Év: 2017

Nobel-díj: a cirkadián órával lehetett nyerni

~

Jó úton járunk, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra – mondta Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmukatársa annak kapcsán, hogy a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért kapta három amerikai tudós az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. „Jó úton járunk annak irányában, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra, miután megismertük a cirkadián óra szerkezetét, vagyis, hogy milyen óragének és órafehérjék alkotják, illetve működtetik. A Nobel-díjasok azonosították az első óragént, a per gént,…

Olvass tovább>>

Kutatási és innovációs kiválósági központot adtak át a győri Széchenyi István Egyetemen

~
Kézfogás

Kutatási és innovációs kiválósági központot adtak át pénteken a győri Széchenyi István Egyetemen, ahol elsősorban az ipari digitalizáció és a robotika területén működhetnek együtt a hazai vállalatok, vállalkozások a Magyar Tudományos Akadémiával, az egyetem oktatóival és hallgatóival, terveik, elképzeléseik kutatásában és megvalósításában. A központ a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (MTA Sztaki) vezetésével, hét év alatt megvalósuló kiberfizikai termelési rendszerek európai tudásközpontjának megalapításához kapcsolódóan jött létre. A projektre csaknem 1,8 milliárd forint támogatást kapott az MTA a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból – hangzott el a projektet bemutató…

Olvass tovább>>

Közös képzést indít a Magyar Államkincstár és a Szegedi Tudományegyetem

~
Szegedi Tudományegyetem

Közös államháztartási képzést indít a Magyar Államkincstár és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közgazdász hallgatók számára, az erről szóló megállapodást a napokban írták alá. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke kifejtette, komoly szükség van olyan pénzügyi, számviteli szakemberekre, akik rendelkeznek az államháztartás működtetéséhez szükséges ismeretekkel. Az országban elsőként Szegeden indulhat el az államháztartási képzés, amelyen a hallgatók azonnal hasznosítható, gyakorlati tudást szerezhetnek. A három féléves modult elvégző frissdiplomások nagyon könnyen el tudnak helyezkedni, válogathatnak az állások közül, éljenek az ország bármelyik részén – hangsúlyozta Dancsó József. A nyolc tantárgy közül az…

Olvass tovább>>

A perzselő hőség lesz a jellemző az európai nyarakra

~

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók. „Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója. A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fossziliáit találták meg Közép-Csehországban

~

A Burianosaurus augustai nevet kapta az a dinoszaurusz, amelynek csontjaira 2003 novemberében bukkantak Közép-Csehországban, és amelyről megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – közölte szerdán Martin Mazuch, a prágai Károly Egyetem földtani és paleontológiai intézetének igazgatója. A 94 millió évvel ezelőtt élt állat maradványait Michal Moucka amatőr gyűjtő fedezte fel 14 éve a közép-csehországi Kutná Hora városának közelében. Moucka egy elhagyott folyó menti bányában egy megkövesedett, mintegy negyven centiméter hosszú csontot talált, amelyet szakértők később a dinoszaurusz bal lábának combcsontjaként azonosítottak. A dinoszaurusz a növényevő ornithopidák (madárlábúak) alrendjéhez tartozott.…

Olvass tovább>>

Bolygóideg-stimulálással visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő féri

~
műtét

A bolygóideg stimulálásával részben visszanyerte eszméletét egy 15 éve vegetatív állapotban lévő francia férfi. Az orvosok a 35 éves férfit, aki egy gépkocsibaleset miatt került tartósan eszméletlen állapotba, egy kísérleti gyógymóddal kezelték, mellkasába idegi ingerlőkészüléket ültettek be. Egy hónap múlva a férfi már reagált az egyszerűbb instrukciókra, képes volt elfordítani fejét és szemeivel követni tudott tárgyat – adta hírül a BBC News honlapja. A bolygóideg stimulálás (VNS) nem minden agysérülésnél alkalmazható hatékonyan. Angela Sirigu, a lyoni Marc Jeannerod Kognitív Tudományok Intézetének szakembere egy igen súlyos állapotban lévő betegnél próbálta ki…

Olvass tovább>>

Kétmilliárd forintból modern implantátumok fejlesztését kezdte el egy konzorcium

~

Csont- és ízületpótló implantátumok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a következő négy évben két társaság, valamint a Debreceni és a Nyíregyházi Egyetem alkotta konzorcium, amely a kétmilliárd forint összköltségvetésű projekthez jelentős hazai és európai uniós forrást nyert el – közölte a Nyíregyházi Egyetem. A digitális gyártást támogató eszközökkel és szolgáltatásokkal, a prototípus gyártással és 3D nyomtatással, valamint a térinformatikai rendszerintegrációval foglalkozó Varinex Informatikai Zrt. által vezetett konzorciumban a két egyetem mellett a kecskeméti Kereken-Pálya Kft. vesz részt. A program során az úgynevezett Additive Manufacturing (AM) technológiával olyan implantátumok előállítása a cél,…

