Konferencia kezdődött Nők a tudományban címmel az Akadémián

Nemzetközi konferencia kezdődött Nők a tudományban címmel a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) pénteken. A rendezvényen előadó szakértők a nők szerepének fontosságát vizsgálják a tudomány és az innováció területén, egyebek mellett arra keresik a választ, hogyan lehetséges az egyenlő hozzáférés a természettudományi egyetemek képzéseihez, a kutatások pénzügyi támogatásaihoz, vezetői posztjaihoz. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Marie Sklodowska-Curie-emlékév keretében megrendezett konferencián köszöntőjében elmondta, hogy bár nincs lényeges különbség azok között az eredmények között, amelyeket férfi és női tudósok érnek el pályájuk elején, például a doktori iskolákban a nemek aránya…

Olvass tovább>>

Hatalmas húsevő dinoszaurusz élt 200 millió évvel ezelőtt a mai Dél-Afrika területén

Egy nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült bizonyítékot találnia rá, hogy 200 millió évvel ezelőtt egy hatalmas, húsevő dinoszaurusz állt a tápláléklánc csúcsán a mai Dél-Afrika területén. A Manchesteri Egyetem, a Fokvárosi Egyetem és a Sao Pauló-i Egyetem szakembereiből álló kutatócsoport számos 57 centiméter hosszú és 50 centiméter széles, háromujjú lábnyomot fedezett fel a dél-afrikai Lesotho Maserui Kerületének egy lelőhelyén – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az úgynevezett paleofelszínbe ágyazott lábnyomok alapján a szakemberek arra következtettek, hogy az állat nagyjából kilenc méter hosszú lehetett, vagyis majdnem négyszer akkora mint az oroszlán, amely…

Olvass tovább>>

Svájci kutatók a trópusi ébenfához hasonló faanyagot fejlesztettek ki hangszerek készítésére

A veszélyeztetett, nehezen beszerezhető trópusi ébenfáéhoz hasonló akusztikus tulajdonságokkal bíró faanyagot fejlesztettek ki svájci kutatók a hegedűkészítésben kulcsfontosságú kemény ébenfa pótlására. A Swiss Wood Solutions startupcéget, amely a faanyagot kifejlesztette, a Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium (EMPA) és a zürichi Műszaki Egyetem kutatói alapították. Fenntarthatóan nevelt svájci juharfát használnak a faanyag elkészítéséhez. Az eljárásban áztatják, szárítják, majd melegen sajtolják a fát. A kész termék akusztikai tulajdonságai hasonlítanak a hegedűkészítéshez, klarinétok és oboák gyártásához használt ébenfához – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A szigorú szabályozás ellenére az ébenfa…

Olvass tovább>>

Közeleg a II. Járműmérnöki konferencia

A Miskolci Egyetemen 2018 május 23-25. között rendezi meg a II. Járműmérnöki konferenciát. A konferencia témái átfogják a járműipar teljes vertikumát. Rengeteg más mellett szó lesz az alternatív hajtásokról (hibrid, elektromos, üzemanyagcellás járművek), az autonóm és összekapcsolt járművekről (mesterséges intelligencia, IoT, alkalmazások az intelligens városokban, jövőbeni trendek és kialakuló technológiák), a fenntarthatóságról és az autóipari oktatásról (autó- és gépjárműtechnikai oktatás, duális képzés, ipari gyakorlat, oktatási segédeszközök). A részletekért kattints ide!

