Kategória: Mezőgazdasági innováció

Jelentősen visszaszorultak a hasznos pókok a mezőgazdasági területeken

~
pók

A hasznos pókok mezőgazdasági területeken tapasztalható jelentős visszaszorulására hívják fel a figyelmet az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói legújabb vizsgálatuk alapján. A kutatók egy 23 évvel ezelőtti kétéves vizsgálat megismétlésével tanulmányozták a mezőgazdaságban hasznos szerepet betöltő pókok állományainak hosszú távú változását. A vizsgálat eredményeit bemutató publikáció a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg. A vizsgálatok eredményeinek összevetése azt mutatta, hogy a pókállomány jelentősen, mintegy 50 százalékkal csökkent a hazai mezőgazdasági területeken a közel negyed évszázados időtávban. Bár az összfajszám csak minimálisan változott, számos korábban gyakori mezőgazdasági faj…

Olvass tovább>>

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki eljárást az SZTE kutatói

~
klimavaltozas

Az aszály mérésére és előrejelzésére dolgoztak ki országosan használt eljárást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék kutatói – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az aszály mértékének számszerűsítése nem egyszerű feladat, mivel a jelenség kialakulásában a csapadékmennyiség mellett legalább ilyen fontos a hőmérséklet változása és a megelőző időszak csapadék- és hőmérsékleti viszonyai. Legalább ilyen komoly kihívás az aszály előrejelzése: megbízható csapadék-előrejelzés legfeljebb 10-14 napra adható. A jelenlegi aszály mértékéből és a várható csapadékmennyiségből csak valószínűsíthető a vízhiány alakulása. Az aktuális aszály két legfontosabb…

Olvass tovább>>

Hoppá! A talajművelő gép a józan paraszti ész és a technológia ötvözete

~

A technológiai forradalom időszakát éljük szabályozási, környezetvédelmi, piaci oldalról egyaránt. A gazdaságos termeléshez időről időre jó megoldásokat, akár mindenki által elérhető megoldásokat kell találnunk, különben lemaradunk – fogalmazott Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán, a TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson, a manapság szinte minden területen elvárt újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent. „Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk és támogatunk”. Az agrárinnováció jelenti…

Olvass tovább>>

Nyestekkel akarják távol tartani a szürkemókusokat a Skót-felföldtől

~
nyest

Nyesteket alkalmaznak „kidobóemberként” Skócia keleti partvidékén és az A9-es út mentén, hogy távol tartsák az északra vándorló szürkemókusokat – írta a The Guardian online kiadása. Több mint 35 mesterséges nyestodút alakít ki a skót erdészeti és mezőgazdasági hatóság (FLS) a szürkemókusok észak felé tartó vándorlásának stratégiai helyein, hogy megvédje a Skót-felföld vörösmókus-populációját. A vörösmókusok szinte teljesen eltűntek a brit vidék nagy részéről, mióta a viktoriánus időkben megérkeztek a szürkék, és magukkal hozták a mókushimlő vírusát, amely a szürkékre ártalmatlan, a vörösöket azonban elpusztítja. Friss kutatások azonban azt találták, hogy a ragadozó…

Olvass tovább>>

Az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a SeqOmics Kft.

~
mezőgazdaság

A vetőmagoknál és a palántáknál egyaránt alkalmazható, az aszály hatásait csökkentő megoldáson dolgozik a mórahalmi székhelyű SeqOmics Kft., a projekt mintegy 212 millió forint támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán – közölte a társaság. A közlemény szerint az elmúlt évtizedekben az aszályos időszakok száma és intenzitása drámaian emelkedett Európában. Az előrejelzések szerint Magyarországon a nyarak egyre melegebbek lesznek, és a csökkenő nyári csapadékmennyiség mind gyakrabban okoz vízhiányos időszakokat. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek mérséklésére, megelőzésére elsősorban a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló növényfajták nemesítése, valamint új termesztéstechnológiai…

Olvass tovább>>

Megmentenék a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat

~
Amorphophallus titanum

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől. A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. „Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a…

Olvass tovább>>

Nagy: új komplex talajkezelési technológia segíthet az aszály leküzdésében

~

A mezőgazdaságot is érintő klímaváltozás egyik legnagyobb kihívásának, az aszálynak a leküzdését segítheti egy új hazai komplex talajkezelési technológia, három magyar mikrobiológiai készítmény együttes használatával – mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter ismertetése szerint az Albitech Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Water&Soil Kft. által létrehozott technológiát egy talajbaktérium, egy talajalga, valamint a VízŐr talajkondicionáló adja. Ezek együttesen szolgálják a talaj nedvességtartalmának megőrzését, amely hozzájárulhat a homokhátsági félsivatagos területek megmentéséhez, a homoktalajok vízháztartásának javításához. A tárcavezető szerint a három készítmény olyan szinergiát alkot, amellyel kedvezőbb terméseredmények érhetők el. Ezen…

