Év: 2018

Csillagászati hetet tartanak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben

~

Aktuális csillagászati, űrkutatási témájú előadások, távcsöves bemutatók és planetáriumi vetítések várják a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe látogatókat március 19. és 25. között – jelentette be a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A negyed planetáriumában és látogatóközpontjában megrendezendő mintegy harminc program közül kiemelték, hogy Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) földrajzi intézetének egyetemi docense a világvége-elméletekről és jóslatokról tart előadást. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke az űrturizmus lehetőségeiről beszél majd, Hegedüs Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló igazgatója Meteorvadászat égen-földön című előadásának keretében megtekinthető lesz a Magyarországon talált legnagyobb meteorit…

Olvass tovább>>

FM: kutatási és fejlesztési együttműködések jöhetnek létre afrikai országokkal

~

Kutatási és fejlesztési együttműködések jöhetnek létre Magyarország és Afrika államai között, továbbá egy magyar-afrikai ökológiai intézet létrehozása is szerepel az agrártárca terveiben – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. Az FM közleménye szerint Nagy István a rendezvényen hangsúlyozta: Magyarországnak fontos szerepe lehet a mezőgazdaság fejlesztésében és a megújuló energia kutatásában a jelentős nyersanyagkészletekkel és termőföldekkel rendelkező kontinensen. Ismertette, hogy Teleki Sámuel Magyar-afrikai Ökológiai Intézet néven állandó – a magyar kutatási, innovációs, tudományos és oktatási együttműködést támogató – intézet jöhet létre a kontinens valamelyik államában. Nagy kiemelte továbbá…

Olvass tovább>>

Megnyílt Európa első okostelefonnal vezérelhető hotele Budapesten

~

Megnyílt Európa első, magyar fejlesztésű okostelefonos alkalmazással vezérelhető szállodája a fővárosban, a KViHotel Budapest – jelentették be a fejlesztők és a tulajdonosok a hotel sajtóbejárásán hétfőn Budapesten. Kató Csaba, a TMRW Hotels applikáció ötletgazdája és a cég alapítója elmondta: a négycsillagos színvonalú, negyvenszobás, papírmentes szálloda a TMRW (tomorrow) Kft. első alkalmazása, a fejlesztés ötlete négy évvel ezelőtt indult. A foglalástól a kijelentkezésig mindent el tud intézni a vendég az applikáción keresztül magának, sorban állás nélkül, a telefon belépőkártyaként is működik. Minden funkciót egyetlen alkalmazásba integráltak, ez a TMRW Hotels alkalmazás,…

Olvass tovább>>

Agytornával edzik az idős kutyákat

~

Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…

Olvass tovább>>

Az e-mobilitás volt az egyik fő témája a Nemzetközi energia és innovációs fórumnak

~

Az e-mobilitás, az innováció és a fenntartható energiatermelés volt a fő témája a február 27-28-án Budapesten megrendezett 25. Nemzetközi energia és innovációs fórumnak. Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. igazgatóságának elnöke, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta, a könnyű közmű program fontos eszköz Magyarország energiapolitikai függetlenségének megteremtésében, a 2013-ban kezdődött rezsicsökkentési program folytatásaként a könnyű közmű program a közműbekötések költségeit csökkenti jelentősen, a családoknál a megtakarítás eléri a mintegy kétmillió forint, a kis- és középvállalkozásoknál pedig a mintegy hárommillió forintot. Bartal kiemelte, a magyar útdíjfizetési rendszert, a HU-GO-t tíz…

Olvass tovább>>

Modigliani egy korábbi művét fedezték fel egy ismert remekműve alatt

~

Amedeo Modigliani Egy lány portréja című mesterműve alatt egy korábbi, eddig ismeretlen alkotását fedezték fel a londoni Tate múzeum szakemberei röntgensugaras vizsgálattal – írja a The Guardian. A művészettörténészek szerint a most felfedezett portré az olasz művész múzsájának, Beatrice Hastingsnek a portréját ábrázolja. A képre Modigliani 1917-ben egy lány portréját festette rá. A festmény a londoni Tate Galéria gyűjteményének a része. A remekműnek tekintett lányportré modellje ismeretlen. Egy elmélet szerint a festő két évig tartó viharos kapcsolata Hastingsszel 1916-ban véget ért, és Modigliani valószínűleg teljesen ki akarta törölni az életéből egykori…

Olvass tovább>>

A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit

~

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…

Olvass tovább>>

Először sikerült azonosítani „állandó lakókat” az Atacama-sivatagban

~

Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában – jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a Föld egyik legszárazabb sivatagjában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőcsepp nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz – a Föld régiói közül a…

Olvass tovább>>

Lezárult az OTP Fáy András Alapítvány Ötletpályázata

~

A budapesti OK Oktatási Központban február közepén rendezett döntővel lezárult az OTP Fáy András Alapítvány „OK Projekt 2.0” program ötletpályázata, amelyre több mint négyszáz nevezés érkezett. Az ötletpályázat döntőjére összesen 25 résztvevő – egyének, csapatok, cégek – készült. A pályázat 38 millió forintos összedíjazásából a nyertes ötlet gazdái 15 millió forint fődíjban részesültek. Mindemellett az Alapítvány és az OTP Bank hatmillió forint értékben osztott ki különdíjakat. Tavaly novemberben az OTP Fáy András Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) bruttó 38 millió forint összdíjazású pályázatot hirdetett olyan digitális megoldások felkutatására,…

