Magyar kutatók is találtak múzeumba kerülő leleteket Egyiptomban

Magyar kutatócsoport is talált már olyan leleteket egyiptomi ásatásain, amelyeket a kairói múzeumba vittek, pedig ezek már feltárt területekről kerültek elő – mondta Bács Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara egyiptológiai tanszékének vezetője. Bács elmondta: a thébai nekropolisz területén 1983 óta folynak magyar kutatások, ez idő alatt került elő több olyan lelet is, amelyet a korábbi ásatásokon nem tartottak fontosnak. Több olyan hányó is van, amelyeken az egyiptomiak ma már nehezen engedik a kutatást, mert azóta értékessé vált tárgyakat tartalmazhatnak. Bartos Fruzsina, az ásatás egyik résztvevője a műsorban ehhez…

Olvass tovább>>

Napi egy adag zöldsaláta fiatalon tarthatja az agyat

Napi egy adag zöld saláta a kor előrehaladtával segíthet megőrizni a memóriát és frissen tartani az agyat – állítják egy amerikai tanulmány szerzői. A chicagói Rush Egyetem Egészségügyi Központjának kutatói a Neurology folyóirat legfrissebb számában publikálták tanulmányukat, amelyben arra a megállapításra jutottak, hogy a zöld leveles zöldségekből készült saláta napi fogyasztása sokat segíthet az agy frissességének megőrzésében – ismertette a cikket szerdán a medicalexpress.com. Martha Clare Morris, a Rush kutatója rámutatott: mivel egyre nő a demenciával küzdő idősek száma, rendkívül fontos a hatékony stratégiák kidolgozása az időskori elbutulás megelőzésére. A tanulmányban…

Olvass tovább>>

Elhunyt Kálmán Alajos kémikus

Karácsony másnapján váratlan hirtelenséggel, 82 évesen elhunyt a magyar kémikustársadalom és szűkebb tudományterülete, a krisztallográfiai szerkezetkutatás nemzetközi elismertségű, kimagasló hazai szaktekintélye, Kálmán Alajos (képünkön), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – közölte az akadémia az MTI-vel. Kálmán egész szakmai életpályáját az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben töltötte, 1958-tól munkatársaként, majd 1978-tól 2005-ös nyugdíjba vonulásáig az intézet röntgendiffrakciós osztályának vezetőjeként. Kutatási tevékenysége során több száz vegyület szerkezetét derítette fel, illetve bizonyította; 373 tudományos közleménye, több tucat egyéb szakmai tanulmánya, könyve, könyvfejezete, egyetemi jegyzete jelent meg. Publikációira közel 4500 hivatkozás gyűlt össze…

Olvass tovább>>

Újabb magyar műhold állhat pályára jövőre

Szputnyik

Újabb magyar műhold állhat Föld körüli pályára jövőre – mondta el Dudás Levente, a projekt műszaki vezetője. Mint mondta, hogy a SMOG-1 2018 második negyedévére kapott startidőpontot, amely azonban valószínűleg tolódik majd. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztett Zsebi becenevű kocka nagyon apró, élhosszúsága mindössze 5 centiméter, vagyis a térfogata a nyolcada a 2012-ben pályára álló Masat-1-ének, amely első magyar műholdként 1062 napot töltött az űrben. A SMOG-1, ahogyan arra a neve is utal, rádiófrekvenciás szmogot, szennyezettséget mér majd a digitális földfelszíni televízióadók frekvenciasávjában. A cél egy globális rádiófrekvenciás…

Olvass tovább>>

Homér projekt indult Veszprémben

szennyvíz

Több mint 605 millió forintos uniós támogatásból fejleszt a felszíni vizeknél használható medermonitor-rendszert egy veszprémi kutatócsoport – közölte a fejlesztést végző Homér projekt vezető kutatója. Cserfalvi Tamás elmondta, a berendezés megvalósításában az Aqua-Terra Lab Kft. mellett részt vesz a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja, a veszprémi Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézete, a távfelügyeleti funkciókat kidolgozó AperTech Kft. és az analitikai méréstechnika kutatását végző VRIC Nonprofit Kft. is. A tervek szerint a 2020-ban megvalósuló fejlesztés révén a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók, vizsgálhatók lesznek – mondta…

