Év: 2018

Már ezt is tudjuk: ritkán mondunk köszönetet a hozzánk legközelebb állóknak

~
Kézfogás

Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy „köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak a nyilvános beszélgetésekre érvényes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a hála kifejezésének módjairól a különböző társadalmi érintkezésekben, a szakemberek mikrofonokat szereltek fel a kutatásban részt…

Olvass tovább>>

Két pályázó kapta meg az idén a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület innovációs díját

~
innováció

Idén megosztva két pályamű nyerte el a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület (SCCH) által létrehozott Gran Prize interdiszciplináris innovatív díjat, a hulladékvizek (használt vizek) halogénmentesítése és egy tetőhűtési technológia – közölte a testület. Takács János, az SCCH elnöke a közleményben kifejti: az újszerűség, a társadalmi felelősségérzet, a környezettudatosság, valamint a gazdasági hasznosíthatóság mind fontos szempont volt a pályázatok elbírálása során. Döntésüket a két pályázat innovatív, interdiszciplináris volta, az iparjogvédelmi helyzete, valamint kiemelt ipari jelentősége és felelősségvállalása indokolta. Az egyik díjazott innováció Mizsey Péter közreműködésével a Miskolci Egyetem, a Budapesti Műszaki és…

Olvass tovább>>

Kihalás fenyegeti a kínai óriásszalamandrát természetes élőhelyén

~

Kihalás fenyegeti természetes élőhelyén az „élő kövületnek” számító kínai óriásszalamandra mindegyik faját egy új felmérés szerint – írta a BBC. A világ legnagyobb testű kétéltűje vadon élő egyedeinek száma „katasztrofálisan zuhan”, lehetséges, hogy mindössze maroknyi maradt belőlük – állapította meg egy négy éven át tartó kínai terepfelmérés. Az akár 1,8 métert és ötven kilogrammot is elérő kétéltűek természetes élőhelyükről szinte teljesen eltűntek, ezzel szemben több milliót tenyésztenek farmokon, hogy luxuséttermeknek adják el a húsukat. A 170 millió éve nagyjából változatlan faj megmentését elsődleges megőrzési feladatnak tekinti a tudományos világ. „Elképesztően rövid…

Olvass tovább>>

Ebola: hatékonynak tűnő oltóanyagokat juttattak el Kongóba

~

Az Egészségügyi Világszervezet olyan oltóanyagokat juttatott el az ebolavírussal érintett kongói területre, amelyek hatékonynak tűntek a korábbi járványoknál, ezekkel a betegek környezetében élőket és az egészségügyi dolgozókat kell kezelni – mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Szlávik Jánost arról kérdezték, hogy vészhelyzeti bizottságot hívott össze péntekre az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedő ebola nemzetközi kockázatainak megvitatására. A szakorvos elmondta: amikor ennyi megbetegedés történik, az már járvány, és az ebolavírus egy egymillió lakosú nagyvárosban is megjelent. Ez már a kilencedik ebolajárvány az afrikai országban 1976 óta, ezért a…

Olvass tovább>>

HECRIN: növelni kell az egyetemi kutatóhelyekről induló innovatív klinikai vizsgálatok számát

~

Magyarországon is törekedni kell arra, hogy emelkedjen az egyetemi kutatóhelyekről induló klinikai vizsgálatok száma – mondta Kovács L. Gábor professzor, a HECRIN (Magyar Klinikai Kutatások Infrastruktúrájáért felelős Hálózat) elnöke a nemzetközi klinikai vizsgálatok napját. Kovács L. Gábor hozzátette: a magyar szervezet azért jött létre, hogy a nem gyógyszergyártó vállalatok által szponzorált klinikai kutatásokhoz kapcsolódó pályázatokon sikeresek legyenek a magyar egyetemi műhelyek. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának nemrég leköszönt elnöke elmondta, Magyarországon igen nagy számban vannak klinikai kutatások, azonban ezek zömét a gyógyszergyárak finanszírozzák, és alig van egyetemi kutatólaborokból induló…

Olvass tovább>>

Íjgyártó: hatékony innovációs központtá kell tenni a V4-országokat

~

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint a visegrádi országokat hatékony innovációs központtá kell tenni, hogy így is növeljék gazdasági erejüket. Erről Íjgyártó István (képünkön), a minisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára beszélt a V4 Rektori Konferenciák Fórumán. Az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy az innováción alapuló gazdaság megfelelő oktatási rendszerrel kiegészülve a legerősebb és legfőbb mozgatórugója a versenyképességnek. Hozzátette: csak a jól teljesítő, innovatív és digitális V4 lesz képes gazdasági erejének növelésére. Beszélt arról is, céljuk, hogy a V4 régió egy hatékony innovációs központ legyen, és meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az…

