Hónap: 2018 január

Az elevenszülő gyík az év hüllője 2018-ban Magyarországon

~

Az elevenszülő gyíkot választotta a 2018-as év hüllőjének a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya. A Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaja úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke százezer forint – áll az MME közleményében. A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel a Föld legészakabbra hatoló hüllője. Magyarországon…

Olvass tovább>>

Az újrahasznosításra hívja fel a figyelmet a Világítástechnikai Társaság pályázata

~

Világíts rá! címmel hirdetett pályázatot a Világítástechnikai Társaság, hogy felhívja a figyelmet a lámpák és világító testek (izzók, fénycsövek) szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára – jelentette be Nagy János, a társaság elnöke. Kovács Béla, az e-hulladékok szervezett gyűjtésének és hasznosításának koordinációjával foglalkozó Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy európai uniós előírás és kormányrendelet is szabályozza az elektronikai, a világítástechnikai termékek gyűjtését. A gyártóknak, a forgalmazóknak kötelező a hulladék visszavétele, az összegyűjtött hulladékot hasznosítaniuk kell. Ebben nyújt segítséget az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. A társaság 191 ilyen jellegű céggel…

Olvass tovább>>

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp

~

Az univerzum legrégebbi ismert galaxisáról készített különlegesen közeli képeket a Hubble-űrteleszkóp. A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már. A felvételt a gravitációs lencse nevű természetes jelenség felnagyította, így korábban nem látott részletességű képet kaptak a tudósok. Az ilyen űrbéli objektumok általában csak apróbb vörös pontokként jelennek meg a nagy teljesítményű teleszkópokon. A csillagászatban a távolság és a kor összefüggő jellemzők, a fénynek ugyanis hosszú időre van szüksége, míg megteszi az űrben ezt a hatalmas távolságot, így a kutatók most azt látják, milyen…

Olvass tovább>>

A diákolimpia legsikeresebb iskoláit és testnevelő tanárait díjazták

~

A 2016/17-es tanév diákolimpiai rendezvényein legkiemelkedőbben szerepelt köznevelési intézményeket díjazta a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ). A Magyar Tudományos Akadémia épületében megtartott ünnepségen Szabó Tünde sportért felelős államtitkár hangsúlyozta, hogy a testnevelők munkája azért fontos, „mert az ő kezükben vannak a jövő büszkeségei”. Egyúttal köszönetet mondott a pedagógusoknak, tanároknak és edzőknek azért az áldozatos munkáért, amellyel a háttérből segítették hozzá a diákokat a kiemelkedő eredmények eléréséhez. Hozzátette: „a diákolimpiának köszönhetően az idei tanévben immár 31. alkalommal kerül előtérbe a teljes körű iskolai sporttehetség-gondozás, amely jelentős mértékben hozzájárul a jövő sportnemzedékének kineveléséhez”.…

Olvass tovább>>

Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert

~

Az immunrendszer hasonlóan reagál a magas zsír-, cukor- és kalóriatartalmú étrendre, mint a bakteriális fertőzésekre, a szervezet védekező rendszere hosszú távon támadóvá válik a Bonni Egyetem kutatónak tanulmánya szerint. A német szakemberek azt is kimutatták, hogy az egészséges étrendre való áttérés után még hosszan jelentkezhet ez az immunválasz. Ezek a hosszú távú változások vezethetnek el az érelmeszesedés és a cukorbetegség kialakulásához, amelyek a nyugati társadalom étrendjével összefüggő betegségek. A Cell című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók egereket fogtak „nyugati étrendre”, amely sok zsírt, cukrot és kevés rostot tartalmazott. Az…

Olvass tovább>>

Legalább 200 millió éve élnek lepkék a Földön

~

Már legalább kétszázmillió éve élnek lepkék a Földön – derítette ki egy amerikai-német-holland kutatócsoport németországi ősi kőzetekben talált kitinpikkely-fosszíliák elemzése alapján. Felfedezésük feltárja, hogy a korábban véltnél hetvenmillió évvel korábban éltek pikkelyesszárnyúak bolygónkon – adta hírül a BBC News. A porszem nagyságú kitinpikkelyek – más néven hímpor – a lepkék szárnyait borítják, innen kapta a rend latin nevét – Lepidoptera. Az ősi kitinpikkelyek elemzéséből kiderült az is, hogy azok néhány olyan molylepke- és lepkefajé, amelyek még ma is élnek és hosszú pödörnyelvük van a nektár kiszívásához. „Felfedezésünk a szívószervvel bíró rovarok…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

~

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Intelligens szervokormányt fejleszt a Draspó-Tempo Kft.

