Év: 2018

A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás

~

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…

Olvass tovább>>

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők

~
alvás

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők – állapították meg amerikai és brit kutatók. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat. Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt mintegy tíz százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. „Ez a közegészségügy egyik olyan problémája, amelyet nem lehet ignorálni” – mondta Malcolm Schantz, a Surrey-i Egyetem kutatója. Úgy véli, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák…

Olvass tovább>>

Nielsen: nőtt a fogyókúrás készítmények forgalma

~

Csaknem másfél milliárd forintot költöttek fogyókúrás készítményekre Magyarországon 2017. március és 2018. február között, mintegy két százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest – közölte a Nielsen piackutató. A tájékoztatás szerint áprilisban meglódul, májusban pedig tetőzik a fogyókúrás szerek eladása, ebben a két hónapban termelődik a teljes éves forgalom több mint ötöde. A Nielsen példaként említi, hogy decemberben a májusi forgalom felét hozzák a fogyókúrás készítmények, viszont az év végi ünnepek után, januárban fellendül az értékesítés. A fogyókúrás készítmények között a különféle kapszulák a legnépszerűbbek, az eladások mintegy felét teszik…

Olvass tovább>>

Simonyi Konferencia: ipar 4.0-tól a blockchain-en át a sztratoszférába és tovább…

~

A legújabb villamosmérnöki és informatikai fejlesztésekkel ismerkedhet meg az, aki ellátogat a XV. Simonyi Konferenciára április 18-án. A mindenki számára könnyen érthető és élvezhető előadásoknak a BME I épülete ad otthont. A rendezvény ingyenes. Az évente megrendezésre kerülő Simonyi Konferencia rendszeresen ízelítőt ad a világ technológiai fejlesztéseiből. „A rendezvény kiemelt célja, hogy a látogatók a száraz előadások helyett érdekes élményekkel gazdagodjanak és kedvet kapjanak elmélyülni adott szakterületekben”- mondta Tóth Bence főrendező. Idén a 17 előadást párhuzamosan két teremben tartják a szervezők. Az érdeklődők olyan előadókat hallhatnak, mint Somlai-Fischer Ádámot, a…

Olvass tovább>>

A kutatói bérezésről és az uniós szabályozás tapasztalatairól egyeztettek Budapesten

~
Forint

A tavaly bevezetett európai uniós szabályozás módosításának tapasztalatairól, a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatók számára kedvezőbb bérezésről egyeztettek Budapesten – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint az NKFIH és az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága közös rendezvényén az unió szakértői adtak tájékoztatást a Horizont 2020 programban támogatott projektek pénzügyi szabályairól. A közleményben kiemelték, a hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség számára kulcskérdés, hogy a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 (H2020) forrásokból versenyképes bért lehessen fizetni a magyar kutatóknak. A hivatal szerint ezt…

Olvass tovább>>

Saját bőréből és csontjából növesztettek új állat egy nőnek brit orvosok

~

Saját bőréből és csontjából növesztettek új alsó ajkat és állat brit orvosok egy nőnek – számolt be róla a BBC hírportálja. Van Blundennek (képünkön) több mint két éve kellett eltávolítani az állát és az alsó ajkát. Az 55 éves nő azóta nem tud enni, inni és beszélni, munkáját is be kellett fejeznie. Nottinghami és wolverhamptomi sebészeknek új eljárással sikerült rekonstruálniuk az arc alsó részét: a páciens saját bőrét és csontját „húzták rá” egy keretre. A disztrakciós oszteogenezisnek nevezett eljárás már sok éve ismert, ám soha nem alkalmazták ilyen módon – magyarázta a…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére magyar vezetéssel

~
szem

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata 1,35 millió dollárt (mintegy 345 millió forintot) nyert el a 2018 májusában induló Fusion of evidence and expectation (Az elvárások és a bizonyosság fúziója) című hároméves projektre a Human Frontiers Science Program pályázatán. A döntőbizottság 780 pályázatból 31-nek ítélt oda támogatást, Magyarországról utoljára nyolc éve hirdettek nyertest – közölte az MTA szerdán az MTI-vel. A nemzetközi együttműködésben zajló projekt központi feltételezése, hogy…

Olvass tovább>>

A traumás agysérülések növelhetik a demencia kockázatát

~

A traumás agysérülést elszenvedő embereknél magasabb a kockázata a demencia, vagyis időskori elbutulás kialakulásának – derült ki egy nagyszabású új tanulmányból. A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük – írta a BBC News. A legmagasabb kockázati csoportba azok tartoztak, akik a húszas éveikben szenvedtek traumás agysérülést: esetükben 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia az életük későbbi szakaszában. A demencia, amelynek leggyakoribb formája az…

Olvass tovább>>

Idén már 4200 oszlopon fészkelhetnek biztonságosan a gólyák

~

Idén már 4200 oszlopon fészkelhetnek biztonságosan az E.ON szolgáltatási területén élő gólyák – közölte a cég. Közlésük szerint az újonnan felszerelt vagy cserélt fészektartókat a nemzeti parkok, madárvédelmi szervezetek munkatársai fészekkezdeménnyel látják el – így téve vonzóvá azokat leendő lakóik számára. Az E.ON a Design Terminállal közösen egy innovációs versenyt hirdetett Vigyázz a madárra! címmel, amelyre április 12-ig várják a jelentkezéseket. Az április 20. és 21. között zajló hackathonon mérnöki, környezetvédelmi vagy természettudományos háttérrel rendelkező, 2-4 fős csapatok mérhetik össze a tudásukat. A cél, hogy a résztvevők hatékony és új…

