A Nemzetközi Űrállomást bemutató panorámafelvételekkel bővült a Google Street View

A Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomáson (ISS) készített panorámafelvételekkel bővült szerdán a Google térképszolgáltatásának utcanézeti alkalmazása, a Street View, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy saját maguk fedezzék fel az űrállomás mind a 15 modulját, és megismerjék az asztronauták mindennapjait. A Google az emberrel történő első holdra szállás 48. évfordulójához időzítve jelentette meg az idén tízéves Street View első gravitáció-mentes gyűjteményét – olvasható a Google sajtóiroda MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. A Nemzetközi Űrállomás mind a 15 modulján végigkalauzoló virtuális túrán a felhasználók olyan érdekes feljegyzésekkel is találkozhatnak, mint hogy hol…

Olvass tovább>>

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutyák túlzott barátságosságának

Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának – derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói. Kutyák és farkasok genetikai jellemzőinek és viselkedési mintáinak vizsgálatával az amerikai kutatók fontos genetikai tényezőt fedeztek fel, amely a kutyák barátságos viselkedését magyarázza, ugyanez a gén játszik szerepet egy ritka rendellenességben, a Williams-szindrómában. A betegség által érintett emberek túlságosan nyitott személyiségek, igen barátságos lények, akiknek jellegzetessége a manószerű arc, a széles homlok, a lapos orca, széles ajkak, kicsi fogak. A szindróma szív-és érrendszeri, veseműködési és anyagcserezavarokat okoz. A Williams-szindrómások többségének hiányzik…

Olvass tovább>>

Fogadták a Fehér Házban a robotépítő verseny magyar győzteseit

A Fehér Házban fogadták a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium csapatát, amely elnyerte a First Global Challenge nevű nemzetközi robotépítő verseny fődíját kedden Washingtonban. A csütörtöki látogatásról Donald Trump lánya és tanácsadója, Ivanka Trump tett fel fotót Facebook-oldalára, gratulálva a győztes csapatnak „a nagyszerű munkához”. „Büszkék vagyunk rátok!” – tette hozzá az elnök lánya, aki a magyar diákok között pózol a fotón. A Fehér Házban tett látogatáson részt vett az amerikai és a csupa lányból álló afgán csapat is. Az első alkalommal megrendezett kétnapos robotépítő versenyen 150…

Olvass tovább>>

Fénykép alapján megmondja a mesterséges intelligencia, milyen alapanyagokból készült az étel

Amerikai kutatók kifejlesztettek egy mesterséges intelligenciát, amely az ételről készült fotó tanulmányozásával megmondja, milyen alapanyagokat használtak fel készítéséhez. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) szakembereinek célja, hogy az algoritmus segítsen megállapítani, mennyi kalóriát fogyasztunk az adott étellel. Nick Hynes és kollégai több tucat gasztronómiai honlap egymillió receptjével ismertették meg az algoritmust, mindegyikhez párosították a végeredmény illusztrációját. Jelen állapotában az AI 65 százalékos pontossággal kiválasztja a megfelelő receptet. A fotó alapján azt is meg tudja mondani, mi van az ételben: ha lát egy tálca süteményt, azt tudja, hogy valószínűleg lisztből, tojásból és…

Olvass tovább>>

Forgalomba kerülhet Európában a Richter antipszichotikuma

gyógyszer

Az Európai Bizottság forgalomba hozatali engedélyt adott ki a Richter új antipszichotikumára, a skizofrén felnőtt betegek kezelését célzó Reagila gyógyszerre (cariprazine), amely az Európai Unió összes tagállamára érvényes – jelentette be a Richter Gedeon Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A Richter kutatói által felfedezett cariprazine értékesítési jogait az Egyesült Államokban és Kanadában az Allergan (korábban Forest/Actavis) birtokolja. A termék Amerikában 2015 szeptemberében kapott törzskönyvi engedélyt, és 2016 márciusában Vraylar márkanéven vezették be skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére. A Richter 2016 augusztusában kizárólagos licenc-megállapodást írt alá a Recordati olasz céggel…

