Amazónia egy védett területét engedik át a bányászatnak Brazíliában

őserdő

A brazil kormány megszüntette a természetvédelmi státuszát egy területnek az Amazonas-medencében, hogy megkezdődhessen a régió természeti kincseinek kitermelése. Az egyebek között aranyban gazdag 46 ezer négyzetkilométeres terület, Renca az észak-brazíliai Amapá és Pará államokban fekszik – írta a BBC News. A helyi kormány szerint Michel Temer brazil elnök rendelete ellenére a terület mindössze nagyjából harminc százalékán lehet majd bányászni, ami azt jelenti, hogy a kitermelés nem fogja érinteni a korábban is védett erdőségeket és az őslakosok földjeit. „Az intézkedés célja, hogy új beruházásokat csalogassunk a területre, növelve az ország bevételeit és…

Olvass tovább>>

Ipari célú kutatás-fejlesztési projektek nyertek 27 milliárd forintot

Összességében 27 milliárd forintnyi célzott támogatást kaptak a hazai innovációs alapból azok a vállalkozások, amelyek hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű kutatói-ipari együttműködésekben vesznek részt – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint a szóban forgó pályázati konstrukciókkal ösztönözni kívánják az együttműködést. Olyan projektek kaptak támogatást, amelyek a XXI. század gazdasági és társadalmi problémáinak megoldására adnak választ üzletileg is hasznosítható kutatási eredményekkel az agrár-innováció, a digitális gyártástechnológia, a kvantumtechnológia és az agykutatás területén. A felfedező (alap)kutatásokat, a célzott fejlesztéseket és az innovatív vállalkozásokat kiegyensúlyozottan ösztönző versenypályázati…

Olvass tovább>>

Szeptemberben indul a magyar felnőttek képesség és kompetencia mérése

Szeptember 1-jén indul az OECD nemzetközi felnőtt képesség- és kompetenciamérési programjának (PIAAC – Programme for the International Assessment of Adult Competencies) magyarországi felmérése Magyarországon – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nemzeti Tanácsának elnöke. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság felzárkózása a termelékenység folyamatos növelésével, a magyar vállalkozások és a munkaerő versenyképességének javításával képzelhető el, ezért kiemelten fontos az Európai Unió (EU) által is támogatott PIAAC kompetencia-felmérés. Pölöskei Gáborné, az NGM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára…

Olvass tovább>>

Odaítélték a Harsányi István-díjakat

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által gesztorált, közhasznú Manager Képzés Alapítvány kuratóriuma, Dobák Miklós elnök vezetésével, 2017. augusztus 25-én tartotta bírálóbizottsági ülését a MISZ székhelyén, melyen kiértékelték a Harsányi István-díjra beérkezett pályamunkákat. A pályázat a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók innovációs menedzsment ismereteinek bővítését és tudományos szintű feldolgozását hivatott díjazni. A kuratórium tagjai, hat szempont alapján a hazai és a külföldi szakirodalom felhasználása; a pályázat szerkezeti felépítése; a pályázó egyéni tevékenységére visszavezethető megállapítások; a pályamunkában szereplő javaslatok, különös…

Olvass tovább>>

Mágneses nulltér laboratórium épül Sopron környékén

Mágneses nulltér laboratórium épülhet a Sopron melletti Fertőbozon 2018-ra az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint a MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) által elnyert 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós pályázatnak köszönhetően. A projekt célja egy elektromágneses tiszta laboratórium létrehozása Fertőbozon, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézete (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely az MTA Wigner FK kihelyezett telephelye is – közölte ez MTI-vel csütörtökön az MTA CSFK. Tájékoztatásuk szerint a Zéró Mágneses tér Laboratórium (ZBL) segítségével földi körülmények között válik lehetővé…

Olvass tovább>>

Harminc millió évvel ezelőtt élt fogatlan, apró delfinfajt fedeztek fel a kutatók