Olvass tovább>>

Közös kutatás-fejlesztési projektet indított a Pick és a Szegedi Tudományegyetem

Szegedi Tudományegyetem

Uniós támogatással közös kutatás-fejlesztési projektet indított a Pick és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a 2021-ig tartó program célja, hogy innovatív megoldásokat találjanak a hagyományos húsipari termékek versenyképességének javítására – jelentette ki a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója. Nagy Endre a 2,573 milliárd forint összköltségű projektet bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a Pick téliszalámi csaknem százötven éves múltra visszatekintő termék, elsőként vált hungarikummá, sok külföldinek Magyarország kapcsán ez jut eszébe. A szakember kifejtette, 1869-től az ipari fejlődés végigkíséri a gyártástechnológia korszerűsítését. Az első hetven évben a terméket csak télen állították elő, az 1939-re…

Olvass tovább>>

Kutatás- és innováció-fejlesztési program a Debreceni Egyetemen

Az intézmény eredményességének, önfenntartó képességének javítását célzó program kezdődik a Debreceni Egyetemen (DE): a Debrecen Venture Catapult Program című projektre csaknem 3,7 milliárd forint európai uniós, illetve hazai költségvetési forrást nyert a DE az Emberi Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében – közölte a program szakmai vezetője. Gémesi Zsolt közleménye szerint a projekt részét képezi a kutatási és innovációs kapacitások fejlesztése, az inkubáció, a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő tevékenységek javítása, valamint az intézmény tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő, tudásközvetítő tevékenységének erősítése. A projekt – amely 2021. szeptember 30-án zárul – egyik kiemelkedő célja…

Olvass tovább>>

Új tintával erősít a Xerox

Innovatív tinta bevezetésével bővíti az inkjet nyomtatás üzleti lehetőségeit a Xerox, Számos kereskedelmi forgalomba hozott nyomtató esetében az inkjet (tintasugaras) technológiával elért megtakarítás szinte érzékelhetetlen a nyomtatáshoz használt papír elő-vagy utókezelésének költsége miatt, vagy éppen azért, mert a feladat elvégzéséhez speciális, tintasugaras nyomtatáshoz való papírt kell vásárolni. Legalábbis eddig ez volt a helyzet. Azonban a Xerox Trivor 2400 High Fusion Inkjet Press nyomdagép piaci bevezetésével gyökeres fordulat várható. A berendezést ellátták a Xerox új, erős fúziós tintájával (High Fusion Ink), amellyel a nyomdai műveletek jelentősen egyszerűsödhetnek. Ennek köszönhetően ugyanis a…

Olvass tovább>>

Az elmúlt harminc évben nem nőtt a Balti-tengerben lebegő műanyagrészecskék sűrűsége

hulladék

Az elmúlt harminc évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés – állapították meg kutatók. Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A DTU…

Olvass tovább>>

Új békafajt fedezett fel Brazíliában egy magyar kutató

béka

A Brazília keleti partján húzódó atlanti esőerdőből került elő egy a tudomány számára eddig ismeretlen levelibékafaj. A felfedező expedíciót és az új faj leírását Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének kutatója vezette. Mint azt a múzeum keddi közleményében írják, a most leírt faj a levelibékafélék családjába (Hylidae) tartozik, és a Phyllodytes amadoi nevet kapta Jorge Amado brazil modernista író után. A Phyllodytes nemzetség legkisebb faja került ezzel elő, amely mindössze két centiméter hosszúra nő és kizárólag a broméliák levelei között összegyűlt vízben fordul elő. A fajleírásról a…

Olvass tovább>>

Együttműködik az innováció tudatosságának erősítésében a KSH és az NKFI Hivatal

A szorosabb együttműködésről, az intézmények és vállalkozások innováció-tudatosságát ösztönző tájékoztatás javításáról egyeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) vezetője. A szervezetek csütörtöki közleménye szerint a két hivatal azt szeretné elérni, hogy pontosabb adatokat kapjanak a kutatási, fejlesztési és innovációs (kfi) tevékenységet végző vállalkozásoktól. Ismertették, hogy Vukovich Gabriella, a KSH elnöke és Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke a többi között olyan kampányok indításáról is egyeztetett, amelyek erősítenék az adatszolgáltatók innováció-tudatosságát. Hangsúlyozták, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs statisztikák egyedi adatszolgáltatására támaszkodnak, a szerveztek…

