamot fedeztek fel a déli égbolton
A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. A Földhöz való közelsége miatt ez az áramlat tökéletes lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során. Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Galaxisunk,…
Olvass tovább>>Károsodott idegsejteket javítottak ki állatkísérletekben
Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást – számolt be róla a BBC. A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják. Az agyban mások az erek, mint a szervezet…
Olvass tovább>>Megújítják a LIGO-t, a gravitációs hullámokat elsőként észlelő detektort
Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették. Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a…
Olvass tovább>>Innovációs ötletverseny indul
Innovációs ötletversenyt indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal. Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője elmondta, elsősorban fiatalok jelentkezését várják, akik a mezőgazdaság területén szeretnének valamilyen ötletet megvalósítani. A kezdeményezésbe nemcsak agrárgazdasági szakembereket szeretnének bevonni, hanem például közgazdászokat, dizájnereket és mérnököket is. Előnyben részesítik a csapatban jelentkezést – fűzte hozzá -, mert úgy látják erre a típusú sokféleségre van szüksége az agráriumnak. „Azt szeretnénk, hogy különböző típusú emberek, szakértők és nem szakértők (…) együtt dolgozva alakítanák ki olyan ötleteket, amik még nem születtek meg a mezőgazdaságban” – mondta Jónás.…
Olvass tovább>>