Olvass tovább>>

Nagyon nem lehet jó tobzoskának lenni

A tobzoskák vadászata 150 százalékkal nőtt Közép-Afrika erdőségeiben az 1970-es évektől 2014-ig – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az egyetemi kutatók és fajmegőrző szervezetek szakemberei közreműködésével, a Sussexi Egyetem vezetésével készült tanulmány szerint évente 2,7 millió tobzoskát fognak be Kamerun, a Közép-Afrikai Köztársaság, Egyenlítői Guinea, Gabon, a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság területén. Természetvédelmi szakemberek már korábban kimutatták, hogy a vadon élő állatok közük a tobzoskák kereskedelme a legelterjedtebb a világon. A közép-afrikai térséget illetően hasonló következtetésre jutott a nemzetközi kutatócsoport is, amely 14 afrikai ország 113 helyszínéről származó…

Olvass tovább>>

Egyetlen farkaspopulációra vezethetők vissza a mai kutyafajták

Egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint az érintett farkasok nagyjából negyvenezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. A New York-i Stony Brook Egyetem szakembereinek új eredményei valószínűleg felszítják a tudományos vitát arról, hogy pontosan mikor és hol váltak el a kutyák vadon élő ősüktől, a farkastól – olvasható a Physorg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint mindez nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, egy másik szerint 2500 évvel később történt Közép-Ázsiában vagy Kínában. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Az országban elsőként Debrecenben végeztek tüdőverőér-tágítást

Az országban elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában végeztek tüdőverőér-tágítást – közölte a felsőoktatási intézmény sajtóirodája kedden az MTI-vel. A nemzetközi orvoscsoport múlt hét szombaton két betegnél hajtotta végre a beavatkozást, amellyel a tüdőerek magas vérnyomását csökkentették. Mindkét páciens krónikus thromboembóliás pulmonális hipetróniában szenvedett, amely súlyos nehézlégzést, kisebb fizikai terhelhetőséget és akár eszméletvesztést is okozhat. Az első hazai ballonos pullmonális értágítást (BPA) Irene Lang professzor, a bécsi Allgemeines Krankenhaus (AKH) kórház II. Belgyógyászat-Kardiológiai osztályának vezetője és tanítványa, Christian Gerges végezte a debreceni kardiológiai és szívsebészeti klinika intervenciós kardiológusainak közreműködésével –…

Olvass tovább>>

Háromszáz évig is elélhet egy csőféregfaj a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben

A világ egyik leghosszabb életű állata az a csőféregfaj, amelynek egyedei akár 300 évig is elélnek a Mexikói-öböl hűvös mélységeiben – derült ki a The Science of Nature című folyóiratban közölt friss tanulmányból. Az amerikai Temple Egyetem munkatársaként dolgozó Alanna Durkin szerint az Escarpia laminata élettartama nagyjából 100-200 év, de akadnak olyan példányok is, amelyek a 300 éves kort is megérik. Ezek a csőférgek 1000 és 3300 méteres mélységben élnek a tengerfenékhez tapadva, hidrogén-szulfid és metánkiáramlások szomszédságában – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Mivel a kutatók nagyon keveset tudnak az…

Olvass tovább>>

Sarkkutató pár kötötte az első hivatalos brit házasságot az Antarktiszon

Antarktisz

Két brit sarkkutató kötött elsőként hivatalosan házasságot a brit antarktiszi területen egy tavaly hozott új törvénynek köszönhetően. Julie Baum és Tom Sylvester 11 éve él együtt, három éve jegyezték el egymást. A világjáró és sarki expedíciókat is vezető pár lett az első, amely egy 2016-os törvény nyomán házasságot köthetett a brit antarktiszi területen. A törvény megkönnyíti, hogy Nagy-Britanniában hivatalosan elismert házasságot kössenek az Antarktisz brit területén. A ceremóniát a hétvégén a britek által fenntartott Rothera Kutatóállomáson tartották meg, amely az Adelaide-szigeten fekszik. A szertartást a kutatóállomás vezetője és elöljárója végezte. A…

