Év: 2018

Szupravezetőt fejleszt a Roszatom a CERN kutatóintézet számára

~
Atom

Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN tervezett új részecskegyorsító projektje számára fejleszt szupravezetőt az orosz Roszatom konszern egyik érdekeltsége, a nukleáris üzemanyagokat gyártó TVEL – közölte a Roszatom. A Roszatom és a CERN már meglévő partnerségi megállapodása kiegészítéseként létrejött kutatási-fejlesztési megbízás keretében a TVEL szupravezető nióbium-ón vezetékeket készít a Future Circular Collider (FCC) új részecskegyorsító projekt számára. A száz kilométeres kerületű FCC a tervek szerint 2030-ra készül el Svájcban. A projekt nióbium-ón szupravezető igénye szakértői becslések szerint meghaladja a világ jelenlegi gyártókapacitását. A CERN követelményeinek megfelelő, a FCC-projekthez szükséges szupravezető…

Olvass tovább>>

Az uniós országok nagy teljesítményű közös számítástechnikai fejlesztésre készülnek

~

Az Európai Unió Tanácsa szakminiszterei csúcstechnológiát alkalmazó infrastruktúra kialakításáról állapodtak meg, amelynek célja egy nagy teljesítményű közös uniós számítástechnikai fejlesztés – közölte az uniós tanács. A tájékoztatás szerint az új európai közös vállalkozás létrehozásával a nagy adathalmazok feldolgozására alkalmas szuperszámítógépek kifejlesztésére lesz lehetőség, amely hozzájárul a kutatáshoz, valamint az ipar digitalizációjához és az adatgazdasághoz. Mint elmondták, egy ilyen számítógép létrehozásának számos olyan gyakorlati alkalmazása van, amely segítséget nyújthat az ipari és üzleti ágazatok széles skálája, valamint a tudományos élet, a tudományos közösségek és az állami szektor számára. A nagy teljesítményű…

Olvass tovább>>

Egy etológus és egy kémikus kapta idén A nőkért és a tudományért ösztöndíjat

~

Csapó Edit kémikus és Kubinyi Enikő (képünkön) etológus nyerte idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját. A kémiában és etológiában előremutató munkát végző, kivételes tehetségű magyar kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. A díjjal az adományozók azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő váljon ismertté és elismertté. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölték a díj alapítói az MTI-vel. Csapó, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Orvosi Vegytani Intézetének…

Olvass tovább>>

Egészség Hídja: a mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának

~

A mammográfia az egyetlen biztos módja a mellrák korai kimutatásának, ezért nagyon fontos, hogy az érintett, 45-65 éves nők eljárjanak az éves szűrésekre – közölte az Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen Egyesület elnöke. Vass László kiemelte, a szűrések eredményességét jól mutatja, hogy az utóbbi néhány évben 14 százalékkal emelkedett a korai stádiumú, 15 milliméter alatti daganatok észrevételének száma. Az időben észrevett emlőrák pedig gyógyítható, így az már inkább hosszantartó, mint közvetlenül és súlyosan halálos betegség – tette hozzá. Tudatta, a kötelező éves szűrésre járók számának országos átlaga ugyan meghaladta az ötven…

Olvass tovább>>

Eltávolítják a mesterséges zátonynak szánt mérgező autógumikat a francia vizekből

~

Eltávolítják a mesterséges zátonynak szánt autógumikat a dél-franciaországi part menti vizekből, mert kiderült, hogy mérgező anyagokkal szennyezik a környezetet. A több mint egymillió euróba kerülő műveletet a Michelin gumiabroncsgyártó vállalat, valamint a francia állam fedezi – írta a BBC hírportálja. A kiemelést végző búváregységek munkáját egy hajó is segíti. Az egyik helyi halászegyesület vezetője, Denis Genovese szerint néhány hal ugyan úszkálgatott a gumik körül, de „egyetlen faj sem vetette meg a lábát a területen”. Az 1980-as években 25 ezer gumiabroncsot süllyesztettek el a tengerbe a Francia Riviérán fekvő Cannes és Antibes között,…

Olvass tovább>>

Befejeződött a 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny

~
innováció

A Magyar Innovációs Szövetség 27. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma az M5 csatorna közreműködésével, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával. A 2017. nov. 28-i határidőre 106 pályázatot küldtek be a középiskolás fiatalok, míg a március 31-i határidőre, a 69 második fordulóba jutott pályázatból 57 pályamunkát dolgoztak ki. A legnépszerűbb szakterületek, az informatika, a kémia-biokémia, illetve a műszaki jellegű témák voltak. A bírálóbizottság 2018. április 26-án, testületileg választotta ki a 2018. év legtehetségesebb fiataljait, akik június 5-én és 6-án…