Olvass tovább>>

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

~

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>

Génelemzéssel fejtették meg a vérszopó denevérek táplálkozásának titkát

~
denevér

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni. Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal. A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna. „Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a…

Olvass tovább>>

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális rák kockázatát

~

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kockázatát – állapították meg a dániai Aarhusi Egyetem kutatói a témában végzett eddigi legnagyobb és legrészletesebb tanulmány keretében, kimutatva, hogy az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiségnél jóval alacsonyabb érték esetén is fennáll a kockázat. Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

Március 16-ig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs ráfordításokról nyilatkozni

~

Március 16-ig kell a kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i)ráfordításokról nyilatkoznia az intézményeknek és vállalkozásoknak, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke közös levélben ösztönzi a szakszerű és hiteles adatszolgáltatásra a k+f+i projekteket megvalósító szervezeteket. A közös közleményben kiemelik: a magyarországi ráfordítási adatok pontos és szakszerű előállításában kulcsszerepe van az adatszolgáltatásra kötelezett szervezeteknek is. Az éves adatlapok kitöltésénél azt kérik az adatszolgáltatásra kötelezett szervezetektől, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az adatszolgáltatás előkészítésére és a kérdőívben megadott adatokra, hogy azok minél pontosabban tükrözzék a szervezetben ténylegesen…

Olvass tovább>>

Lezárult a 26. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

~
Magyar Innovációs Nagydíj

Lezárult a 26. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. A 2017. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az Országházban, március 28-án adják át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 29 pályázatot nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók — 2017-ben elért többleteredmény vagy többlet árbevétel –, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2017. évben legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból —…

Olvass tovább>>

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

~
hulladék

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában. A Frontiers in Marine Science című nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az úgynevezett mezopelágikus zónában – nagyjából 200-1000 méteres mélységtartományban – élő halakat vizsgáltak, és a kifogott példányok közül minden négyből nagyjából háromnak a gyomrában kimutatták a mikroműanyagokat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „A mikroműanyagok most kezdenek a köztudatba kerülni, ahogy számos kormány tervezi, hogy betiltja a kozmetikumokban és a tisztítószerekben előforduló műanyag mikroszemcsék használatát” – mondta Alina…

Olvass tovább>>

Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok

~

Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…

Olvass tovább>>

A világ legnagyobb agydaganatát távolították el indiai orvosok

~

Indiai orvosok eltávolították egy férfi 1,8 kilogrammos agydaganatát, amely valószínűleg a legnagyobb volt a világon – adta hírül a BBC. A hét órán át tartó műtétet a Nair kórházban végezték Mumbaiban február 14-én, ám addig nem nyilatkoztak, amíg nem bizonyosodtak meg az operáció sikerében. Trimurti Nadkarni, az idegsebészek vezetője szerint a 31 éves férfi túl van az életveszélyen, most a szervezet regenerálásán dolgoznak. „A daganat nagyobb volt, mint a beteg feje. Végignéztük az orvostudományi irodalmat, de nem találtunk még egy ekkora tumort” – tette hozzá. Az Uttar Pradesh államban élő Szantlal Pal…

Olvass tovább>>

Hatmilliárdos beruházással hoz létre új K+F központot az Audi

~

Ötödrészben kormányzati támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi. Az e-motorok és új generációs belső égésű erőforrások kutatásával, fejlesztésével foglalkozó létesítményben harminc új fejlesztőmérnök kap állást. A járműipar a magyar gazdaság zászlóshajója, amelynek termelési értéke először tavaly haladta meg a nyolcezer milliárd forintot, ezzel az ipari kibocsátás 28,7 százalékát adva. Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. ügyvezető elnöke szerint az Audi történelmet írt Magyarországon, amikor 1993-ban létrehozta első Németországon kívüli gyárát 65 ezer négyzetméteren, hétszáz alkalmazottal, napi kétezresre tervezett motorkibocsátással. Mint mondta,…

Olvass tovább>>

Kutatók elkészítették az agyi vérerek részletes térképét

~

Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását. Az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a nyugati világban, ám a kutatóknak még mindig csak korlátozott ismereteik vannak az agyi vérerekről – írta a medicalxpress.com. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térkép új információkkal szolgál a sejtek és a vér-agy gát működéséről, továbbá arról, hogy milyen típusú sejtek játszanak szerepet az egyes agyi betegségekben. Az agy érrendszerét artériák, vénák,…

Olvass tovább>>

Csillagrendszerek „nemrég” bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis

~

Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Tejútrendszer „szomszédja” születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának vezetésével „Franciaország jelenleg használható legerősebb számítógépét” használták egy terrabájtnyi adat elemzéséhez. Ennek segítségével meg tudták vizsgálni az Androméda keletkezésének fizikai mechanizmusait, így sikerült felfedni eredetének titkát – idézi az obszervatórium közleményét a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő…

Olvass tovább>>