Olvass tovább>>

Varga: a magyar kormány segíti a kkv-kat a fejlett technológia integrálásában

A kormány a mintagyárak projekttel segíti a feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat (kkv) abban, hogy valós környezetben ismerjék meg a jövő termelésében meghatározó szerepet játszó ipar 4.0 megoldásokat, fejlett technológiákat, és ezeket a saját működésükbe integrálhassák – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn a programot indító sajtótájékoztatón, Budapesten, a Continental Automotive Hungary Kft. telephelyén. Hangsúlyozta: nyílt közbeszerzésen választották ki az öt mintagyárat – a Festo AM Kft.-t, a Roto Elzett Certa Kft.-t, az Eltec Holding Kft.-t, a Continental Automotive Hungary Kft.-t, a Macher Zrt.-t -, és azt várják tőlük, hogy két…

Olvass tovább>>

Pálinkás: 2018-ban 82 milliárd forint keretösszegű felhívást hirdet meg az NKFI Hivatal

Forint

Közzétették a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2018. évi programstratégiáját, amelyben a meghirdetendő pályázati konstrukciók teljes keretösszege 81,85 milliárd forint – közölte Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) elnöke. Pálinkás József elmondta, hogy a jövő évi programtervben 2-től 5 évig tartó időtartamra meghirdetett felhívások szerepelnek a vállalkozások és a kutatók kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységéhez egyaránt igazodva. Az NKFI Hivatal elnöke a programterv főbb elemeit ismertetve négy nagy területet emelt ki. A hazai innováció támogatását célzó pályázati konstrukciók keretösszege 2018-ban összességében 61,2 milliárd forint. A…

Olvass tovább>>

Ártalmatlan volt a magyar légkörben is mérhető radioaktív ruténiumizotóp

A fejlett méréstechnikának köszönhetően Magyarországon is mérhető volt, de egészségi ártalmakat nem okozott a még októberben a környezetbe került radioaktív ruténiumizotóp – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia közleményében. A szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére, valamint esetenként űreszközökön használt sugárzó anyag forrását mindeddig nem sikerült egyértelműen azonosítani – áll Pázmándi Tamás, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának összefoglaló írásában. A magyar szakértők gyorsan, pontosan végeztek méréseket, a néhány napon belül rendelkezésre álló mérési adatok alapján a szennyeződés magyarországi eredetét egyértelműen ki lehetett zárni. A nagyon érzékeny méréstechnikának köszönhetően szinte az egész kontinensen,…

Olvass tovább>>

Kásler: javultak a rákos megbetegedések gyógyulási mutatói

agy

Az ezredforduló óta jelentősen nőtt Magyarországon az onkológiai betegségek előfordulása, ugyanakkor 11-12 százalékkal javultak a gyógyulási mutatók – mondta Kásler Miklós onkológus, egyetemi tanár szerdán az MTI-nek abból az alkalomból, hogy szerkesztésében megjelent Az onkológia alapjai című kötet ötödik, aktualizált és bővített kiadása. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója elmondta, a több mint 1300 oldalas munka annak az 1994-es kiadásnak a korszerű változata, amely Európában elsőként tekintette át e megbetegedéseket, minden szövettani típusra, stádiumra, előrehaladottsági fokra és szervre lebontva az ismereteket, terápiás algoritmust kínálva. Ezzel a létező legkorszerűbb módon áll a…

