A gyengéd simogatás csökkenti a kisbabák fájdalomérzetét egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC honlapja ismertetett. Az Oxfordi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói 32 kisbaba agytevékenységét vizsgálták, amikor vért vettek tőlük. A kisbabákat két csoportra osztották, a gyerekek felét a vérvétel előtt gyengéden simogatták egy puha kefével. Ebben a csoportban a kicsik 40 százalékkal kevésbé érezték a fájdalmat, agytevékenységük alapján. „A tapintásnak úgy tűnik fájdalomcsillapító hatása van, ráadásul mellékhatások nélkül” – összegezte a kutatás tapasztalatait a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Rebeccah Slater (képünkön). A kutatók…
Olvass tovább>>Év: 2018
Három periódusban érkezik a magány
Egy új kutatás szerint különösen életük három periódusában érzik magukat magányosnak az emberek: húszas éveik végén, ötvenes éveik közepén és nyolcvanas éveik végén. Az International Psychogeriatrics folyóiratban publikált tanulmány kutatóit is meglepte az eredmény, elsősorban azért, mert a kutatásban részt vevők háromnegyede panaszkodott magányosságra, akadtak, akik mérsékelten érzékelték az egyedüllétet, mások viszont nagyon egyedül érezték magukat. A kutatók a felmérés előtt legfeljebb a résztvevők egyharmadától várták azt a választ, hogy magányosnak érzik magukat – ismertette a CNN a honlapján. „Tudnunk kell, hogy a magányosság szubjektív élmény. A magányosság nem azt…
Olvass tovább>>A végtagpótlásban is segíthet a mesterséges intelligencia egy kutató szerint
A művégtagok következő fejlesztési állomása az lehet, ha a bonyolult, izmokhoz kötött érzékelő rendszerek szerepét mesterséges intelligencia veszi át – mondta Lévay György informatikus mérnök. A robottechnológiát használó művégtagok ma még inkább látványosak, mint hasznosak, fejlődésük azonban folyamatos – mondta Lévay.
Olvass tovább>>Polgár Judit: a sakkot az oktatás is sokoldalú készségfejlesztőként használhatja
A sakk nem csupán játék és sport, hanem sokoldalú készségfejlesztő eszköz is, lehetőségeit ezért az oktatásban is érdemes kihasználni – mondta Polgár Judit (képünkön). A sakknagymester hangsúlyozta, hogy a sportág játékos és kreatív módon ösztönzi a gyermekeket a hasznos, más tantárgyakban és az élet számos területén is alkalmazható tudás megszerzésére. Utóbbi – tette hozzá – azért is vitathatatlan, mert a sakk találmányok létrejöttét ösztönzi, tudományos modelleket ihlet, segíti a mesterséges intelligencia fejlesztését. A gyerekeket összefüggések megértésére sarkallja, amikor megtanítja nekik, hogy a 64 mezőn minden figura egyedi értékkel bír, egymással…
Olvass tovább>>Fényszennyezés csökkentésével kapcsolatos kutatások is zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában
Csaknem egymilliárd forintos uniós támogatással olyan kutatások zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, amelyek eredményeit felhasználva energiatakarékos módon csökkenteni lehet a közvilágítás által okozott fényszennyezést – közölte az egyetemi központ. Az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem konzorciumi közreműködésével folyó tudományos projekt kutatóinak javaslatai alapján nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert fejlesztettek ki a Somogy megyei Bárdudvarnokon és a Borsod megyei Répáshután, így a két település egyfajta gyakorlati „laboratóriumként” működik a kutatók számára. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint a hideg fehér világítás káros nemcsak a környezetre, de az…
Olvass tovább>>Elhelyezte első mérőműszerét a Mars talaján az InSight amerikai űrszonda
Elhelyezte első mérőműszerét az InSight amerikai robotgeológus űrszonda a marsi talajon, a kutatók szerint ezzel újabb mérföldkövéhez érkezett a misszió. Az űrszonda új fotóin látható a vörös bolygó felszínén álló szeizmométer, rézszínű borítását halványan világítja meg a marsi napfelkelte. „Az InSight a reméltnél is pontosabban hajtja végre a menetrend szerinti programot. Csodálatos karácsonyi ajándék számunkra, hogy biztonságban a talajra helyezte a szeizmométerét” – idézte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai laboratóriumában dolgozó Tom Hoffmant, a projekt vezetőjét. Az űrszonda november 26-i landolása óta a kutatók azon dolgoztak, hogy elhelyezzék a…