Egy csaknem harmincmillió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók. Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a dél-karolinai Charleston közelében, egy folyóban bukkantak rá az állat megkövesedett koponyájára, amely alapján rekonstruálni tudták a „pisze orrú” emlős evolúcióját, pofájának jellegzetességeit, és megállapították, hogy mivel táplálkozhatott. Ironikus módon az Inermorostrum xenops a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

Parragh: az oktatási rendszernek nagy szerepe van a versenyképesség növelésében

Az oktatási rendszernek, a közoktatástól a felsőoktatásig nagy a felelőssége abban, hogy megfelelő tudással rendelkező emberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra, növelve az ország versenyképességét – mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke egy minapi konferencián. Parragh László a Nyugat-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének rendezvényén hangsúlyozta, hogy a kamara régóta szorgalmazza az oktatás és a gazdaság összekötését, a tudás alapú gazdaságot, mert hosszútávon így lehet fejlődni és versenyképesnek is maradni. Meglátása szerint ehhez az oktatás mind a négy szintjén változtatásra van szükség. A leginkább érintett területnek a felnőttképzést jelölte meg,…

Olvass tovább>>

Időjárásjelentés: heves hóviharok dúlnak éjszakánként a Marson

Mars

Heves hóviharok dúlnak a Marson, kizárólag éjszakánként – derül ki egy tanulmányból, amely megváltoztathatja a vörös bolygóról kialakult eddigi elméleteket. Eddig a szakértők úgy hitték, hogy a hó alacsonyan fekvő marsi felhőkből hullik, amelyek lassan és ritkásan ereszkednek a talaj felé az erős szelektől mentes környezetben. Az új felfedezések szerint, melyeket a Nature Geoscience című szaklapban mutattak be, a viharosan keringő jeges vízrészecskék percek alatt csapódnak a talajnak, nem pedig órák alatt, lassan ereszkednek. „Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy hóembert lehetne építeni, vagy síelni lehetne a felszínen” – mondta…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag…

Olvass tovább>>

A skót malátawhisky vízzel a legjobb svéd tudósok szerint

Két dolog van, amit egy hegylakó pőrén szeret, az egyik a malátawhisky – tartja a skót közmondás. Svéd tudósok azonban rácáfoltak erre, és kutatásaik alapján állítják, perdöntő bizonyítékot találtak arra, hogy a scotch bizony vízzel a legjobb. A kérdés évszázadok óta megosztja a szeszesital rajongóit: tisztán, vagy vízzel keverve a legízletesebb a skót whisky? A svéd kutatók számítógépes szimulációval arra a megállapításra jutottak pénteken ismertetett tanulmányuk szerint, hogy vízzel hígítva jobban a felszínre jönnek az ital ízei. Szó szerint: a whiskyben lévő alkohol ugyanis a pohár vagy az üveg aljára…

Olvass tovább>>

Ajjaj! A középkorban muszlimok élhettek Orosháza környékén

Orosháza környékén a 11-13. században muszlimok élhettek, a korábbi kutatásokkal ellentétben nem a skandinávoktól, hanem tőlük származhat a budai márka pénzverési alapsúly – véli kutatásai alapján Rózsa Zoltán, az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum régész igazgatója. Rózsa Zoltán az MTI-nek elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak. Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. „Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga” –…

Olvass tovább>>

Egy védett, XVIII. századi hajóroncs régészeti feltárásának tárgyait mutatják be Kentben

Ezüstdollárokat, ónkupákat és faládákat is felszínre hoztak egy Kent partjainál, az Északi-tenger mélyén talált 18. századi hajóroncsról a régészek. Számos tárgyat ki is állítanak a hétvégétől a feltárás központi raktárában, az angliai Ramsgate kikötőjében. Az 1740-ból származó Rooswijk roncsait vastag hínár, kagylóréteg és kavics borítja. A holland Kelet-indiai Társaság egykori hajóján talált fából faragott tengerészládák azonban háromszáz év után is zavarba ejtően épnek tűnnek. A tengeri régészekre még több hónapos munka vár, amíg kiderül, hogy rejtőzik-e még ezüstkincs a maradványok között vagy csupán a régen halott tengerészek tárgyai kerülnek elő…