~

Közel 400 millió forintból, 191 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással fejleszt nagyméretű haszongépjárművekbe beépíthető intelligens szervokormányt a Draspó-Tempo Kft. szigetszentmiklósi üzemében – közölte a társaság. A társaság tájékoztatása szerint egy olyan intelligens szervo-kormányművet fejlesztenek, amely figyelmezteti a vezetőt, ha járműve kisodródik a menetsávból, szükség esetén pedig képes a sáv elhagyására is. Emellett figyeli a járművezetőt is, alacsony aktivitási szint mellett a rendszer először figyelmeztető jelzést ad, majd ha azt érzékeli, hogy a vezető továbbra sem korrigál, akkor beavatkozik. A szervokormány tehergépkocsikba, nyerges vontatókba és járműszerelvényekbe, valamint autóbuszokba…

Olvass tovább>>

Megfejtették, hogyan hódították meg a Földet a virágos növények

~

Amerikai tudósok megfejtették, hogy hódították meg a Földet a virágos növények, melyek a ma élő növények 90 százalékát teszik ki – számolt be a BBC. A régmúlt időkben legyőzték a toboztermőket és a harasztokat, ám sokáig rejtély maradt, hogy sikerült dominanciára törniük. A PLoS One online tudományos lapban megjelent friss tanulmány szerint a genom mérete a döntő, minél kisebb, annál jobb. „A sikert a sejt méretére lehet visszavezetni, vagyis arra, hogy hogyan lehet kis sejtet építeni úgy, hogy minden, az élethez szükséges tulajdonság megmaradjon” – mondta Kevin Simonin, a San Franciscó-i…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

~

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>

Székelyhidi László matematikus elnyerte a 2018-as Leibniz-díjat

~

Székelyhidi László (képünkön) matematikus elnyerte a német „Nobel-díjnak” is nevezett Leibniz-díjat, amellyel 2,5 millió eurós (mintegy 750 millió forintos) pénzdíj is együtt jár – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A közlemény szerint a Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözőbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig. „A kutatási témám a parciális differenciálegyenletek területébe tartozik, ezen belül főleg a rugalmasságtani és a hidrodinamikai egyenletek matematikai elméletéhez. A díj indoklása kiemeli a hidrodinamikában különösen fontos szerepet betöltő Euler-egyenletrendszerrel kapcsolatos munkásságomat: 1949-ben Lars Onsager…

Olvass tovább>>

Brüsszel egymilliárd euróból fejlesztené az európai szuperszámítógép-kapacitást

~

Egymilliárd eurót fordítana az Európai Bizottság (EB) az európai szuperszámítógép-kapacitás fejlesztésére, a cél a világszínvonalú infrastruktúra mielőbbi kiépítése a kontinensen – jelentette be a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint az EU a jelenlegi költségvetési keretből 486 millió euróval fogja támogatni a nagyteljesítményű számítástechnikai kapacitás bővítését, és ehhez hasonló mértékű hozzájárulás várható az uniós tagállamoktól és a társult országoktól, így 2020-ig összesen egymilliárd eurós közbefektetésre lehet számítani. Leszögezték: a lépés döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdasági függetlensége szempontjából, az európai tudósok és cégek ugyanis az infrastruktúra elégtelensége miatt egyre inkább…

Olvass tovább>>

Az első cigarettát elszívók kétharmada naponta rá fog gyújtani

~

Az első cigarettát elszívók kétharmada naponta rá fog gyújtani, ha csak ideiglenesen is – állapította meg egy új tanulmány. Brit, amerikai, ausztrál és új-zélandi adatok elemzésével azt találták, hogy az emberek 60.3 százaléka kipróbálta a dohányzást, közülük 68,9 százalékra becsülték azok arányát, akiknél napi szokássá vált a cigarettázás – olvasható a BBC híroldalán. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a cigaretta „jelentős vonzerővel” hat a fogyasztóra már egyetlen alkalom után is. A Nicotine and Tobacco Research című szaklapban közölt metaanalízis eredényei 2000 és 2016 között végzett felméréseken alapulnak, ezekben mintegy…

Olvass tovább>>

Tavaly okoztak a legtöbb kárt a természeti katasztrófák Amerikában

~
Föld hőtérkép

Tavaly okoztak a legnagyobb anyagi kárt a természeti katasztrófák az Egyesült Államokban az Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) friss adatai alapján. A 2017-es rekordmagas anyagi veszteség 360 milliárd dollárra (93 ezer milliárd forint) rúgott, ami több mint kilencvenmilliárddal több az előző rekordév, 2005 kárainál – idézte a BBC hírportálja. Tavaly 16 olyan esemény volt, köztük a Harvey és az Irma hurrikán érkezése, melyek egyenként egymilliárd dollárnál nagyobb veszteséget okoztak. A NOAA megerősítette, hogy 2012 és 2016 után a tavalyi volt a harmadik legmelegebb év az Egyesült Államokban a meteorológiai mérések 1895-ös…