Olvass tovább>>

Több mint egymilliárd forint műtét közbeni rákdiagnosztika fejlesztésre

~
műtét

Több mint 1,2 milliárd forintot kaptak a műtét közbeni rákdiagnosztika fejlesztésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói és innovációs partnerei – közölte az akadémia. A közlemény szerint az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának kutatói és innovációs partnereik egy olyan diagnosztikai rendszer kifejlesztésére nyertek el több mint 1,2 milliárd forintot, amellyel a részletes szövettani vizsgálat a műtét közben elvégezhető, és az így kapott információk már ott helyben, a műtét alatt segíthetik a sebész döntéseit. A rendszer a legfrissebb kutatási eredményeket egyesíti – szerepet kap benne a kvantummechanika eredményeire épülő nemlineáris lézerpásztázó mikroszkópia, egy…

Olvass tovább>>

Sikeres volt a japán szonda apró rovereinek landolása az aszteroidán és már és képeket is küldtek

~

Sikeresen landoltak a Ryugu aszteroidán a japán Hajabusza-2 kis kutatóroverei, és már képeket is küldtek a Földre – számolt be róla a BBC. A két apró rover, amely a Hajabusza-2 szondáról vált le pénteken, az egy kilométer átmérőjű Ryugu aszteroidát vizsgálja. „Mindkét rover jó állapotban van” – erősítette meg szombaton Twitter-üzenetben a japán űrhivatal (JAXA) hozzáfűzve még, hogy már adatokat és képeket is küldtek. A két, „sütisdoboz-méretű”, egykilós műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet, mielőtt nagyobb kutatóműszereket bocsátanak a Ryugu felszínére. A Hajabusza-2 júniusban érkezett meg…

Olvass tovább>>

A sejtek működését befolyásoló új módszeren dolgozik Buzsáki György agykutató

~

Az agysejtek működésének befolyásolását lehetővé tevő új módszeren dolgozik Buzsáki György (képünkön) agykutató. A Nature, a Science és a Neuron című tudományos folyóiratokban publikáló tudós elsősorban az agykéreggel és kiemelten a hippokampusszal, valamint az agyhullámokkal és az agy megismerő funkciójával foglalkozik. Kutatja az idegrendszer működését, például azt, hogyan lehet az idegrendszert helyre hozni alvás közben, valamint új módszerek kifejlesztésén dolgozik, többek között a depresszió és az epilepszia gyógyíthatóságáért. „Harminc évvel ezelőtt egy depressziós ember halálra volt ítélve” – mondta el a műsorban a kutató, hozzátéve, hogy ma már a depressziós…

Olvass tovább>>

A darazsakat utáljuk, a méheket szeretjük, pedig egyformán hasznosak

~

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány. Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan”, ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen” változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt” rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt.…

Olvass tovább>>

Ajjaj… öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

~

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte – mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet. Nagy István (képünkön) hozzátette: a kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. Emlékeztetett arra: 2014-ben azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsenek, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok…

Olvass tovább>>

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján

~

Először észleltek porvihart a Titánon, a Szaturnusz holdján. Így a Titán a Naprendszer harmadik égiteste a Föld és Mars után, amelyen porviharokat figyeltek meg. Az amerikai űrügynökség, a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információk alapján tett felfedezésről a tudósok a Nature Geoscience című tudományos lapban számoltak be. „A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat” – mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza,…

Olvass tovább>>

Magyar siker a napelemes autók európai versenyén

~

Harmadik lett a kecskeméti Neumann János Egyetem hallgatóinak napelemes autója az elektromos autók legnagyobb európai versenyén, a European Solar Challenge-en, amelyen az idén 18 egyetemi csapat állt rajthoz. A hétvégén Belgiumban megrendezett versenyen az egyetem oktatói és hallgatói által épített MegaLux összesen 878 km-t tett meg 24 óra alatt, kizárólag elektromos meghajtással. A dobogós teljesítmény elérésben a kecskeméti fiatalokat a Bridgestone Magyarország Kft. segítette, amely kifejezetten a versenyre tervezett, ultrakönnyű és kis gördülési ellenállású abroncsokat szállított a kocsihoz. A kecskeméti Neumann János Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai karának csapata által…