Olvass tovább>>

Még nagyobb a Tejútrendszer

~

A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték. A Kanári-szigeteki Asztrofizikai Intézet (IAC) és a kínai Állami Csillagvizsgáló Intézetek (NAOC) kutatói által bemutatott tanulmány szerint ha képesek lennénk a fény sebességével utazni, 200 ezer évbe telne átszelni a galaxis korongját. A spirális galaxisoknak, mint amilyen a Tejútrendszer is, van egy olyan vékony korongja, amelyben a csillagok fő hányada található. Ezek a korongok méretükben korlátozottak, így bizonyos sugáron túl már csak nagyon kevés csillag van – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatóknak eddig nem voltak információi arról, hogy lehetnek-e csillagok…

Olvass tovább>>

A nátha lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók

~

A megfázás lehetséges gyógymódját találták meg brit kutatók, akiknek „kissé radikális” módszere a náthát okozó megannyi vírus helyett magát az emberi szervezetet célozza meg. A vizsgált gyógyszer blokkolja a szervezetben azt a kulcsfontosságú fehérjét, amelynek segítségével a megfázást okozó vírusok sokszorozódni és terjedni képesek – írta a BBC News. A laboratóriumi eredmények szerint a módszer képes bármelyik náthavírust megállítani, amennyiben elég korán kezdik alkalmazni. A kutatók szerint a klinikai próbák két éven belül elkezdődhetnek. A londoni Imperial College kutatói jelenleg a gyógyszer belélegezhető változatának kifejlesztésén dolgoznak, hogy csökkentsék a mellékhatások kockázatát. A…

Olvass tovább>>

Az orvosképzést segítő skill-laborhálózatot hoznak létre

~

Az orvosképzést és a szakdolgozók gyakorlati oktatását segítő úgynevezett skill-laborhálózatot hoz létre az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem nyolcmilliárd forintos fejlesztéssel – közölte a központ. A skill-labor (gyakorló laboratórium) modelljének lényege, hogy szimulációs gyakorlatok szisztematikusan egymásra épülő sorozatával, a már megszerzett elméleti tudásra alapozva készítik fel a tanulókat majdani, a betegekkel végzendő munkájukra. A skill-laboratóriumot a rezidensek és a szakdolgozók is használhatják. (Az angol skill szó jelentése jártasság, szakismeret.) Az ÁEEK-közleményben azt írták: a debreceni, a pécsi és a szegedi…

Olvass tovább>>

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil

~

Fontos anatómiai információkat hordoz a gerecsei őskrokodil – közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Őslénytani Tanszékének egyetemi docense. Ősi Attila paleontológus elmondta, hogy a csaknem ötméteres krokodil csontvázának harminc-negyven százaléka előkerült, az 1996-ban megtalált maradványok között csigolyák, bordák, páncélelemek és fogak is vannak. A 180 millió éves csontokból következtetve átmeneti fajnak számít, a krokodilok családjának azt az ágát képviseli, amelyik először alkalmazkodott a tengeri életmódhoz is – hangoztatta. Hozzátette, az állat erős végtagjai arról árulkodnak, hogy a szárazföldön is tudott járni. Egy csigolya révén ismerté vált a farokúszó, amelyből arra lehet…

Olvass tovább>>

Felfedezték melyik gén a felelős a teknősök nemének meghatározásáért

~

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő teknősök nemét – írta a BBC News. A vörösfülű ékszerteknősök (Trachemys scripta elegans) esetében, ha a keltetési idő alatt 22-27 Celsius-fok van a fészekben akkor általában hímek, ha 32 Celsius-fok, akkor általában nőstények jönnek világra. A krokodilok, aligátorok és a gyíkok egy részének tojásaiban ugyanez az egyelőre kevéssé ismert folyamat játszódik le. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői azonban most egy lépéssel közelebb kerültek a tudományos világot…

Olvass tovább>>

A rekordmeleg óceánvíz táplálta a Harvey hurrikánt

~

Hetekkel az előtt, hogy a Harvey hurrikán 2017 augusztusában lecsapott az Egyesült Államok texasi partvidékén, a Mexikói-öböl vize minden idők legmelegebbje, harminc Celsius-fokos volt az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) új elemzése szerint. Az amerikai kutatók az óceánok vízhőmérsékletének megfigyelésére használt Argo-hálózat és a NASA műholdas adatait elemezve megállapították, hogy a normálisnál melegebb körülmények túlfűtötték a trópusi vihart, óriási páratartalommal táplálták, és amikor Houston közelében lelassult, a hurrikánok történetének egyik legsúlyosabb esőzését zúdította a partvidékre. „Először sikerült kimutatnunk, hogy a szárazföldre lezúdult eső mennyisége megegyezik a szokatlanul meleg óceánból elpárolgott…

Olvass tovább>>

A déli félteke legnagyobb hullámát mérték Új-Zélandon

~

A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon. A hullám méretét egy bója rögzítette az új-zélandi Campbell-szigetnél a Csendes-óceán déli részén a héten – közölte a meteorológiai szolgálat. Ezzel megdőlt az eddigi 22,03 méteres rekord, amelyet 2012-ben Tasmániában mértek. Az északi féltekén ennél nagyobb hullámokat is regisztráltak. Az Új-Zélandi Meteorológiai Szolgálat márciusban üzemelte be napelemmel működtetett bójáját. A Campbell-sziget környéki terület heves viharairól ismert, eddig azonban bonyolult volt mérni a hullámok méretét. A nyolcemeletnyi hullámot a térségben uralkodó mély alacsonynyomású rendszer és a mintegy óránkénti 120 kilométeres szél okozta…