Olvass tovább>>

Különdíj az EU Fiatal Tudósok Versenyén

~

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó, négyfordulós verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét — melyre a világ 40 országából érkeztek középiskolai fiatalok — az idén szeptember 13. és 18. között Szófiában rendezték meg, ahol az egyik magyar fiatal megkapta a különdíjat A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2018/2019. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette: Vámosi Flórián Balázs és Pósa Péter (Csillagászati távcsövek automatizálása és…

Olvass tovább>>

AM-államtitkár: elindult a génmegőrzési stratégia megvalósítása

~

Idén 12,3 milliárd forintos forrás biztosításával indult el a génmegőrzési stratégiában megfogalmazott tervek megvalósítása – ismertette az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára. A szaktárca közleményben azt írja, hogy a Kaposvári Állattenyésztési Napok kísérőrendezvényén, a második alkalommal megszervezett Környezetgazdálkodási Konferencián Rácz András beszélt a kormány által 2018 februárjában elfogadott stratégiáról, amely az állami szerepvállalás növelését célozza a szakterületen. Az államtitkár emlékeztetett: Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése kiterjed mind a vadonélő, mind a mezőgazdasági haszonállatok és növények területére. Genetikai erőforrásaink felkutatása,…

Olvass tovább>>

Innovációs ötletverseny indul

~

Innovációs ötletversenyt indít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Design Terminal. Jónás László, a Design Terminal üzletfejlesztési vezetője elmondta, elsősorban fiatalok jelentkezését várják, akik a mezőgazdaság területén szeretnének valamilyen ötletet megvalósítani. A kezdeményezésbe nemcsak agrárgazdasági szakembereket szeretnének bevonni, hanem például közgazdászokat, dizájnereket és mérnököket is. Előnyben részesítik a csapatban jelentkezést – fűzte hozzá -, mert úgy látják erre a típusú sokféleségre van szüksége az agráriumnak. „Azt szeretnénk, hogy különböző típusú emberek, szakértők és nem szakértők (…) együtt dolgozva alakítanák ki olyan ötleteket, amik még nem születtek meg a mezőgazdaságban” – mondta Jónás.…

Olvass tovább>>

Szarvasmarha-takarmányt fejleszt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a szegedi egyetem

~
tehén szarvasmarha

Tejelő szarvasmarháknak fejleszt takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte a társaság. A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladja az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez. Közölték, az intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívás a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás. A fejlesztők a tervek alapján a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő takarmányt állítanak össze, egyebek mellett az elterjedt pálmaolaj-alapú zsírkiegészítők kiváltására. A várakozások szerint az új megoldás a hozzáadott magas…

Olvass tovább>>

Feldman: a képzés és tudásátadás központi kérdés lesz az agrárgazdaságban a következő években

~
mezőgazdaság

A készülő digitális agrárstratégia alapja, hogy a mezőgazdasági termelők a mindennapi munkájuk során használni és hasznosítani is tudják a számos új technológiát és az ehhez kapcsolódó tudást, éppen ezért a képzés és tudásátadás központi kérdése lesz a következő éveknek – mondta a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt az AgroFIELD Akadémia rendezvényén kiemelte: a kormány kiemelten kezeli, hogy segítő feltételeket biztosítson a környezetet, a talajt és a vizet egyaránt kímélő precíziós gazdálkodáshoz. Mint mondta: az új technológiák beszerzésének megkönnyítésén túl azonban fontos szempont, hogy az ehhez szükséges tudás is rendelkezésre álljon,…

Olvass tovább>>

Agrárminiszter: Magyarország nagyobb részesedést kér az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból

~

Magyarország nagyobb részesedést kér a kelet-közép-európai gazdálkodóknak az uniós kutatási-fejlesztési forrásokból – jelentette ki Nagy István (képünkön) agrárminiszter Brüsszelben, az uniós Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülését követően. A miniszter nyilatkozatában kiemelte, Magyarország a kiterjedt mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és halászati tevékenységének köszönhetően biomasszában kiemelten gazdag terület, ugyanakkor a biomassza kapacitásnak jelentős része még mindig kiaknázatlan. A potenciál kihasználásához elengedhetetlen az uniós kutatási és fejlesztési források igénybevétele, amelyekből jelenleg elsősorban a korábban csatlakozott, nyugati tagállamok részesednek. A kelet-közép-európai tagállamok részesedése ezekből a forrásokból mindössze tíz százalék körüli. Ezen az egyenlőtlen helyzeten mindenképpen változtatni…

