A kutatás-fejlesztés (K+F) területén a kormányzat rövidesen új szemléletet tükröző pályázatokat fog kiírni – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy múlt hétvégi rendezvényen.
Cséfalvay Zoltán közölte, hogy az elmúlt két évben 100 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást görgettek maguk előtt: azokat a kutatás-fejlesztési pályázati pénzeket fizették ki, amelyeket még az előző kormány ítélt oda.
Az új pályázatok prioritásként kezelik az egyetemek és vállalatok együttműködését, és nagyobb támogatást kívánnak nyújtani a kutatás-fejlesztésbe bekapcsolódó kis- és közepes vállalkozásoknak is – fűzte hozzá.
Vizi E. Szilveszter akadémikus szerint Magyarországon ma sokkal jelentősebb a kutatás-fejlesztés, mint ahogy arról a médiumok beszámolnak, és versenyképesség tekintetében is jobban állunk mint egy-két évvel ezelőtt.
Jelentős K+F tevékenységet folytat például a Nokia, de van saját kutatórészlege az Audinak és a Mercedesnek is, és jelentős kutatási tevékenység zajlik a gyógyszeriparban is, amely elsősorban a Richterhez köthető – sorolta.
Az MTA volt elnöke szerint jelentős előrelépés, hogy ma már a GDP 1,2 százalékát fordíthatják kutatásra és fejlesztésre, míg ez az arány a Horn-kormány idején mindössze 0,64 százalék volt.
Továbbra is probléma, hogy a K+F finanszírozásában még mindig kevés az ipar részesedése, pedig ennek szerinte legalább 60-70 százaléknak kellene lennie.
Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora elmondta: a jelenlegi pályázati rendszerben még mindig fel lehet használni úgy pénzeket, hogy úgy tűnjön, mintha az a kutatás-fejlesztést szolgálja, viszont versenyképes termék előállításához nem járul hozzá.
Forrás: Innoportal.hu/MTI