Olvass tovább>>

Egyetemek együttműködése sportegészségügyi kutatásokban

~
sport

A sport- és egészséggazdaság területéhez kapcsolódó ökonómiai alapkutatásokra nyert európai uniós forrásokat a Debreceni Egyetem (DE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), valamint a Széchenyi István Egyetem konzorciuma – jelentette be a sportért felelős államtitkár. Szabó Tünde kiemelte: Magyarország kormánya ezzel is támogatja a felsőoktatási intézmények együttműködését az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció terén. Hozzátette, a Sport-, Rekreációs- és Egészséggazdasági Kooperációs Kutatóhálózat létrehozása című pályázaton csaknem 941,5 millió forintot nyert a konzorcium, a programot három év alatt kell megvalósítani. A projekt célja a hazai kutatói kapacitások kutatói hálózatba történő…

Olvass tovább>>

Univerzális: már portrét is rajzol a Universal Robots új robotja

~

Áthelyez, összeszerel, tesztel és csavaroz, de újabban már a művészi oldalát is megmutatja. Nem egy ezermester kollégáról van szó, hanem egy együttműködő, más szóval kollaboratív robotról. A piacvezető dán robotgyártó vállalat, a Universal Robots újabb és újabb területeit fedezi fel a robotok alkalmazásának, amelyek teljes biztonságban dolgoznak az emberek mellett. “Egy robot, végtelen lehetőség”, vallják a Universal Robotsnál, és az igazsághoz nem is lehetnének közelebb. Az általuk kifejlesztett kobotoknak (kollaboratív robotok) több mint 150 féle különböző alkalmazhatósága van, a lehetőségeknek csak a kreativitás szabhat határt. Segítségükkel olyan, automatizálható feladatok elvégzése…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy a szükségletek vagy a vágyak mozgatják-e az irodai beszerzéseket

~

Egy szép dolog birtoklása – legyen szó akár ékszerről, könyvről vagy kozmetikumról – élvezetet okoz számunkra. Sőt, az általunk használt eszközök sokat el is mondanak rólunk: hogy milyen az ízlésünk, mit tartunk fontosnak, és hová tartozunk. Többek között ez az oka annak, hogy a márkák az élet minden területén komoly szerepet játszanak. Vajon az irodaszerek beszerzésekor is a vágyaink motiválják vásárlásainkat? A Leitz a friss tanulmányában ennek járt utána. A design és a vágy kéz a kézben járnak. Kevés olyan dolog van, amelyet szándékosan csúnyára terveznek, hacsak nem a kockázatra…

Olvass tovább>>

Kihirdették A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjait

~

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda Tóth Szilvia Zitának és Wohner Nikolettnek. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölte az MTI-vel hétfőn A nőkért és a tudományért…

Olvass tovább>>

Emelik a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat

~

Hat év után emeli kategóriánként 1 millió svéd koronával (32,6 millió forinttal) a Nobel-díjjal járó pénzjutalom összegét a svéd Nobel Alapítvány. A szervezet honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint már a megemelt, kilencmillió koronás (294 millió forintos) pénzjutalmat kapják az idei díjazottak is, akiket október másodikától kezdődően neveznek meg. A Nobel-díj összegét 2011-ben csökkentették tízről nyolcmillió koronára, hogy megerősítsék pénzügyileg az alapítványt. Bár az alapítvány pénzügyi helyzetének hosszú távú megszilárdítása további intézkedéseket igényel, mára lényegében stabilnak tekinthetők a szervezet pénzügyei – olvasható az alapítvány igazgatóságának közleményében. Az emelésről szeptember 14-iki ülésén…

Olvass tovább>>

Dán tudósok igazolták a Szent Ferenc legendájához kötődő ereklye korát

~

Dán tudósok szénizotópos kormeghatározással igazolták, hogy valóban Assisi Szent Ferenc korából származhat az a kenyeres zsák, amit több mint hétszáz évig ereklyeként őriztek az itáliai Montella melletti Folloni rendházban. A legenda szerint 1224 telén a Folloni rendház ajtajának küszöbén találták a kenyeret rejtő textilzsákot. Azon a télen Szent Ferenc Franciaországban járt, a legenda szerint egy angyal hozta a kenyeret, melynek zsákját azóta őrizte ereklyeként a kolostor. A zsákmaradványokat egy dán-olasz-holland kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Dél-dániai Egyetemen dolgozó Kaare Lund Rasmussen docens irányításával. A kutatás eredményét a ScienceDaily.com beszámolója…