Olvass tovább>>

Ipari matematikai kutatási projekt indult három magyar egyetem részvételével

Ipari matematikai tudományos projektet valósít meg csaknem 1,4 milliárd forint költséggel 2020-ig a győri Széchenyi István Egyetem mint konzorciumvezető a Debreceni Egyetemmel és a Szegedi Tudományegyetemmel közösen – közölte a projektvezető egyetem. A program keretében elsősorban a járműiparnak és a gyógyszeriparnak dolgoznak ki hasznosítható matematikai eljárásokat. A közleményben hangsúlyozzák: a célirányosan kutatott és kifejlesztett matematikai módszerek a jármű- és az egészségipar kihívásainak megoldásában az innováció hajtómotorjai, mivel a virtuális fejlesztéseknek például az egyik fő komponensét adják. A projekt fő célja a Magyar Ipari és Innovációs Matematikai Szolgáltatási Hálózat intézményi szervezetének…

Olvass tovább>>

A Samsung Smart School kapta a MET Innováció és Tehetség Díját

Az oktatásban új utakat nyitó, a hatékonyabb tanítást és a jókedvű tanulást segítő kezdeményezés, a Samsung Smart School nyerte el a MET Innováció és Tehetség Díját, amelyet a Samsung Electronics Magyar Zrt. vehetett. Az energiakereskedő MET Magyarország Zrt. közleménye szerint a 2015-ben alapított díjat azért ítélték a Samsungnak, mert a legmodernebb technológia segítségével könnyíti meg a tanulást, és teszi hatékonyabbá az oktatást – a jászfényszarui okosiskola mellett – az ország 45 pontján. Ezzel innovatív módon járulnak hozzá az oktatás mint társadalmi ügy felkarolásához. A MET a Figyelő TOP200 rangsorában szereplő…

Olvass tovább>>

A Hiventures tőkealap-kezelő 250 millió forintot fektet a Sybrillo startupba

Forint

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) portfóliójába tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő közel 250 millió forintot fektet az akciókamerákhoz kapcsolódó kiegészítőket gyártó Sybrillo startup vállalkozásba a növekedési befektetési programon keresztül. A közlemény szerint a cég október elején írta alá a tőkeemelésről szóló együttműködési szerződést a tőkealap-kezelővel. A befektetés lehetőséget nyújt a sorozatgyártáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Az egyetemi hallgatók által fejlesztett képstabilizáló eszköz két éve a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) technológiai műhelyeként ismert Demola Innovációs Központból indult. Eleinte a teljes fejlesztést házon belül tartották, később a sikeres Kickstarter közösségi finanszírozási kampánynak köszönhetően lehetőségük…

Olvass tovább>>

A kormány 300 milliárd forintot biztosít az élelmiszeripar fejlesztésére

Az élelmiszeripar erősítése érdekében fogadta el a kormány a húszpontos élelmiszerbiztonsági akciótervet, az ágazat fejlesztésére pedig 300 milliárd forintot biztosít – mondta Laszlovszky Gábor a Földművelésügyi Minisztérium (FM) főosztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeripari körkép őszi programsorozatának rendezvényén. Laszlovszky felidézte, hogy 2012-ben stratégiai ágazattá nyilvánította a kormány az élelmiszeripart, majd 2015-ben kidolgozta az ágazat stratégiáját, miután megállapították, hogy hatékonysága és jövedelemtermelő képessége alacsony. Elmondta, hogy a fejlesztési összeget főleg a vidékfejlesztési program, valamint a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program kereteiből biztosítják, de remélhetőleg később más forrásokból is sikerül még felhasználni.…

