Gyulladáscsökkentővel mérsékelték a szívroham és az agyvérzés kockázatát

Ízületi gyulladásra kifejlesztett gyógyszerrel először sikerült csökkenteni a szívroham és az agyvérzés kockázatát egy nagy szabású, hosszú időn át végzett vizsgálatban – számolt be róla a BBC hírportálja. A tanulmány készítői szerint ez volt a legnagyobb áttörés a koleszterincsökkentő sztatinok kifejlesztése óta. A vizsgálatban részt vevő, mintegy tízezer páciensnél 15 százalékkal csökkentették a szívinfarktus kockázatát. Olyan páciensekkel dolgoztak, akik szívrohamon estek át. Háromhavonta adtak nekik gyulladáscsökkentő gyógyszert (canakinumabot). A majdnem negyven országban végzett tesztek résztvevőit éveken át, akár négy évig is figyelemmel kísérték. A gyógyszert szedő pácienseknél – mellékhatásként –…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb „tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

tengeri szörny

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres „tengeri sárkány”, vagyis egy kétszázmillió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában – tudósított a BBC. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett rájuk figyelmes egy hannoveri múzeumban. Kapcsolatba lépett angol kollégájával, Dean Lomaxszel, aki az iktioszauruszok szakértője. „Lenyűgöző, hogy még mindig találunk újdonságot a múzeumi gyűjteményekben, afelfedezéshez ki sem kell menni…

Olvass tovább>>

Kétezer éves érmének néztek egy múzeumi szuvenírt

Kétezer éves eredeti érmének néztek egy Ciszjordániában talált réginek tűnő pénzérmét, amelyre egy nyolcéves kislány figyelt fel, de kiderült róla, hogy csak a jeruzsálemi Izrael Múzeum látogatóknak adott értéktelen emléktárgya – jelentette a The Jerusalem Post. Múlt héten a helyi és a nemzetközi média is arról számolt be, hogy a Hallel Halevy nevű nyolcéves kislány Ciszjordániában, a Halamis nevű telepesfalu mellett, egy régészeti lelőhely közelében különleges, a második szentély idejéből, kétezer évvel ezelőttről származó félsékeles pénzérmet talált a földön. A rendkívüli felfedezést még Benjámin Netanjahu miniszterelnök is Facebook-bejegyzésben üdvözölte, melyben…

Olvass tovább>>

Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden

Az anyagok felületén zajló atomi szintű folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfőn kezdődő 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science – ECOSS) – közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Tudományegyetem közös reakciókinetikai kutatócsoportjának tudományos tanácsadója a konferencia megnyitója előtt újságíróknak úgy fogalmazott, minden kémiai kutatást le lehet fordítani a felülettudomány nyelvére. Solymosi Frigyes akadémikus vezetésével Szegeden csaknem negyven éve folynak ezek az atomi léptékű kutatások, amelyek minden szennyezéstől, zavaró tényezőtől mentes körülmények között vizsgálják, hogyan zajlanak le az…

Olvass tovább>>

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga…

Olvass tovább>>

Megvan az Innováció európai fővárosa-díj tíz döntőse

Az Innováció európai fővárosa cím idei pályázatán a dán Aarhus városa, Berlin, Koppenhága, Helsinki, Nizza, Párizs, Tallinn, a finnországi Tampere, Tel Aviv és Toulouse került be a legjobb tíz közé, amelyek közül november 7-én Lisszabonban az úgynevezett webes csúcstalálkozón nevezik meg a nyertest – közölte a pályázatokat értékelő független szakértőkből álló testület választása alapján az Európai Bizottság. Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, az Innováció európai fővárosa díj inspiráló és innovatív ötleteket vonultat fel Európa-szerte. A verseny győztese egymillió eurót kap (mintegy 310 millió forint) a…

Olvass tovább>>

Végre kiszámolták a nagyvárosokban lévő fák hasznának értékét

A világ nagyvárosaiban lévő fák évente több mint 500 millió dollár értékű „szolgáltatást nyújtanak” azzal, hogy tisztábbá, élhetőbbé teszik a városi környezetet – számította ki egy nemzetközi kutatócsoport. Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva…

Olvass tovább>>

Ebola: mozgásbeli, kognitív és látási problémáktól szenvednek a túlélők

Súlyos mozgásbeli, kognitív és látási problémák sújtják a 2014-15-ös nyugat-afrikai ebolajárvány azon túlélőinek csaknem nyolcvan százalékát, akiknek egy évvel a betegségből való felépülést követően mérték fel a fizikai és mentális állapotát a kutatók. A Liverpooli Egyetem és a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen egészségi problémákkal küzd a túlélők egy csoportja 12 hónappal azután, hogy hazaengedték őket a Sierra Leone fővárosában, Freetownban működő 34 Military Hospital (MH34) klinikáról – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. A vizsgálatba 27 ebolatúlélőt, kontrollcsoportként pedig hozzájuk közel álló, de nem megfertőződött 54…

