Lezárult a Siemens Zrt. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) közös kutatás-fejlesztési projektje. A két és fél éves együttműködés kormányzati támogatással, illetve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg.
A mintegy háromszáz millió forint értékű projekt a teljesítményelektronika és az elektromos közlekedés területén az előzetes várakozásokat is felülmúló eredményekkel zárult 2015. június 30-án.
A projekt célja az elektromos autók hajtásinvertereinek és energia-ellátó rendszerének optimalizálása volt. A 281 milliós projekt megvalósulásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap csaknem 199 millió forinttal járult hozzá.
Előrejelzések szerint 2025-re nemzetközi szinten az autógyártás jelentős részét olyan autók fogják kitenni, amelyek részben, vagy teljes egészében elektromos hajtásúak. Míg ez a károsanyag-kibocsátást számottevően csökkenti, addig a hálózatra csatlakozó elektromos autók akkumulátortöltői negatív hatással vannak az elektromos ellátó rendszerek feszültségminőségére. Erre vonatkozóan jelenleg nincsenek szigorú előírások, ugyanakkor ezt a hatást minimalizálni kell, erre irányult a Siemens és a BME VIK közös kutatás-fejlesztési projektje is – mondta el Varjasi István, a BME docense, a projekt szakmai vezetője.
A projektben olyan újfajta eljárásokat kutattunk, amelyek kevesebb hálózati torzítást okoznak. Emellett az akkumulátortöltők irányító egységeinek digitális környezetben történő tesztelésére alkalmas Hardware-In-the-Loop (HIL) szimulátort fejlesztettek ki. Balázs Gergely György, a Siemens kutatási vezetője szerint az előzetesen kitűzött célokat messze túlteljesítették, a témához kötődő két szabadalom mellett a projekt keretében a BME-n két új, mérésekre és fejlesztésekre alkalmas laborkörnyezetet alakítottak ki.
Zeitler Balázs, a Siemens magyarországi leányvállalatának témáért felelős projektmenedzsere sikertörténetnek nevezte a BME és a Siemens két és fél éves együttműködését. A közös munka során született eredményeket mindkét fél több területen is hasznosítani tudja: egyrészt integrálódnak az egyetemi tananyagba, másrészt pedig több siemenses fejlesztésnek is részét képezik majd a jövőben.
A felek a projekt zárása után is tervezik a munka folytatását, legyen szó fejlesztésekről, egyéb együttműködésekről vagy fiatal mérnökök képzéséről.