Olvass tovább>>

Több mint 4,5 fokkal volt melegebb az idei április a szokásosnál

~

Több mint 4,5 Celsius-fokkal volt melegebb az idei április a szokásosnál, sok helyen több évtizedes „melegrekordok” dőltek meg; 1901 óta ez volt a legmelegebb április – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-oldalán pénteken közzétett elemzésében. Kifejtették, a „januári tavasz és a márciusi tél után áprilisban beköszöntött a nyár”. Az idei április azért is tűnik különösen melegnek, mert az enyhe január után a február és a március az átlagosnál lényegesen hidegebb volt, és nagyon gyorsan jött a felmelegedés – írták, megjegyezve: a növények fejlődése robbanásszerűen indult meg. Az április havi…

Olvass tovább>>

Egyre rondább a Tádzs Mahal

~

A Tádzs Mahal mauzóleum elszíneződésének megállítására külföldi segítséget kell kérnie az indiai kormánynak – rendelkezett az indiai legfelső bíróság. A bírói döntés értelmében az indiai kormánynak és az Uttar Pradesh állam kormányának a világ neves szakértőit kell Indiába hívnia, hogy segítséget nyújtsanak az ország leghíresebb nevezetessége állagának megőrzésében, mivel a légszennyezés, a rovarok és épület kora alaposan kikezdte az épület falait. „Korábban elsárgult, most pedig barna és zöld színűvé válik” – indokolták döntésüket az illetékes bírók, akik helyi környezetvédők beadványát mérlegelték. „A helyzet nagyon súlyos. Úgy tűnik, hogy (a kormányok)…

Olvass tovább>>

Őssejtekből hoztak létre mesterséges embriókat

~

Mesterséges embriókat hoztak létre laboratóriumban hímivarsejt és petesejt helyett egerek őssejtjeinek felhasználásával holland tudósok. Ezek a modellembriók oly mértékben hasonlítottak a természetes embriókhoz, hogy beágyazódtak egy nőstény egér méhének nyálkahártyájába, terhességet, az embrió növekedését eredményezve, ami először történt meg ilyen embriókísérletekben. Ez a gyökeresen új módszer megnyitja az utat azelőtt, hogy a szakemberek megérthessék az élet első és rejtett folyamatait, a meddőség problémáit és a betegségek embrionális eredetét. A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature című tudományos folyóiratban ismertették. Az őssejt használatával elért tudományos áttörés…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szaklapban jelent meg a gerecsei őskrokodilról szóló kutatás

~

Magyar kutatók által felfedezett és tanulmányozott 180 millió évvel ezelőtt élt őskrokodil maradványairól szóló tudományos kutatás eredményeit publikálták a szakértők a PeerJ tudományos szaklapban. Fitos Attila amatőr kutató 1996 nyarán bukkant egy különleges fosszíliára a Gerecsében, ahol fogak és csontok peregtek ki a Pisznice-hegy oldalában található egyik kőfejtő 180 millió éves, vörös gumós mészkőrétegeiből. Az első leleteket újabbak követték, míg végül egy krokodil részleges csontváza rajzolódott ki a preparálási munkálatok után. Az előzetes vizsgálatokat követően 2017-ben került sor a leletanyag részletes, tudományos feldolgozására, amelyben az ELTE kutatói mellett az brit…

Olvass tovább>>

A patkányok okosabbak, mint gondoltuk

~

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését. A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg. „Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal. A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik,…

Olvass tovább>>

A Wessling Hungary az édesvizekben található mikroműanyagokat fogja mintavételezni

~
szennyvíz

Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki – közölte a társaság. A kutatás és fejlesztési projekt megvalósításához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az egységes mintavételi eljárások kidolgozására és az eredmények egységes értelmezésére a természetben előforduló mikroműanyagok jelentette ökológiai és humán egészségügyi kockázat jövőbeli megállapításához van szükség. Bordós Gábor projektvezető közölte, a projektben olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely az édesvizekből nagy…

Olvass tovább>>

Megerősítették: a HPV-oltás biztonságos és hatékony

~

A humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás biztonságos és hatékony védelmet nyújt a fiatal lányok és nők számára a méhnyakrák kórokozója ellen – derült ki egy új, független tanulmányból, amely megerősítette az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi megállapításait. A londoni székhelyű Cochrane Group tanulmánya a világ különböző tájain élő több mint 73 ezer fiatal lány és nő bevonásával készült 26 korábbi vizsgálat elemzésére épült – írta a BBC News. A szakemberek kimutatták, hogy a 15 és 26 év közötti nőknél a védőoltások minden tízezer nő esetében 341-ről 157-re…

Olvass tovább>>