Olvass tovább>>

Így jelentek meg az első állatok a Földön

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. „Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. „Ezek a molekulák elmondják nekünk,…

Olvass tovább>>

Magyar aranyérem a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Versenyen

Idén Kelet-Kínában, Csöcsiang tartomány fővárosában, Hangzhou-ban került megrendezésre a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Verseny (China Adolecents Science and Technology Innovation Contest) 2017. augusztus 14-e és 19-e között. A megmérettetésen Magyarországot Szegedi Melinda, a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny második helyezettje képviselhette, aki a MATEHETSZ támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretében utazott ki a versenyre. A magyar delegációt Ivánka Gábor, a hazai verseny zsűritagja vezette. A legjobb nemzetközi projekteket is díjjakkal jutalmazzák. A magyar versenyző az „E-fásli: Peltier-elven alapuló termoelektromos hűtőrendszer” című pályamunkájával, ami egy hűtésre…

Olvass tovább>>

Négy év elteltével is véd a mogyoróallergia ellen egy új kezelés

Négy évvel a kezelés befejezése után is védelmet nyújt a mogyoróallergiával szemben egy új módszer, amelyet ausztrál kutatók dolgoztak ki. A Murdoch Children’s Research Institute (MCRI) szakemberei 18 hónapon át adtak be naponta egy probiotikumot (Lactobacillus rhamnosus), valamint egy mogyoróban lévő fehérjét a mogyoróval szembeni súlyos túlérzékenységet mutató gyerekeknek – írta a BBC News. A The Lancet Child & Adolescent Health című gyermekorvosi szaklapban megjelent tanulmányuk eredményei szerint egy hónappal a kezelés befejezését követően a gyerekek nyolcvan százaléka, négy évvel később pedig a hetven százalékuk tudott még mindig mogyorót enni mindenfajta…

Olvass tovább>>

Biológiai eljárással javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére. A terv középtávú feladatai között van a holtág vízutánpótlásának biztosítása és a meder feliszapolódásának kezelése – mondta Berta Zoltán, Tolna főállású alpolgármestere az MTI-nek. A holtágban az utóbbi években felgyorsult a szervesanyag-képződés, és a lágyiszaprétegében felhalmozódott szerves anyag az ökológiai egyensúly felbomlásához, algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet – tette hozzá. A holtág megőrzésével foglalkozó munkacsoport szerint az iszap eltávolítása a 16 kilométer hosszú meder teljes területén négy-öt milliárd forintba kerülne,…

Olvass tovább>>

Magyar fiatal is részt vehetett az 59. London International Youth Science Forumon

Pontosan 75 ország, közel 430 fiatal tudós-jelölttel képviseltette magát a londoni Forumon, Magyarországról Szvoreny Viktor, a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottja lehetett jelen. 2017. július 26. és augusztus 9. között a London International Youth Science Forum (LIYSF) immár 59. alkalommal került megrendezésre. A programok helyszínéül az Imperial College of London szolgált. Magyarországról egy fiatal érdemelte ki a részvételt a diákfórumon, Szvoreny Viktor, aki a Magyar Innovációs Szövetség által rendezett, 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen harmadik helyezést ért el „A szerves anyagok eltávolítása az ivóvízből aktív…

Olvass tovább>>

Biosör gyártásához nyert támogatást a Körös-Maros Biofarm

sör

Különleges gabonából készült biosör gyártásához nyert csaknem 402 millió forint európai uniós támogatást a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. konzorciumi partnereivel közösen — tájékoztatta a vállalat fejlesztési igazgatója. Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt fő célja hazai nemesítésű gabonafajták (tönke, tönköly, alakor, durum, zab, sörárpa, rozs, tritikálé) felhasználásával javított beltartalmi értékekkel rendelkező, gluténmentes, alkoholmentes, gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns tartalmú bio minősítési sörök és bio malátaitalok előállítása. A konzorciumot a Körös-Maros Biofarm Kft. mellett a Biokonroll Hungária Nonprofit Kft., a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudmányi Kutatóközpontja és a Gabonakutató Nonprofit Kft. alkotja. A gabonafélék nemesítését…

Olvass tovább>>