Olvass tovább>>

A nagy ragadozóknak annyi

A világ hat nagy ragadozója több mint kilencven százalékot vesztett történelmi élőhelyeiből – állítja amerikai kutatók új tanulmánya. Az etióp farkas, a vörös farkas, a tigris, az oroszlán, az afrikai vadkutya és az afrikai gepárd mind veszélybe került, ahogy az emberi települések és a gazdálkodás elfoglalta élőhelyüket. Az etióp farkasok természetes élőhelyük 99 százalékát, a tigrisek 95 százalékát veszítették el – ismertette a kutatást vasárnap a BBC News. A tudósok szerint létfontosságú a fajok megőrzése érdekében, hogy eredeti élőhelyükön újratelepítsék ezeket a ragadozókat. A Royal Society Open Science folyóiratban publikált…

Olvass tovább>>

Kolumbusz portugál származását próbálják bizonyítani tudósok

Kolumbusz Kristóf portugál származását próbálják bizonyítani portugál tudósok. A coimbrai egyetem és a lisszaboni műszaki főiskola (IST) munkatársai DNS-vizsgálatokkal próbálják igazolni Fernando Brancónak, az IST professzorának elméletét. A kutató szerint Kolumbusz valójában azonos volt egy Pedro Ataíde nevű portugál hajóssal, akiről úgy tartják, hogy 1473-ban vesztette életét egy tengeri csatában a Sao Vicente-foknál. Branco 2012-ben jelentette meg tézisét a Kolumbusz Kristóf, a portugál nemes című könyvben. Ebben több mint ötven egybeesést sorol fel a két személy életében. A tudós úgy véli: Pedro Ataíde valójában nem halt meg 1473-ban, hanem szerencsésen túlélte az…

Olvass tovább>>

Pálinkás: jelentősebb összeggel kell támogatni a fiatal kutatókat

A jelenleginél jelentősebb összeggel kellene támogatni a fiatal, 30-45 év közötti kutatókat, hogy ne külföldön építsék fel karrierjüket – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke. Pálinkás József elmondta: négyszáz kutató és kutatási pályázat nyert összesen 11,5 milliárd forint támogatást az NKFI Hivatal felfedező kutatásokat ösztönző programjában. Mint mondta, a teljes tudományos kutatási szféra kapott támogatást; az orvosbiológiai, természettudományi és mérnöki kutatások az összeg 38 százalékát kapták, 22-24 százalékát pedig a társadalomtudományi és bölcsészeti kutatások. Jelentős újdonságként említette, hogy a negyven év alatti kutatók kapták…

Olvass tovább>>

Gyász: elhunyt Marjam Mirzakani, az első nő, aki Fields-érmet kapott

Negyven évesen elhunyt Marjam Mirzakani iráni matematikus, az első – és eddig egyetlen – nő, akinek odaítélték a matematika Nobel-díjának is nevezett Fields-érmet – írta a BBC News. A Stanford Egyetem professzora a rákkal folytatott hosszú küzdelem után szombaton halt meg az Egyesült Államokban. Mirzakani 2014-ben az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményei elismeréseként kapta meg az 1936-ban alapított Fields-érmet, amelyet négyévenként ítél oda a Nemzetközi Matematikai Szövetség kettő-négy, negyven évnél fiatalabb matematikusnak. Nemcsak az első nő, de az első iráni matematikus is volt, aki megkapta az elismerést. A Stanford…

Olvass tovább>>

Alapot hozott létre a Toyota technológiafejlesztő startup-vállalkozások finanszírozására