Olvass tovább>>

Sötétségben is a világ élvonalában vagyunk

Közel egymilliárd forintos állami támogatásból csillagászati látogatóközpont épül a Bükki Nemzeti Parkban. Nagy Júlia, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs és ökoturisztikai osztályvezetője szerdán az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az összességében nettó 990 millió forintos támogatásból megvalósuló, európai viszonylatban is egyedülálló csillagászati látogatóközpontot Répáshután hozzák létre. Részleteket egyelőre nem árult el, mint mondta, a terveket várhatóan januárban mutatják majd be. A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat szerint a Bükki Csillagda megvalósítására a jövő évben 564 millió, míg 2019-ben további 426 millió forintot biztosít a kabinet. A Bükki Nemzeti Parkot idén júniusban…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban. A Magyar Tudományos Akadémia közleménye szerint a kutatók eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a természetvédelmi prioritások meghatározásához járulhatnak hozzá. Mint írják, a biodiverzitás mintázatát alakító tényezők, valamint a fajok ritkaságának vagy gyakoriságának okai régóta az ökológiai kutatások fókuszában állnak. A ritkaság egyik leggyakrabban alkalmazott mérőszáma az elterjedési terület mérete,…

Olvass tovább>>

Trumpizálódhat a magyar energiastratégia

Támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattal egy június végére elkészülő tanulmányról, amely azt vizsgálja meg, hogy a hazai szénvagyonnak milyen szerepe lehet a jövőben a magyar gazdaságban – mondta Aradszki András, a tárca energiaügyért felelős államtitkára. Az államtitkár felidézte, hogy a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégia az ellátás biztonsága érdekében kiemelten kezeli a külső források helyett a hazai erőforrások bevonását, és ennek egyik fontos eleme lehet a szénvagyon energetikai célú hasznosítása. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a klímaváltozás miatt változott a szén szerepének megítélése…

Olvass tovább>>

A Semmelweis Ignác-emlékév programjaira félmilliárd forintot fordítanak

Döntött a kormány a Semmelweis Ignác-emlékév programjainak forrásáról. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint összesen félmilliárd forintot fordítanak az emlékév programjaira. Ennek nagy részét – 458 millió forintot – az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezeli majd. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 32 millió, míg a Magyar Tudományos Akadémia tízmillió forintos forrást kap a központi költségvetésben az emlékévvel összefüggő feladatokra. A Magyar Közlöny november 29-ei számában jelent meg a kormányhatározat arról, hogy 2018-at Semmelweis Ignác-emlékévvé nyilvánítja a kormány, hogy méltó módon emlékezzen meg „az anyák megmentőjéről” születésének kétszázadik évfordulóján. A kabinet mind az…

Olvass tovább>>

Új agrár-meterológiai információs rendszer fejlesztése indult

A Sóskút Fruct Gyümölcstermelő Kft. a Szent István Egyetem és a Carbotech Magyarország Kft. alkotta konzorcium 636 674 510 forint állami támogatást nyert el egy új agrár-meteorológiai információs rendszer kifejlesztésére. Magyarországon a csonthéjasok (kajszi, őszi, szilva, meggy, cseresznye) termesztése nemzetgazdasági jelentőségű ágazat, gondoljunk csak a szatmári szilvára, a gönci kajszira vagy a pándi meggyre. A piaci szereplők a szaporítóanyag előállítás, termesztés és áruvá készítés szegmenseit is lefedik. Ezek közül legnagyobb kockázattal a termesztés jár. Magyarország agrometeorológiai körülményei kedvezők, de évjáratonként eltérők, sok esetben nagy kockázatot hordoznak magukban, nem beszélve a…

Olvass tovább>>

Innovációs centrumot hoznak létre Miskolcon

Innovációs centrumot hoz létre a Miskolci Egyetem és a város önkormányzata – a megállapodást pénteken írták alá a borsodi megyeszékhelyen. Az önkormányzat tájékoztatása szerint elérkezett a negyedik ipari forradalom ideje, az automatizálás és az információs technológia egyre erősebb összefonódása új kihívásokat jelent, ezért természetes, hogy a város és az egyetem együttműködési megállapodást köt. Azt írták, „egyet akarnak”, egy fejlődő, modern, az újdonságokra, új technológiák befogadására képes XXI. századi Miskolcot, amely részese és nyertese lehet a negyedik ipari forradalomnak. A közlemény szerint Miskolc ma erős és sikeres város, a legmodernebb technológiákat alkalmazó…