Olvass tovább>>

Pálinkás: az innovációs források a versenyképességet szolgálják

A kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordítható forrásoknak az a céljuk, hogy a magyar vállalkozásokat versenyképesebbé tegyék – mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Pálinkás József a legnagyobb helyi vállalkozásokat tömörítő Napló TOP 100 Klub rendezvényén az innovációs források odaítélésénél a legfontosabb feltételnek nevezte, hogy a befektetés mielőbb megtérüljön és ténylegesen újdonságokat finanszírozzon. Azt is vizsgálják a források kihelyezésekor, hogy a leírt fejlesztéseknek, kutatási programoknak lesz-e várható gazdasági eredményük. Pálinkás kiemelte: hazai forrásból évi 80-90 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások, egyetemek, kutatóintézetek kutatás-fejlesztési támogatására. További évi mintegy százmilliárd…

Olvass tovább>>

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén marad egyben a bolygó legnagyobb gyűrűje

A Szaturnusz hét holdjának együttműködése révén maradhat együtt a bolygó legnagyobb gyűrűje. A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy ez egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy „csapatmunkáról” van szó – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. Ha nem tartanák egyben bizonyos erők, a gyűrű folyamatosan szétterjedne, végül eltűnne. „A Cassini új részletekkel szolgált a Szaturnusz holdjainak tömegéről és a gyűrűk fizikai jellemzőiről, így matematikai alapon arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janus hold egyedül nem…

Olvass tovább>>

Negyvennyolcmillió éves fartőmirigyzsírt találtak egy madárfosszíliában

Negyvennyolcmillió éves zsírt sikerült kimutatni egy madárfosszília fartőmirigyéből a németországi Messelben végzett ásatásokon. Gerald Mayr, a Frankfurti Senckenberg Természettudományi Kutatóintézet ornitológusa „új és váratlan” felfedezésnek nevezte az eredményt. A fosszíliában „eredeti zsírrészecskék töredékeire” bukkantak, ez az eddig talált legrégebbi ilyen zsírszerű váladék – számoltak be róla a szakértők a Proceedings B szaklapban. A madarak hátának alsó részén lévő fartőmirigy zsírszerű váladékot termel, amellyel az állatok bezsírozhatják tollazatukat, hogy az simább és víztaszító legyen. Azért meglepő az ilyen ősrégi zsír megtalálása, mert a fosszíliáknál többnyire csak a gerincesek csontja marad meg, a lágy…

Olvass tovább>>

Magyar madarászok a fülemülesitke után kutatnak Albániában

Kéthetes expedícióra indulnak magyar madarászok azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a fülemülesitke után kutatva – közölte a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület. A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological Society (AOS) és a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület (KME). Az együttműködés eredményeképp 2017 tavaszán az élőhelyek kerültek térképre, most pedig a helyszínek jelentőségét mérik fel – olvasható az MTI-hez pénteken eljuttatott írásos tájékoztatóban. A fülemülesitke Európában kiemelt…

Olvass tovább>>

Innováció: együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Nemzeti Közművek az IBM-mel

Kézfogás

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az NKM Nemzeti Közművek Zrt. és az IBM Magyarországi Kft. annak érdekében, hogy a közműtársaság a szolgáltatásait a legmagasabb színvonalú technológiai háttérrel biztosíthassa fogyasztói számára – közölte az NKM Nemzeti Közművek Zrt. Alkér Zoltán, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte: a Nemzeti Közművek célja egy digitális megoldásokra épülő, felhasználóbarát, alacsony költségű közműrendszer kialakítása. Az IBM és a Nemzeti Közművek közötti együttműködés célja technológiai jellegű, amelynek keretében a Nemzeti Közművek vállalatai az IBM termékeit alkalmazzák okos hálózati fejlesztésiek és beruházásaik során. Másrészt innovációs…

Olvass tovább>>

Nemzetközi csúcskonferenciát nyert el Budapest az egyik legfontosabb kutatási területen

Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát – közölte az MTA. Mint írják, korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. „Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erőkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel” – áll a közleményben. A több mint negyven magyar kutatót, mérnököt és technikust foglalkoztató Wigner fusion a következő ISFNT (International Symposium on Fusion Nuclear Technology) konferencia szervezési jogát nyerte el, amely 2019.…

Olvass tovább>>