Olvass tovább>>Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát
Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában.…
Olvass tovább>>Nem létezik egyetlen optimális emberi étrend
Nincs egyetlen optimális emberi étrend egy új kutatás szerint, amely mai vadászó-gyűjtögető közösségek étkezését vizsgálta, akik teljesen eltérő táplálékaik ellenére kitűnő emésztésnek örvendtek. A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend – írta a The New York Times online kiadása. Az Obesity Revierws című szaklapban megjelent tanulmány készítői több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta. Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek. Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár…
Olvass tovább>>Sejtterápiás kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen
Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással – közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre. A fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megteremteni sejtterápián alapuló megoldások vizsgálatához szükséges műszeres laboratóriumi hátteret. A korszerű módszerek megismertetése emellett hozzájárul a kutatói utánpótlás megteremtéséhez, valamint eredményesebben, hatékonyabban tudnak gyógyítani különféle betegségeket –…
Olvass tovább>>Magyar fejlesztésű okos minilabor rövidítheti le a betegek kivizsgálását
Már kétszázat legyártottak abból a magyar fejlesztésű okos minilaborból, amelynek segítségével egy háziorvos, mentőorvos vagy sürgősségi orvos is képes helyben olyan vérvizsgálatokat végezni, amelyekhez korábban komplett laboratóriumi analízisre volt szükség – mondta Zettwitz Sándor, a fejlesztést végző cég ügyvezető-tulajdonosa. Hozzátette: ezáltal mind a beteg, mind a kezelőorvos rengeteg időt és energiát megspórol az állapotfelmérés, vagy a diagnózis felállítása során, ami adott esetben életeket is menthet. Elmondta: SmartTester nevű hi-tech orvostechnológiai eszköz egyelőre a diabétesz, a szív- és érrendszeri rendellenességek, illetve a test gyulladásos állapota kapcsán képes vizsgálatokat végezni. A tervek…
Olvass tovább>>A virágok ötvenmillió évvel korábbról származnak egy kínai tanulmány szerint
Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat. Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan…
Olvass tovább>>Megállapodtak az EU intézményei a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szabályokról
Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. Elisabeth Köstinger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria környezetvédelmi minisztere „mérföldkőnek” nevezte a hajnalig tartó, 12 órás tárgyalásokat követően tető alá hozott egyezséget. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a…
Olvass tovább>>Donald Trumpról neveztek el kétéltűt, amely a homokba dugja a fejét
Donald Trumpról nevezett el egy újonnan felfedezett férget egy brit cég, amely az amerikai elnök klímaváltozással szembeni struccpolitikája és a teremtmény föld alatti életmódja között lát párhuzamot. A Panamában felfedezett állatot a londoni EnviroBuild cég vezetője keresztelte el Dermophis donaldtrumpinak, miután csaknem 20 ezer fontért (7 millió forint) megszerezte a névadás jogát egy aukción – írja a BBC hírportálja. „A Dermophis donaldtrumpi különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, és fennáll a veszélye, hogy kipusztul névrokona éghajlat-politikájának következményei miatt” – mutatott rá közleményében Aidan Bell, a vállalat társalapítója. A kicsi, vak teremtmény a…
Olvass tovább>>NKFI: sikeresek az idei innovációs pályázatok