Olvass tovább>>

Tovább terjed a kanyaró Romániában

~

Több mint kétszáz kanyarós megbetegedést és újabb halálesetet regisztráltak a héten Romániában, ahol így 46-ra emelkedett a fertőző betegségben az elmúlt két évben meghalt emberek száma – derült ki az országos tisztiorvosi szolgálat (INSP) jelentéséből. A 46. áldozat egy Konstanca megyei kilenc hónapos, a kora miatt még beoltatlan csecsemő. Az INSP szerint egy 47., Braila megyei halálesetnél is kanyarós fertőzést gyanítanak, de ennek laboratóriumi igazolása még folyamatban van. Romániában a napokban éri el a 12 ezret a kanyarós esetek száma a betegség két évvel ezelőtt kezdődött újbóli elterjedése óta, a…

Olvass tovább>>

Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

~
Antarktisz

Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban – számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a „fehér kontinensre”, mint 1801 és 1810 között. Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi kongresszusán mutatták…

Olvass tovább>>

Magyarország csatlakozott az uniós Mesterséges Intelligencia Nyilatkozathoz

~

Magyarország csatlakozott az uniós Mesterséges Intelligencia Nyilatkozathoz, a Digital Day rendezvényen április 10-én több uniós ország képviselőivel együtt Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke írta alá Brüsszelben Magyarország csatlakozását az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. Az NKFIH közleménye szerint a tagországok koordináltan lépnek fel a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása, jogi szabályozása érdekében. A nyilatkozathoz kapcsolódva a visegrádi tagországok külön állásfoglalást is közzétettek, hangsúlyozva, hogy a területet érintő fejlesztéseket, együttműködéseket célzottan ösztönzik a jövőben. Az NKFIH már 2018 januárjában közzétette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatásokat támogató, egymilliárd…

Olvass tovább>>

Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban

~
agy

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór. A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik. A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak. Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük…

Olvass tovább>>

Három magyar kutató is elnyerte az Európai Kutatási Tanács idei támogatását

~
tudós, laboratórium

Az Európai Kutatási Tanács 2018-ban 653 millió euróval támogat 269 élvonalbeli kutatót, köztük három magyar tudóst – közölte az Európai Bizottság. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) bejelentése szerint idén 27 uniós tagország számos tudósa mellett három magyar: Kőszegi Botond, a Közép-európai Egyetem; Nusser Zoltán, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete; valamint Hanzó Lajos, az angliai University of Southampton kutatatója részesült támogatásában. Mint elmondták, a támogatás révén a szakemberek lehetőséget kapnak arra, hogy az uniós tagállamokban vagy a társult országokban megvalósítsák legkreatívabb kutatási elképzeléseiket és olyan tudományos eredményeket mutassanak fel, melyek kiemelkedő…

Olvass tovább>>

Jelentősen megváltoztatta a legnagyobb északi-sarkvidéki tavat a klímaváltozás

~

Durva változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó – állapította meg egy osztrák-kanadai kutatócsoport, amely a Nature Communications című szaklapban számolt be eredményeiről. Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, mely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett. A…

Olvass tovább>>

A vikingek napkövei nagyon pontosan segítették a hajósokat

~

Nagyon pontosan segítette az égbolt-polarizációs viking navigáció a hajósokat még felhős meteorológiai viszonyok között is – mutatták ki számítógépes szimulációkkal az ELTE kutatói. A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányban Horváth Gábor és Száz Dénes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának munkatársai mutatták be a vikingek tengeri navigációjáról mintegy másfél évtizede folyó kutatásuk legújabb eredményeit. A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthették a vikingeket a tengeri navigációban, az ELTE kutatói egy tavaly közzétett tanulmányukban már bizonyították, hogy felhős idő esetén is…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedésben kizöldültek az európai hegycsúcsok

~

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé. A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain. A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult. Miközben az 1957-1966…

Olvass tovább>>

Új űrszonda kutatja majd a Naprendszeren kívüli bolygókat

~

A tervek szerint április közepén indítja a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) exobolygó-kereső űrszondát a NASA, amelynek mérései alapján több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek – közölte az Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A hamarosan felbocsátandó kutatószonda az egész égboltot vizsgálja majd, hogy az éjjeli égen legfényesebbnek látszó néhány százezer csillag körül bolygókat találjon – olvasható Szabados László csillagász cikkében, amely az MTA honlapján jelent meg. A csillagász ismertetése szerint az idegen bolygók…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság új határértékeket vezetne be öt rákkeltő anyag esetében

~
laboratórium, kémcső

Az Európai Bizottság öt rákkeltő vegyi anyag használatának korlátozására tett javaslatot a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelem jegyében, hogy a munkaadók nagyobb fokú védelmet biztosítsanak a munkavállalóik számára. Az uniós bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a javaslattal azt kívánják elérni, hogy a rákkeltő és genetikai károsodást okozó anyagokról szóló uniós irányelvet öt vegyi anyag esetében egészítsék ki új határértékek bevezetésével. Ezek a határértékek azt szabályozzák, hogy a munkahelyi levegőben bizonyos rákkeltő vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyag között van…

Olvass tovább>>

Elkerülhetik a felnőttkori cukorbetegséget a túlsúlyos gyerekek

~

Elkerülhetik a felnőttkori cukorbetegség megemelkedett kockázatát a túlsúlyos gyerekek, ha 13 éves korukra visszanyerik normál súlyukat – ezt állapította meg egy nagyszabású dán tanulmány. A túlsúlyosság minden életkorban emeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Az azonban nem ismert, hogy mikor és mennyire csökkenti ezt a kockázatot, ha a túlsúlyos ember veszít a súlyából. Ezzel a témával foglalkozva a Koppenhágai Egyetem kutatói az Európai Unió finanszírozásával készítették el a szerdán a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent tanulmányt – ismertette a medicalexpress.com. A tanulmány szerint a serdülőkori túlsúlyosság különösen…

Olvass tovább>>