Olvass tovább>>

A növényevőnek tartott dinoszauruszok olykor állatokat is ettek

~

A késő kréta korban élt hadrosauridák, más néven kacsacsőrű dinoszauruszok ürülékkövületei (koprolitjai) arra utalnak, hogy a növényevő őslények néha szándékosan állatokat, például kisebb rákokat is fogyasztottak – állapították meg a kutatók. „A növényevő dinoszauruszoknak sokkal összetettebb étrendjük volt, mint azt eddig feltételeztük, ebbe az étrendbe bizonyos állatok, köztük a rákfélék is beletartoztak, ami sokkal inkább a modern kori növényevő madarakra jellemző étrend” – mondta a vizsgálatot vezető Karen Chin, a boulderi Colorado Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy az őslények ürülékfosszíliáinak ritkasága miatt ez a peszketáriánus, vagyis a növények mellett halakat és…

Olvass tovább>>

Hatékonyabb rákkezelést alapozhatnak meg magyar kutatók kísérletei

~

Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét – olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of…

Olvass tovább>>

A neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött, mint a Homo sapiensé

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Spanyol kutatók szerint a neandervölgyi ember agya lassabban fejlődött gyermekkorban, mint a Homo sapiensé, ami azt igazolja, hogy ez a kihalt emberfaj sem állatiasabb, sem primitívebb nem volt a mai embernél. A madridi Természettudományi Múzeum tudósai Antonio Rosas professzor vezetésével végeztek kutatást. Egy neandervölgyi gyermek csontvázának elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermek agya még fejlődésben volt abban az életkorban, amikorra egy mai gyermek agya már teljesen kialakult – ismertette pénteken a Science folyóiratban közzétette tanulmányt a BBC News. Más majomfajoktól vagy primitívebb emberféléktől eltérően a Homo sapiens esetében…

Olvass tovább>>

Diagnosztikai és terápiás eljárásokat fejlesztő projektet indított a négy orvosképző egyetem

~

Több, sok embert érintő betegségcsoport diagnosztikáját és gyógyítását fejlesztő kutatási projektet indított 1,47 milliárd forintos uniós támogatással a négy orvosképző egyetem – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága. A közlemény szerint a kutatási program fő céljai a gyomor-bélrendszer, a szív-, ér- és vázizomeredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának növelése. A projekt a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások csaknem teljes vertikumát. Erre kitűnő lehetőséget ad a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködés, valamint az egyes intézményekben már ma is…

Olvass tovább>>

622 millió forinttal támogatjuk a Mercedes-Benzet

~

Letették a Mercedes-Benz gyár új képzési központjának alapkövét csütörtökön Kecskeméten, az intézmény elsősorban a duális képzésben részt vevő középiskolások és felsőoktatási hallgatók gyakorlatának helyszíne lesz. A több mint hárommilliárd forintos beruházást a magyar állam 622 millió forinttal támogatja. Az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő képzési központ alapkövének elhelyezésén Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: azzal, hogy a Mercedes-Benz gyár új oktatási központot, jövőre pedig új üzemet épít, kifejezi azt, hogy hosszú távon gondolkodik Kecskemétben, a régióban és Magyarországban is. A Mercedes magyarországi termelésének alakulása, munkavállalóinak száma, az itt gyártott autótípusok és a…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban

~

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben – bélrendszerben, bőrön, szájban – élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben – írta a ScienceDaily.com. Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. „Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket” – mondta Owen White, a…

Olvass tovább>>

A Kutatók éjszakáján is bemutatkoznak a fiatal tehetséges innovátorok

~
fiatal feltaláló

Az Ericsson Magyarország Kft., mint a Kutatók Éjszakája nagyvállalati partnere és az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny egyik szponzora idén is biztosítja a lehetőséget, hogy a 26. verseny legjobb pályamunkái bemutatkozhassanak a Kutatók Éjszakáján. A Magyar Innovációs Szövetség által, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap főtámogatásával kiírt verseny legtehetségesebb fiataljaira 2017. szeptember 29-én (pénteken), 16:00 és 23:00 között várhatóan több mint ezer látogató lesz kíváncsi a Science Parkban. A tizenéves fiatalok saját poszterek, prototípusok és egyéb szemléltető eszközök segítségével mutatják be pályamunkáikat, többek között a csapadékot író tollat,…

Olvass tovább>>