Olvass tovább>>

Magyar részvétel az Orion űrhajó Hold körüli repülésének programjában

~
Orion űrhajó

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) munkatársai meghívást kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjában működő Űrdozimetriai Kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival veszt részt a tudományos programban – közölte Hirn Attila, az Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője. A kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a napokban a NASA MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérletében való részvételre. A kísérletben az űrhajósok helyére egy-egy antropomorf – azaz emberszerű…

Olvass tovább>>

Sikeresen tesztelték az űrszemetet összeszedő hálót az űrben

~
hulladék

Sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót a világűrben, a Föld felett több mint háromszáz kilométerre. A háló kipróbálása egy tesztsorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő fémhulladékok begyűjtésére – olvasható a BBC hírportálján. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat. A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt. „Úgy…

Olvass tovább>>

Légszennyező részecskéket mutattak ki brit anyák méhlepényében

~

Légszennyezésből származó apró szemcséket mutattak ki brit anyák méhlepényében a kutatók, elsőként szolgáltatva közvetlen bizonyítékot arról, hogy a légszennyező részecskék képesek a várandós nők szervezetén áthaladva a méhlepényt is elérni. A szennyezett levegő magzatokra gyakorolt káros hatását egyre több bizonyíték támasztja alá, azonban a pontos mechanizmust egyelőre nem ismerik – írta a The Guardian honlapja. A londoni Queen Mary Egyetem kutatói most a brit fővárosban élő anyákat vontak be a tanulmányukba, amely során mikroszkopikus koromszemcséket mutattak ki minden alany méhlepényében. „A várandós és nem várandós nőknek egyaránt érdemes elkerülniük a nagyon…

Olvass tovább>>

Novák Blanka különdíjat kapott az EU Fiatal Tudósok Versenyén

~

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó versenyt, a Fiatal Tudósok Versenyét — melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok — az idén szeptember 14. és 19. között Dublinban rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2017/2018. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette: Matányi Marianna és Kákonyi Marcell (Tudja-e a jobb szem, mit csinál a bal kéz?),…

Olvass tovább>>

Palkovics szerint az unió következő költségvetésének a kutatást és a digitalizációt kell szolgálnia

~
Palkovics László

Az EU következő költségvetésében a kutatás-fejlesztést, a digitalizációt és a kohézió erősítését kell előtérbe állítani – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Rámutatott: azok a kihívások, amelyekkel az uniónak szembe kell néznie, leginkább a technológiai fejlődésből következnek, ezért meg kell erősíteni az innovációs kutatási képességet. Günter Oettinger, az Európai Bizottság költségvetésért és emberi erőforrásokért felelős biztosa a sajtótájékoztatón kiemelte: a tagállamoknak meg kell érteniük, hogy Nagy-Britannia kilépése miatt csökkennek az EU forrásai, így kevesebb uniós pénz áll majd rendelkezésre a kohézióra is. Palkovics magyar újságíróknak elismételte, a magyar kormány…

Olvass tovább>>

Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése segíthet a kártevő megállításában

~

Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat élettér-pusztítását – írta a BBC. A Dél-Amerikában honos kétéltű gyorsan szaporodó kártevővé vált, amióta az elmúlt évszázadban a világ más területeire is eljutott. Ausztráliában gyorsan elterjedt és az őshonos vadvilág pusztításába kezdett. Ausztrál szakértők szerint a örökítőanyag térképvázlata fontos lépés az állat térnyerésének megállítására irányuló harcban – írja a BBC. Rick Shine, a Sydney-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a DNS szekvenálása révén jobban megérthetik az örökítőanyagot és az eddigieknél sokkal több dolgot tudnak tenni az állat féken tartása érdekében. A…

Olvass tovább>>

Egyre gyakoribbak a rendkívül súlyos áradások az Amazonason

~

Egyre gyakoribbak a helybeliek megélhetését és egészségét veszélyeztető katasztrofális áradások az Amazonas folyón a klímaváltozás következtében: míg az elmúlt száz év első felében húszévente fordultak elő, az utóbbi időszakban már négyévente – figyelmeztettek a jelenséget vizsgáló tudósok. Az Amazonas vízszintjét egy brazil kikötőben, Manusban több mint száz éve regisztrálják. Ezeknek az adatoknak az elemezése mutatott rá, hogy milyen gyakorivá váltak a pusztító áradások a folyón. „Az áradásoknak katasztrofális hatása van a helyi lakosságra, a felduzzadt folyó ugyanis szennyezi az ivóvizüket és lerombolja a házaikat” – mondta el Jonathan Barichivich, a…

Olvass tovább>>