Olvass tovább>>

Túlélte a szétválasztást a Gázai övezetben született sziámi ikerpár

~

Sikeres szétválasztó műtét hajtottak végre szaúdi orvosok egy Gázai övezetben született palesztin sziámi ikerpáron. A hasuknál és a medencéjüknél összenőtt lányokat, Faraht és Hanínt, a rijádi Abdallah királyi Gyermekkórházban vetették alá az életmentő beavatkozásnak. A műtétet megelőzően az ikreknek egy-egy saját és egy összenőtt lába, de külön szíve és tüdeje volt – írta a BBC News. A tavaly októberben világra jött kislányokat először Jordániába, majd decemberben Szaúd-Arábia szállították az édesapjukkal együtt, mivel Gázában nem lett volna lehetőség a szétválasztásukra. A Saudi Press Agency (SPA) állami hírügynökséghez eljuttatott közleményükben az orvosok sikeresnek…

Olvass tovább>>

A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai

~
búza

Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek jelentős szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az MTA közleménye szerint jelenleg az emberiség kalóriaigényének körülbelül felét néhány gabonafajta biztosítja, amelyek közül kulcsszerepet játszik az árpa, a búza, a kukorica és a rozs. E növények jelentős hozamnövekedést mutattak az 1960-as években kezdődött, úgynevezett zöld forradalom során. Azonban, mint írják, a termésátlagok emelkedése a Föld egyes jelentős gabonatermő régióiban megtorpant, vagy…

Olvass tovább>>

Kerékpározzunk nyugodtan, nincs veszélyben a férfiasságunk

~

A kerékpározás nem károsítja a férfiak szexuális egészségét egy új tanulmány szerint, amelyben futók, úszók és kerékpárosok adatait hasonlították össze. A kutatás eredményei ellentmondanak a korábbi tanulmányoknak, melyek szerint a kerékpározás negatívan hat a férfiak szexuális és húgyúti egészségére – írta a BBC hírportálja. A kutatók szerint „az előnyök számosabbak a hátrányoknál”, a kerékpáros munkába járás például „felére csökkenti a rák kockázatát”. A kutatók 2774 brit, kanadai, ausztrál és új-zélandi kerékpáros, valamint 539 úszó és 789 futó adatait vizsgálták meg kérdőívek alapján, melyekben szexuális és húgyúti egészségükről számoltak be. A három…

Olvass tovább>>

Mészáros: az EESZT bevezetése az egészségügyi ellátás új dimenzióját nyitotta meg

~

A novemberben elindított elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) rendszer az egészségügyi ellátás egy új dimenzióját, és ezzel együtt az adatok gyűjtésének, feldolgozásának és az ezzel kapcsolatos lehetőségek tárházát nyitotta meg – közölte az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár. Mészáros János a Demográfia és egészségpolitika című tudományos programon elmondta: az e-recept bevezetése egy olyan komfortfokozó intézkedést célzott meg, amely a gyógyszerfelírás és -kiadás folyamatát új funkciókkal bővíti. Az e-beutalóval pedig lehetővé válik a befogadó intézmény kiválasztása. A digitális képtovábbítás és távkonzílium, az eseménykatalógus, az e-profil kapcsán megjegyezte, mind olyan intézkedés,…

Olvass tovább>>

Egy haldokló csillagot ábrázolhatnak hatezer éves kőkarcolatok Kasmírban

~

Egy szupernóva valaha felfedezett legrégebbi ábrázolása lehet egy 6000 éves himalájai kőkarcolat, amelyről négy évtizeden át úgy vélték, hogy egy vadászjelenetet ábrázol. A rajzon látható két égi objektum azonban felkeltette indiai csillagászok érdeklődését. Az Indian Journal of History of Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kifejtették elméletüket, amely szerint a Himalája kasmíri térségében talált kőkarcolat egy szupernóva, vagyis egy haldokló csillag utolsó robbanásának ábrázolása. A régészek csaknem fél évszázada találták a kőbe vésett rajzolatot a Kasmírban lévő Burzahama lelőhelyen, ahol időszámítás előtt 4300 körülre tehető a legrégebbi település léte.…

Olvass tovább>>

Elhunyt Ötvös László Széchenyi-díjas vegyész

~
laboratórium, kémcső

Életének 89. évében elhunyt Ötvös László professzor, Széchenyi-díjas vegyész, a szerves kémia kutatója, a hazai bioorganikus kémia egyik megalapozója – közölte a II. kerületi önkormányzat. Ötvös 1929-ben született Pécsett. 1953-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, amelynek szerveskémiai intézetében aspiráns, majd adjunktus. 1958-tól az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet osztályvezetője, majd tudományos igazgatóhelyettese és tanácsadója volt. 1960-ban megkapta a kémiai tudományok kandidátusa, majd 1966-ban a kémiai tudományok doktora fokozatot. 1966 és 1968 között az MTA Sztereokémiai Kutatócsoport igazgatójaként dolgozott. Tudományos munkásságát 1952-ben kezdte. Kifejlesztette a radioaktív vegyületek szerves kémiáját Magyarországon. Felismerte…

Olvass tovább>>