Olvass tovább>>

Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak Brazíliában

őserdő

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése. Az egyebek között aranyban gazdag 46 ezer négyzetkilométeres terület, Renca az észak-brazíliai Amapá és Pará államokban fekszik – írta a BBC News. A helyi kormány szerint Michel Temer brazil elnök rendelete ellenére a terület mindössze nagyjából harminc százalékán lehet majd bányászni, ami azt jelenti, hogy a kitermelés nem fogja érinteni a korábban is védett erdőségeket és az őslakosok földjeit. „Az intézkedés célja, hogy új beruházásokat csalogassunk a területre, növelve az ország bevételeit és…

Olvass tovább>>

Ipari célú kutatás-fejlesztési projektek nyertek 27 milliárd forintot

Összességében 27 milliárd forintnyi célzott támogatást kaptak a hazai innovációs alapból azok a vállalkozások, amelyek hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű kutatói-ipari együttműködésekben vesznek részt – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint a szóban forgó pályázati konstrukciókkal ösztönözni kívánják az együttműködést. Olyan projektek kaptak támogatást, amelyek a XXI. század gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására adnak választ üzletileg is hasznosítható kutatási eredményekkel az agrár-innováció, a digitális gyártástechnológia, a kvantumtechnológia és az agykutatás területén. A felfedező (alap)kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző versenypályázati…

Olvass tovább>>

Szeptemberben indul a magyar felnőttek képesség és kompetencia mérése

Szeptember 1-jén indul az OECD nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési programjának (PIAAC – Programme for the International Assessment of Adult Competencies) magyarországi felmérése Magyarországon – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság felzárkózása a termelékenység folyamatos növelésével, a magyar vállalkozások és a munkaerő versenyképességének javításával képzelhető el, ezért kiemelten fontos az Európai Unió (EU) által is támogatott PIAAC kompetencia-felmérés. Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára…

Olvass tovább>>

Odaítélték a Harsányi István-díjakat

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által gesztorált, közhasznú Manager Képzés Alapítvány kuratóriuma, Dobák Miklós elnök vezetésével, 2017. augusztus 25-én tartotta bírálóbizottsági ülését a MISZ székhelyén, melyen kiértékelték a Harsányi István-díjra beérkezett pályamunkákat. A pályázat a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók innovációs menedzsment ismereteinek bővítését és tudományos szintű feldolgozását hivatott díjazni. A kuratórium tagjai, hat szempont alapján a hazai és a külföldi szakirodalom felhasználása; a pályázat szerkezeti felépítése; a pályázó egyéni tevékenységére visszavezethető megállapítások; a pályamunkában szereplő javaslatok, különös…

Olvass tovább>>

Mágneses nulltér laboratórium épül Sopron környékén

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően. A projekt célja egy elektromágneses tiszta laboratórium létrehozása Fertőbozon, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely az MTA Wigner FK kihelyezett telephelye is – közölte ez MTI-vel csütörtökön az MTA CSFK. Tájékoztatásuk szerint a Zéró Mágneses tér Laboratórium (ZBL) segítségével földi körülmények között válik lehetővé…

Olvass tovább>>

Harminc millió évvel ezelőtt élt fogatlan, apró delfinfajt fedeztek fel a kutatók

Egy csaknem harmincmillió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók. Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a dél-karolinai Charleston közelében, egy folyóban bukkantak rá az állat megkövesedett koponyájára, amely alapján rekonstruálni tudták a „pisze orrú” emlős evolúcióját, pofájának jellegzetességeit, és megállapították, hogy mivel táplálkozhatott. Ironikus módon az Inermorostrum xenops a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

Parragh: az oktatási rendszernek nagy szerepe van a versenyképesség növelésében

Az oktatási rendszernek, a közoktatástól a felsőoktatásig nagy a felelőssége abban, hogy megfelelő tudással rendelkező emberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra, növelve az ország versenyképességét – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy minapi konferencián. Parragh László a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének rendezvényén hangsúlyozta, hogy a kamara régóta szorgalmazza az oktatás és a gazdaság összekötését, a tudás alapú gazdaságot, mert hosszútávon így lehet fejlődni és versenyképesnek is maradni. Meglátása szerint ehhez az oktatás mind a négy szintjén változtatásra van szükség. A leginkább érintett területnek a felnőttképzést jelölte meg,…

Olvass tovább>>

Időjárásjelentés: heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

Mars

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként – derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket. Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek. „Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen” – mondta…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag…

Olvass tovább>>

A skót malátawhisky vízzel a legjobb svéd tudósok szerint

Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb. A kérdés évszázadok óta megosztja a szeszesital rajongóit: tisztán, vagy vízzel keverve a legízletesebb a skót whisky? A svéd kutatók számítógépes szimulációval arra a megállapításra jutottak pénteken ismertetett tanulmányuk szerint, hogy vízzel hígítva jobban a felszínre jönnek az ital ízei. Szó szerint: a whiskyben lévő alkohol ugyanis a pohár vagy az üveg aljára…

Olvass tovább>>