Olvass tovább>>

Országszerte károsít a spanyol csupaszcsiga

~

Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa „alkalmazása” bizonyult – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete. A kerttulajdonosok változatosan lépnek fel a károkozók ellen, de ezek az eljárások nem elég hatékonyak. A kémiai védekezésben pedig az egyes háziállatokra veszélyes metaldehid tartalmú csigaölő szerek mellett egyéb technológiák kifejlesztésére és használatára is szükséges lenne – írták. Az MTA intézete a Magyar Természettudományi Múzeummal és az agroinform.hu mezőgazdasági portállal közösen készített internetes felmérést a kártékony állatfaj elterjedéséről…

Olvass tovább>>

Innovációkkal tartja helyét a világ élvonalában a magyar vetőmag ágazat

~
mezőgazdaság

A magyar vetőmag-előállítás magas szinten, nagy hatásfokkal, innovatívan működik, ezt az előnyt meg kell őrizni a következő negyedszázadra is, hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács 25 éves jubileumi konferenciáján. A rendezvényen első alkalommal adták a Vetőmag Szövetség-díjat, amelyet Balikó Sándor, a Bólyi Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Zrt. nyugalmazott ágazatvezetője kapott. „A hazai vetőmag szektor Magyarország egyik legprofesszionálisabb mezőgazdasági ágazata. Szakmai színvonalát és eredményeit nemzetközileg is számon tartják, kimagasló exportteljesítménye, a magyar vetőmag iránti töretlen kereslet pedig ennek gazdasági alátámasztását jelenti. Szakemberek generációinak tudása, szorgalma és odafigyelése építette…

Olvass tovább>>

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata

~
mezőgazdaság

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata, amely segíti a mezőgazdasági innovációban érintett szereplők együttműködését projektjeik megvalósításában – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Felidézte, hogy az Európai Unió 14 tagállamában 600 agrárinnovációs csoport működik, Magyarországon vidékfejlesztési forrásból az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági termelés területét érintő agrárinnovációs operatív csoportok létrehozására, beruházásuk segítésére 27 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre és a pályázatok értékelése folyamatban van. A helyettes államtitkár megjegyezte, a magyar innovációs operatív csoportok hamarosan bekapcsolódnak a nemzetközi körforgásba. Hangsúlyozta, az innováció az agráriumban is egyre jelentősebb szerepet…

Olvass tovább>>

Átadták a Bábolna TETRA Kft. genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban

~

Átadták a Bábolna TETRA Kft. baromfi-genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban, amelyben olyan új hibridek kitenyésztésén dolgoznak majd a kutatók és szakemberek, amelyek amellett, hogy jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, jól tűrik a magasabb környezeti hőmérsékletet, különleges krémszínű tojásokat adnak. A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter (képünkön) kijelentette: fontosnak tartja, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen, erre jó példa szavai szerint a Bábolna TETRA Kft. kutatóbázisa is. Hozzátette: ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, természetesen használni kell mindazon kutatási eredményeket, amelyek az egyetemi kutatóközpontokban megszületnek. A Bábolna…

Olvass tovább>>

Felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó

~

Közvetve felelős lehet a méhek pusztulásáért a legelterjedtebb gyomirtó, a glifozát egy amerikai kutatás szerint. Az austini Texasi Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy a glifozát hatóanyagú gyomirtónak kitett méhek elveszítik hasznos bélbaktériumaik egy részét és érzékenyebbek lesznek a káros baktériumok okozta fertőzésekre – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint ez bizonyítja, hogy a glifozát világszerte szerepet játszik a méhek pusztulásában. „Pontosabb irányelvekre van szükség a glifozát használatáról, különösen a méhekkel való érintkezéséről, mivel a jelenlegi szabályok azt feltételezik, hogy a méhekre nem káros ez…

Olvass tovább>>

Ajjaj… öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

~

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte – mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet. Nagy István (képünkön) hozzátette: a kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. Emlékeztetett arra: 2014-ben azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsenek, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok…

Olvass tovább>>

A világ legősibb sörfőzdéjét találták meg az izraeli Raqefet-barlangban

~
sör

Már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok. Az amerikai Stanford Egyetem és az izraeli Haifai Egyetem régészei az észak-izraeli várostól délre fekvő Raqefet-barlangban talált örlőedényeket elemezve jutottak erre a megállapításra, tanulmányukat a Journal of Archeological Science: Reports című folyóiratban tették közzé. A közismert régészeti lelőhely a Natúf-kultúra egyik temetkezési helye volt. Az izraeli Natúf-völgyben fedezték fel a múlt század harmincas éveiben a Kr.e. 11 000-9300 között létezett kultúra első települését. A…

Olvass tovább>>