Kockázati tőkebefektető alapot hozott létre a Toyota Motor Corp. 100 millió dollár alaptőkével startup-vállalkozások finanszírozására négy, az autóipar szempontjából kulcsfontosságú technológiai területen a Nikkei beszámolója szerint. A mesterséges intelligencia, a robotika, az önvezető járművek és a felhő-technológia fejlesztésében ígéretesnek tűnő startup- vállalkozások támogatását szolgáló befektetési alapot a Toyota mesterséges intelligencia terén végzett kutatásainak összehangolására tavaly létrehozott kutató intézete, a Toyota Research Institute (TRI) kezeli majd. A TRI a kutatások finanszírozása mellett képzéssel, személyzeti munkával és vállalkozási inkubátor-szolgáltatások nyújtásával is támogatja a startup-vállalkozásokat. A TRI öt év alatt egymilliárd dollárt szán…

Olvass tovább>>

Keleti nyitás: magyar-tatár vegyesvállalat alakult magyar termékek és technológiák exportjára

A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) alma-, szamóca- és burgonyaültetvényeket, termesztési technológiát, valamint szakértői támogatást is biztosít a Tatár Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszertermelési fejlődéséhez, ennek érdekében vegyesvállalatot hoztak létre – közölte a Magyar Nemzeti Kereskedőház. A kereskedőház közreműködésének eredményeként, a több mint egy éven át tartó előkészületet követően, az MKSZN és a Tatár Köztársaság Agrárinnovációs és Beruházási Központja (RACIN) vegyesvállalat létrehozásáról állapodott meg Kazanyban. A megállapodásnak köszönhetően az együttműködési területek még tovább bővülhetnek: a Független Államok Közössége (FÁK) – azaz a volt szovjet – tagországokban jelentős a kereslet a…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses tere: a nikkel nélkül nagy bajok lennének

A forró földmagban lévő húsz százaléknyi nikkel kulcsfontosságú szerepet játszik a Föld mágneses erőterének létrehozásában egy kutatócsoport szimulációs kísérletei szerint. A Föld mágneses terét elsősorban a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének dinamóhatása hozza létre. Csupán a vassal azonban ezt a hatást nem lehet megmagyarázni, szükséges hozzá a húsz százaléknyi nikkel is – állapították meg würzburgi és bécsi fizikusok szimulációk segítségével, kutatásukat a Nature Communications című szaklap friss száma ismertette. A mintegy hétezer kilométer átmérőjű földmag alkotja a Föld fémes belsejét. Nagyjából akkora, mint a Hold és olyan forró,…

Olvass tovább>>

Nincs új a nap alatt: ismét az ipar igényeihez kellene alkalmazkodni a kutatóknak

Közel kell hozni a tudományos kutatásokat a Magyarországon működő ipari vállalatok és vállalkozások innovációs igényeihez – mondta az MTI-nek Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke annak kapcsán, hogy a felfedező kutatási felhívások most közzétett eredményéről beszélt. „Pénz nélkül nem lehet kutatni, de a pénz önmagában nem is elegendő. Nagyon fontos, hogy a források felhasználása hatékony legyen, a valóban versenyképes fejlesztési és innovációs programok finanszírozását a kiválasztási rendszer útján kell biztosítani” – fogalmazott. Hozzátette: csak a felfedező kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan,…

Olvass tovább>>

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte

Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte – derült ki az amerikai Stanford Egyetem elemzéséből, amely szerint a magyarországi átlag 5300-5500 lépés között van. A kutatók több mint hétszázezer ember okostelefonjáról gyűjtöttek be adatokat: egy Argus nevű alkalmazás mérte a felhasználók mozgását. Ebből kiszámították, hogy a hongkongiak teszik meg naponta átlagosan a legtöbb, 6880 lépést, az indonéziaiak pedig a legkevesebb, mindössze 3513 lépést – írta a BBC News. „Ez a kutatás ezerszer nagyobb, mint az emberek mozgásmennyiségével foglalkozó bármely korábbi vizsgálat” — nyilatkozta Scott Delp, a Nature című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

Közzétették a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb képeket

Jupiter

Közzétette honlapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb és eddigi legrészletesebb képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek Juno űrszondája a hét elején minden eddiginél közelebb került a légköri képződményhez. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter gázóriás foltja egy 16 ezer kilométer széles légköri képződmény a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik. A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött…

Olvass tovább>>