Sikeresen zárultak az idei innovációs pályázatok, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) pályázatain a meghirdetettnél nagyobb összeghez, összesen csaknem nyolcvanmilliárd forinthoz jutottak a jelentkezők – közölte az NKFI Hivatal elnöke. Birkner Zoltán elmondta, hogy a támogatás kétharmada vállalati kutatásokhoz, egyharmada pedig felfedező kutatásokat végző kutatókhoz és kutatócsoportokhoz került. Utóbbiak közül csaknem minden harmadik, a vállalatok közül pedig majdnem minden második pályázó sikeresen szerepelt a kiírásokon – tette hozzá. A pályázati keret túllépését – mint mondta – az tette lehetővé, hogy az NKFI Hivatalt felügyelő Innovációs és Technológiai…
Olvass tovább>>Elsőként az MTA elnöke kapta az európai tudományos akadémiák új díját
Lovász László (képünkön) matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz – olvasható az MTA közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította. Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban…
Olvass tovább>>Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…
Olvass tovább>>Gyerekrajzokat is visz a Holdra az izraeli űrszonda
Gyerekrajzok Holdra juttatását is tervezik az Izraelben készülő, várhatóan jövő év elején induló űrszondával – jelentette a Jediót Ahronót honlapja, a ynet. A Holdra szánt időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. A SpaceIL-t vezető Idó Antebi a lapnak elmondta, hogy az időkapszula a Holdon marad az űrjármű küldetésének végeztével. Mivel nem tér…
Olvass tovább>>A szervezet antibiotikumai segíthetik a küzdelmet a jövő szuperbaktériumai ellen
Szegedi tudósok kutatásai szerint a szervezet antibiotikumai szolgálhatnak mintaként újgenerációs antibiotikumok fejlesztésében. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak eredményét a legrangosabb mikrobiológiai folyóirat, a Nature Microbiology közölte – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében. Mint írják, egyre gyakrabban jelennek meg híradások olyan „szuperbaktériumokról”, amelyek ellen szinte semmilyen antibiotikum nem hatásos. A jelenség oka, hogy a széleskörű antibiotikum-használat hatalmas szelekciós nyomást gyakorol a baktériumokra, így előbb-utóbb valahol felbukkan egy olyan változat, amelynek sikerül kivédenie egy adott antibiotikum hatását és így kialakul az antibiotikum-rezisztencia. Ismert ugyanakkor, hogy az emberi bőr és a…
Olvass tovább>>Százmillió éves halfogat találtak Horvátországban
Százmillió éves halfogat találtak kutatók a dél-dalmáciai Korculához közeli Postranán, az újonnan felfedezett Borovac-barlangban 35 méter mélyen – adta hírül a helyi sajtó. Branko Jalzic biológus és barlangkutató elmondta: rovarokat keresett, amikor egy furcsa alakzatot vett észre egy kitüremlésen, 35 méter mélyen a barlang bejáratától. „A tapasztalatom azt súgta, hogy fosszíliát találtam, amit később a zágrábi természettudományi múzeum munkatársai meg is erősítettek” – hangsúlyozta. Először nem voltak biztosak abban, hogy az ősmaradvány mihez tartozik, az első értékelések szerint egy uszonyos hal fogairól van szó, amely százmillió évvel ezelőtt élt, a…
Olvass tovább>>Agrárminiszter: Magyarország nagyobb részesedést kér az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból
Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból – jelentette ki Nagy István (képünkön) agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően. A miniszter nyilatkozatában kiemelte, Magyarország a kiterjedt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységének köszönhetően biomasszában kiemelten gazdag terület, ugyanakkor a biomassza kapacitásnak jelentős része még mindig kiaknázatlan. A potenciál kihasználásához elengedhetetlen az uniós kutatási és fejlesztési források igénybevétele, amelyekből jelenleg elsősorban a korábban csatlakozott, nyugati tagállamok részesednek. A kelet-közép-európai tagállamok részesedése ezekből a forrásokból mindössze tíz százalék körüli. Ezen az egyenlőtlen helyzeten mindenképpen változtatni…
Olvass tovább>>