Olvass tovább>>

Kardiológus: az ünnepek alatt nő a szívinfarktus miatti halálozások száma

A téli hónapokban harminc százalékkal több a szívinfarktus miatti halálozás, mint nyáron és van két időpont télen, az egyik a karácsony, a másik az újév, amikor még öt-tíz százalékkal emelkedik a szívinfarktus okozta halálozások száma – hívta fel a figyelmet Maurovich-Horvat Pál kardiológus. Mint mondta, ez egy körülbelül tizenöt éves megfigyelés. Kifejtette: ez a jelenség nem csak az időseket érinti, több kutatócsoport igazolta, hogy ilyenkor a fiatalabbaknál többször fordul elő szívinfarktus. Egy ideig azt hitték, hogy csak a hideg okozza, összeszűkülnek az erek, sebezhetőbb a keringési rendszer, de ugyanilyen megfigyelések…

Olvass tovább>>

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek lefagyasztott embrióból

csecsemő

Rekordot jelentő 24 év után született egészség gyermek egy lefagyasztott embrióból az Egyesült Államokban. A Tennessee-ben élő Tina Gibson és férje, Benjamin a knoxville-i Nemzeti Embrióadományozó Központban (NEDC) „fogadta örökbe” az 1992. október 14-én lefagyasztott embriót, amelyet idén márciusban ültettek be Tina méhébe – írja internetes oldalán a The Independent című brit lap. A 33 éves Benjaminnak cisztás fibrózisa van – az egyik leggyakoribb veleszületett genetikai betegség -, amely a férfiaknál terméketlenséget okozhat. A pár korábban a gyermek-örökbefogadáson is gondolkodott, de végül a fagyasztott embriótranszfer mellett döntöttek. Kislányuk, Emma Wren…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval korábban alakulhatott ki az élet a Földön

A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrófosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közzétett tanulmány szerint más kutatócsoportok ugyan jóval régebbi, 3,95 milliárd éves fosszíliákról is beszámoltak már, ám eredményeiket vagy csak a mikrófosszíliák alakjával, vagy csupán bizonyos kémiai nyomokkal tudták alátámasztani, a kettővel egyszerre sosem. „Ezen tanulmányok egyike sem tekinthető bizonyítéknak a földi élet legkorábbi megjelenésére” – szögezte le John Valley,…

Olvass tovább>>

Elbírálták az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny pályázatait

innováció

A 22 tagú szakmai zsűri a beérkezett pályázatok 65 százalékát kidolgozásra javasolta. Összesen 99 fiatal folytatja a kutatási és innovációs tevékenységét a több mint 2,5 millió forint összegű ösztöndíjakért. A pályázatok közül a legtöbb informatika, műszaki tudományok és fizika témában született. A Magyar Innovációs Szövetség, az EMMI és az M5 csatorna által, a 2017/2018-as tanévre meghirdetett 27. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny bírálóbizottsága döntött a továbbjutó innovatív tervekről. Jakab László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja vezetésével az alábbi szempontok szerint értékelték a témákat, és alakították ki testületileg…

Olvass tovább>>

MTA: a genomszerkesztés klassz lehet

Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály – a biológiai, orvosi és agrárosztály – készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított organizmusok (GMO) létrehozásától. Az állásfoglalás szerint társadalmi vitára és tájékoztatásra van szükség az új genomszerkesztési módszerek lehetőségeiről és esetleges kockázatairól – közölte az MTA. Az MTI-hez eljuttatott hétfői közlemény szerint az utóbbi…

Olvass tovább>>